Ma 2019. október 14., hétfő, Helén napja van. Holnap Teréz napja lesz.

Barcs Város Önkormányzata

Polgármesterétől

7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

Pf.62 Telefon: 82/462-459

.......számú napirendi pont

Előterjesztés

A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Központ alapító okiratának és pedagógiai programjának módosításáról

Készült: Barcs Város Képviselő-testülete

2010. július 22-i ülésére

A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Központ(a továbbiakban Szivárvány EGYMI) igazgatója mellékelt levélben kéri az intézmény alapító okiratának módosítását.

Be kívánják vezetni a beás nyelvtanítást és a cigány népismeret oktatását az óvodában és minden osztályfokon a 2010/2011-es tanévtől a szülői igényeknek megfelelően. E miatt kérik az intézmény alapító okiratának kiegészítését az alábbi szakfeladatokkal:

851013 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás

 

852013 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű

általános iskolai nevelése, oktatása (1 – 4. évfolyam)

 

852023 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű

általános iskolai nevelése, oktatása (5 – 8. évfolyam)

 

853133 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű

szakiskolai oktatása (9 – 10. évfolyam)

E feladat bevezetésével az intézmény nem igényel a jelenleginél több óraszámot, és a szakképzett nyelvtanár is rendelkezésükre áll.

A feladat ellátását állami normatíva biztosítja ( Költségvetési törvény – A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 3. számú melléklet 16. 3. pontja szerint 40.000 Ft /fő / év.)

A módosítás az alapító okiratban az alapfeladatok módosítását jelenti, mely átszervezésnek minősül.

A közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kotv.) 2010. július 14. napjától hatályos módosítása értelmében (121. § 15. pontja) átszervezésnek minősül minden olyan fenntartói döntés, mely az alapító okiratnak a Kotv. 37. § (5.) bekezdésének b.) pontjában meghatározottak módosulásával jár, kivéve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges. Az átszervezésre vonatkozó fenntartói döntés időpontja a Kotv. 102. § 11. bekezdése értelmében július utolsó munkanapja lehet, kivéve a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével, az alapfokú művészetoktatási intézményben, a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatos döntéseket. Az átszervezéshez a Kotv. 88. § (6.) bekezdése értelmében be kell szerezni a megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményét, valamint független közoktatási szakértő szakvéleményét, melyre a közoktatási feladatkörében eljáró közoktatási hivatal tesz javaslatot.

Az Oktatási Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságtól fenti idézett jogszabálynak megfelelően megkértük közoktatási szakértő kijelölését. A javasolt három közoktatási szakértő közül Turi Katalin közoktatási szakértőt kértük fel a munka elvégzésére. A Somogy Megyei Önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményét az Önkormányzati Hivatal tájékoztatása szerint augusztusban tudjuk megkapni, mivel a Közgyűlés Oktatási Bizottsága, akinek hatáskörébe tartozik a szakvélemény kiadása, csak akkor ülésezik.

A Kotv. 102. §-a (4) bekezdése értelmében a Szivárvány EGYMI igazgatója kéri meg a véleményezésre jogosultak véleményét, a véleményezési határidő betartásával.

Mivel az intézményalapító okirata a testület jóváhagyó döntése esetén új szakfeladattal módosításra kerül, s bevezetésre kerül nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, a nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása, valamint a már meglévő szakfeladatok alapján a beszédjavító óvodai és speciális szakiskolai képzés, ennek megfelelően a Pedagógiai Programot is módosítani szükséges. A Pedagógia Programmal kapcsolatos egyeztetéseket a Kotv. 44.§ (1) bekezdése alapján az intézmény lefolytatta, az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét beszereztük. Valamennyi véleményezésre jogosult szerv (alkalmazotti közösség, szülői szervezet, diákönkormányzat, iskolaszék, Cigány Kisebbségi Önkormányzat) a módosítással egyetértett. A szakértő – Turi Katalin – a program módosítását jóváhagyásra javasolta. A szakértői véleményeket az egyeztetésről szóló jegyzőkönyveket, és a Pedagógia Program módosítását terjedelmi okok miatt nem küldjük meg, megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Intézményfelügyeleti Irodáján.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Szivárvány EGYMI alapító okiratát és pedagógiai programját a határozati javaslatban megfogalmazottak szerint szíveskedjék módosítani.

 

 

Barcs, 2010. július 8.

 

Feigli Ferenc

 

 

Határozati javaslat:

  1. Barcs Város Képviselő-testülete a Kotv. 102. § 2.) bekezdés f.) pontjában biztosított jogkörében eljárva

 

A)     A Szivárvány EGYMI alapító okiratát módosító okiratot - a Somogy Megyei Közgyűlés szakvéleményének függvényében - az előterjesztés 1. számú melléklete szerint jóváhagyja.

B)     A Szivárvány EGYMI pedagógiai programjának módosítását az előterjesztés 2. számú melléklete szerint jóváhagyja.

 

  1. Barcs Város Képviselő-testülete felkéri a Szivárvány EGYMI igazgatóját, hogy a Szivárvány EGYMI pedagógiai programját a hatályos jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.

 

Felelős: Feigli Ferenc a határozat közléséért

Szemere Márta igazgató a végrehajtásért

Határidő: 2010. július 31. illetve értelem szerint

A határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgáltam.

Barcs, 2010. július 12.

 

Balázsné Dr. Vástyán Krisztina

címzetes főjegyző

 

 

 

BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Polgármesteri Hivatal

B A R C S

Feigli Ferenc                                                                 Tárgy: Oktatási alapfeladat

Polgármester                                                                             átszervezésének kérése

Ikt.sz.: 273/2010.

Tisztelt Polgármester Úr!

A Szivárvány EGYMI alapfeladat átszervezéssel kíván élni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról szóló 2010. évi LXIII. Törvény 1-5. §-ai alapján.

Be kívánjuk vezetni a beás nyelvtanítást és a cigány népismeret oktatást   az óvodában és minden iskolai évfolyamon. 2010/2011-es tanévtől a szülői igényeknek megfelelően.

 

Intézményünk alapító okirat módosítását az alábbiak szerint kérjük:

- az alapító okirat 3. pontjaSzakfeladatok„szövegrésze az alábbiakkal egészül ki:

851013 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás

852013 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű

általános iskolai nevelése, oktatása (1 – 4. évfolyam)

 

852023 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű

általános iskolai nevelése, oktatása (5 – 8. évfolyam)

853133 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű

szakiskolai oktatása (9 – 10. évfolyam)

 

E feladat bevezetésével intézményünk nem igényel a jelenleginél több órát és a szakképzett nyelvtanár is rendelkezésünkre áll.

A feladat ellátását állami normatíva biztosítja ( Költségvetési törvény – A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 3. számú melléklet 16. 3. pontja szerint

40.000 Ft /fő / év.)

A szükséges egyeztetéseket az alkalmazotti közösséggel, a szülői közösséggel, a diákönkormányzattal és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal lefolytatjuk.

Kérem Polgármester Urat, szíveskedjen átszervezési kérelmünket a Képviselő-testület

2010. évi július 22-i ülésére beterjesztetni.

 

Barcs, 2010.június 30.

 

Tisztelettel:

 

Szemere Márta

igazgató

  1. 1. számú melléklet

A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény alapító okiratát módosító okirat

Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény alapító okiratát 2010.augusztus 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosítja:

1.)   Az alapító okirat 3. pontja „Iskolai előkészítő oktatás” fejezete az alábbi szakfeladatokkal egészül ki:

851013 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás

852013 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű

általános iskolai nevelése, oktatása (1 – 4. évfolyam)

 

852023 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű

általános iskolai nevelése, oktatása (5 – 8. évfolyam)

 

853133 szakfeladat - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű

szakiskolai oktatása (9 – 10. évfolyam)

 

 

Záradék:

A módosító okiratot jóváhagyó Képviselő-testületi határozat száma:

 

Barcs Város Képviselő-testülete /2010.() számú határozatával jóváhagyta.

 

Barcs, 2010. július 22.

 

 

 

 

Feigli Ferenc                                                                        Balázsné Dr. Vástyán Krisztina

polgármester                                                                                    címzetes főjegyző

2. számú melléklet

 

A SZIVÁRVÁNY EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA

I. Beás nemzetiségi nyelvoktató program

Küldetésnyilatkozat

 

A cigány nemzetiségi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja, a beás nyelv tanulását, a magyarországi cigányság történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A történelem tanulmányozása lehetővé teszi az előítéletek formáinak felismerését, a jelenségek hátterének feltárását, megakadályozását. A gyermekek megtanulnak eligazodni a mai kisebbségi helyzetben, megismerik a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönzést kapnak, hogy a tanulmányaik befejezése után is foglalkozzanak a magyarországi cigányság kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit.

Az interkulturális tudás segítségével rávilágítunk a nyelvi, kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók megtanulják a hazai cigányság helyzetét az európai dimenzióba elhelyezni.

A nemzetiségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók az azonos osztályfokon tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel a középiskolai tanulmányok megkezdésére. A kisebbségi oktatás segíti a tanulót, hogy megtalálja, fejlessze, megőrizze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a kisebbséghez való kötődést.

Törekednünk kell arra, hogy

  • tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi kulturális gazdagság előnyei,
  • kialakuljon bennünk a reális nemzetkép és kisebbségkép,
  • ismerjék meg a kisebbség jogait,
  • ismerjék fel a jogsértéseket, és tegyenek ellene.

A kisebbségi oktatásban kiemelkedő szerepe van, a beás nyelv, az irodalom és a kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és megtartó erő. E feladatát a népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. A nyelv tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértése, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a magyarországi cigány és a határainkon túli cigány irodalom megismertetése, az olvasás és az irodalom megszerettetése.

A nemzetiségi oktatásban részesülők a tízedik évfolyam végére megtanulnak hallott, olvasott szöveget megérteni, magukat szóban és írásban kifejezni, saját véleményüket megfogalmazni, vitázni. Fontos, hogy a tanulmányik folyamán olyan biztonságos, és gördülékeny szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra tesznek szert, mely lehetővé teszi, hogy a nyelv, mint az ismeretszerzés és továbbadás, mint a társalgás, szórakoztató időtöltés eszköze legyen számukra.

A kisebbségi népismeret oktatása, a hagyományápolás és a kultúra közvetítése nem korlátozódhat csak a tanítási órákra.

Pedagógiailag kiemelt értékűnek tartjuk a gyűjtőmunkákat. A cigányság helyi hagyományainak, szokásainak, dalainak, játékainak, kifejezéseinek gyűjtését, melyek lehetővé teszik a szűkebb környezetük és a többségi társadalommal való együttélésüket.

 

I/A Helyzetelemzés -   PP 2. 2.  Az intézmény tanulónépessége c. pont kiegészítése 8. old

A beás nemzetiségi nevelés-oktatás sajátosságai

A kisebbségi oktatás – a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően – a hazai közoktatás része. A nemzetiségi oktatás célja és feladata megegyezik a többségi oktatáséval. Sajátossága, hogy intézményi feltételek között biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és - teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A kisebbségi nevelés-oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

A barcsi cigány kisebbség története

Széchényi Ferenc gróf (1754-1820) közbenjárására 1797-ben Barcs mezővárosi kiváltságokat kapott. Ez az esemény jelentősen hozzájárult a település gyors, és látványos fejlődéséhez. Barcs, mint mezőváros a földesúri kötöttségek ellenére, immár szerény önállósággal is rendelkezett, és különféle jogokkal, privilégiumokkal bírt.

A kiváltságokkal felruházott, és földrajzi szempontból is szerencsés fekvésű település vonzotta a betelepülőket. Barcs lakóinak száma a 18. század végétől évtizedeken át folyamatosan, és ütemesen emelkedett. A magyarok, a horvátok és a németek mellett ebben az időben jelentek meg az első beás cigány családok is a településen. Bár a cigányok nem a városban, hanem kint a határban laktak, a település növekvő népessége és pezsgő kereskedelme számukra is pozitívan hatott. Kedvezőbb feltételek nyíltak portékáikra, a teknők és a fakanalak értékesítésére.

A beás cigány családokat környezetük „cigányként” tartja számon, ők magukat „beás”-nak, néha „teknős”-nek nevezik. A cigány titulust elfogadják, de a roma jelzőt elhárítják magukról.

A beások nyelvi és kulturális tekintetben is eltérnek a cigányság többségét alkotó magyar, és oláh cigányoktól. A cigány nyelven beszélő lovári cigányokat korábbi lakóhelyük (Havasalföld, vagy Moldva), a beásokat pedig az általuk beszélt román dialektus miatt hívták „oláh”-nak. A beások megnevezése azonban sokszor „teknős oláh”, vagy „kanalas oláh”, ami a hagyományos mesterségükre utal.

A beások hagyományosan teknővájással és fakanálkészítéssel foglalkozó cigány népcsoport, akik huzamosabb ideig tartózkodván román nyelvterületen, korábbi nyelvüket a románnal cserélték fel (nem tudjuk, hogy a román a cigány nyelv helyét, vagy egy második nyelvét vette át). Magyarországon három beás nyelvjárás, és ez alapján három beás népcsoport ismeretes: árgyelán, muncsány, ticsán.

A beások megtelepedése Barcson

Barcson (anyakönyvi adatok szerint) 1800 körül telepedtek le az első beás családok. Nem a településen, hanem kint a határban, az erdőszélén laktak, ahol fafaragással, fateknők, fakanalak, és más faeszközök készítésével foglalkoztak. A helyi hagyomány szerint a Széchényi család engedte meg nekik, hogy letelepedjenek Barcs szélén, azzal a feltétellel, hogy dolgozzanak az uraság erdeiben, és vegyenek részt a fakitermelésben.

Barcs mezőváros 1828. évi lélekösszeírásában a szántóföldön (kunyhókban), lakó cigányok „Zingari in jugaria extra Pagum habitat” megjegyzéssel szerepelnek. Név szerint: Kalányos Pál, Bogdán Péter, Kalányos Márton, Tekenyős György és Kalányos Ádám[1].

Az anyakönyvi adatok szerint Barcson beás cigányok és zenész cigányok is éltek. A két csoport közötti vegyes házasság igen csak ritka volt, pedig a beások itt elég korán elhagyták az ortodoxvallásukat, és már a 19. század első éveiben római katolikusok voltak. Az 1810-es években a barcsi plébánia anyakönyvei az alábbi családokat nevezik „zingarus”-nak, vagy „teknős oláh”-nak: Balogh, Bogdán, Csonka, Ignácz, Jónás, Kalányos, Nyerges és Orsós.

A barcsiak szerteágazó kapcsolatrendszert tartottak fenn a megye, különböző részein élő társaikkal. Mivel Barcs ebben az időszakban dinamikusan fejlődött, a cigányok is egyre nagyobb számban költöztek ide. Ezt mutatják a másutt született, de már Barcson lakó beások példái. Barcson két cigánytelep, vagy kolónia alakult ki a 19. század folyamán. Az egyik a régebben Papkertnek, később Téglavető-mezőnek nevezett részen, a mai Béke utca, és egyben a település északi végében helyezkedett el. Itt a mai napig homogén cigány lakosság él. Mára több utcája alakult ki, a helyiek egyszerűen „telep”-nek nevezik. A másik beás kolónia az egykor önálló Drávapálfalu keleti határában, a vasútvonal, és a 6-os számú főút mentén helyezkedett el. A Zátonytelepnek is nevezett pálfalusi kolónia helyén ma már csak egyetlen ház áll. A kolóniát a beások „kumpánye”-nak hívták. Akik a kompániában laktak, az több család volt, de együtt jártak dolgozni az erdőbe fát vágni, teknőket, orsót, seprűket készítettek, kosarakat fontak. A beás férfiak famunkából tartották el jellemzően népes családjaikat. Amíg termékeikre állandó igény mutatkozott, és ez megfelelő megélhetést biztosított számukra, a kéregetés és a lopás csak ritkán fordult elő a körükben.

Közösségüket kompániának nevezték, ez magát a telepet jelenti, ami több családot foglal magába. Ez régen munkaközösségeket, együtt dolgozó teknőkészítő családokat is jelentett. Fő szerszámuk a teknővájó balta (kapacs), volt, mellyel a kenyérdagasztó, a sózó- és a gyermekfürösztő teknőket, a melencéket és a pólyateknőket készítették. Általában fűzből és nyárfából dolgoztak. A szerszámok többségét a falusi kováccsal készíttették el. A falvakban a beás asszonyok rendszeresen árulták a férfiak által készített termékeket. Ők látták el a falusi lakosságot. A teknőket, kanalakat vásárokon is árulták. A beások készítette termékek nagyon népszerűek voltak. A termékeiket sok esetben nem pénzért adták el, hanem élelmiszerért cserélték a falusiakkal. Az asszonyok és a lányok emellett rendszeresen jártak az erdőbe gyűjtögetni. Kiválóan ismerték a különféle gyógynövényeket, és a gombákat. Az ebédet télen sárkemencében, nyáron a kunyhó előtti szabad tűzön főzték.

A férfiak famegmunkálása komoly szakértelmet igényelt tőlük. A szakmai fortélyok apáról fiúra szálltak, a kicsi gyerekek kicsi koruktól folyamatosan tanulták, lesték a fogásokat. A kosárfonás a beások második mestersége, melyet sohasem a famegmunkálás helyett, hanem mellette űztek.

A barcsi beások mellett, találunk muzsikusokat is, noha ez kevéssé jellemző, sőt ritka a cigányoknak e csoportjában.

A barcsi beások a 20. században

A régi normák fellazulása jellemzi a barcsi cigányok lokális közösségét is. A Béke utcai telepet ma is homogén cigány népesség lakja.

Régebben a maguk választotta vezetőjük, a vajda hozta meg a közösséget érintő fontosabb döntéseket, de szerepet kapott a döntéshozatalban a többiek által tisztelt, és nagyra tartott öregek véleménye is. A vajda intézménye a 20. század közepén tűnt el. Az utolsó vajda Barcson a Csuga nemből származó Balogh (Goga) István volt.

A cigányság integrálására, és „rendszabályozására” a barcsi elöljáróság több kísérletet tett. Ezek közül a legjelentősebb a cigánytelep kunyhóinak számozása volt 1905-ben.

A 20. század hozta meg a kunyhók elbontását is, és a kor követelményeinek minden tekintetben, kényelmes lakóházak felépítését a cigányok számára.

A beások rendkívül rossz iskolázottsági mutatói is sokat javultak az I. világháború előtti (0%-os) szinthez képest. A változások nem csak pozitív irányban hatottak. A gyáripar fejlődése, a cigányok készítette teknők és kanalak iránti igény csökkenéséhez, ezáltal a hagyományos beás mesterségek elsorvadásához, a cigányság asszimilálására irányuló hatalmi törekvések pedig, a hagyományos cigány közösség felbomlásához, a biztonságot nyújtó szokások elhagyásához és az erkölcsi normák lazulásához vezettek.

Napjaink fontos változásai

A beások életmódjukban, értékrendjükben egyre közelebb kerülnek a nem cigány lakossághoz, és napjainkban zajlik az újabb nyelvváltásuk is. Az idősebb és a középkorú barcsi cigányok beás anyanyelvük mellett, a magyart második nyelvként használják. A fiatal beások viszont már magyar anyanyelvűek, és a beást beszélik a második nyelvként. A gyerekek közül többen ugyan értik, de nem, vagy csak rosszul beszélik, a beás nyelvet.

Ezzel egyidejűleg egy ellentétes folyamat is zajlik. A beás értelmiség, felismerve a ma zajló változások jelentőségét, szervezett keretek között próbálja megőrizni, illetve visszatartani a nyelvet, ápolni a kultúrát. Ügyes kezű, és lelkes vidéki cigány emberek próbálják, a hagyományos beás mesterségeket átmenteni az utókornak, olykor művészi fokra emelve a fafaragást, és a kosárfonás „tudományát”.

Különféle helyi kezdeményezések mellett a legnagyobb eredmény a pécsi Gandhi Gimnázium megalapítása, melyet beás értelmiségek hívtak életre, és amely Európa egyetlen, ma is működő cigány gimnáziuma.

A nemzetiségi oktatás Magyarországon

A nemzetiségi oktatás gyökerei az 1868. évi Népoktatási törvényhez kötődnek. „Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike. Vegyes ajkú községekben ez okból oly tanító alkalmazandó, ki a községben divatozó nyelveken tanítani képes.” A nemzetiségek oktatásáról hozott törvények ezt az elvet napjainkig fenntartják.

Az első világháborút követően az anyaországon kívül rekedt nemzetiségek oktatására szerveződtek az anyanyelv, a kultúra fenntartását és ápolását célzó önálló iskolák. A második világháború után töredékére zsugorodott a magyarországi nemzetiségek száma, néhány éves tiltás után ismét szerveződtek nemzetiségi iskolák.

A nemzetiségi oktatás alapelve, hogy a nemzetállam határai között élő, őslakos, államalkotó népcsoportoknak a formális iskoláztatás keretében is jogot ad anyanyelvük, illetve kultúrájuk egyes elemeinek átörökítésére.

Az 1993-ban megalkotott kisebbségi törvény hatályba lépése a nemzeti és etnikai kisebbségeknek közösségi jogot, kulturális autonómiát adott.

Az 1993-ban kiadott közoktatási törvény akként rendelkezik, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermek, tanulók anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul, vagy magyar nyelven részesülhetnek óvodai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben.

A nemzetiségi oktatás az anyanyelvre épülő identitásból indul ki, emellett többé vagy kevésbé tekintetbe veszi a nyelvcsoport helyi illetve anyaországi történeti és kulturális hagyományait. Ez az elv, építkezés, a nemzetiséget a magyar nemzetiségtől nyelvében, folklórjában, részben történeti hagyományaiban eltérő, de társadalmilag egyenrangú népcsoportokként szemléli.

A cigány nemzetiségi oktatásban 1991-től gyakorlatként valósult meg a cigány felzárkóztató oktatás, mely nem a nemzetiségi identitás megőrzését tűzte ki céljául, hanem a felzárkóztatást. Mára egyre többször kerül a reflektorfénybe a cigány nyelvoktatás, a nyelvoktató nemzetiségi oktatás. Az ország több iskolájában felvállalják, a beás/cigány és a romani/cigány nyelvoktatást, mind alap- és mind középfokon.

Az országban három felsőoktatási intézmény képez roma nemzetiségi tanítót, óvodapedagógust, és a Pécsi Tudományegyetem romológust.

Alapelvek

A helyi cigány kisebbség helyzetéből adódnak a nemzetiségi nyelv oktatásának feladatai és céljai iskolánkban.

A legmegfelelőbb számunkra a nyelvoktató kisebbségi oktatási forma, melyben a nemzetiségi tartalom a beás nyelv tanításában integrálódik a tanítás első évétől a tízedik évfolyamig.  Tehát a népismeretet, azaz a kisebbségi kultúra tartalmát a népismereti órák keretén belül ismerik meg a tanulók. Ahol az anyag lehetővé teszi a más tantárgyakkal való koncentrációt (ének, rajz, technika, történelem, irodalom) ott ezzel is élni kell. (Például: daltanulás, zenehallgatás, karácsonyi, húsvéti szokások.)

A beás nyelv megtanulása és mindenre kiterjedő használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élő cigány kisebbség fennmaradásának.

A kisebbségi nyelvoktatás feltételei

A beás nyelv nemzetiségi nyelvként oktatása ebben a hagyományos nyelvoktató formában, a Közoktatási Törvényben foglaltak szerint minden évfolyamon heti 2, évi 74 órában történik. A nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódik a népismeret oktatása, ami az első négy évfolyamon heti 0,5, évi 18,5 órában, a többi évfolyamon heti 1, évi 37 órában valósul meg.

Az oktatásnak az iskola pedagógiai tervének megfelelően gyermekközpontúnak kell lennie. A helyi tanterv összeállításának a kerettanterv mellett a tanulók életkori sajátosságait figyelembe kell venni. Az oktatási módszerek megválasztásának is ezt az elvet kell követnie.

A lehetőségektől függően magas létszám esetén (24 fő) csoportbontásra, illetve kiscsoportos oktatásra kell törekedni. A kisebbségi nyelvoktatáshoz elengedhetetlen a Közoktatási Törvényben meghatározott feltételek teljesülése. A nemzetiségi oktatásban dolgozó pedagógusoknak megfelelő továbbképzéseken részt kell venniük.

A kisebbségi pedagógiai programban oktató pedagógusok speciális feladatokat látnak el. A kisebbségi nyelv birtoklása mellett ismeretekkel kell rendelkezniük a magyarországi cigányok történelme, kultúrája, hagyományai és szokásai terén. Ezek az ismeretek beépülnek, a beás nyelv és irodalom, és a népismeret tantárgyak tananyagába, és a tanórán kívüli tevékenységekbe is. A nemzetiségi végzettséggel nem rendelkező pedagógusok számára, az alapképzésen felül, kiegészítő képzésre, illetve továbbképzésre van szükség, melynek magába kell foglalnia a kisebbség történelmét, kultúrtörténetét, a népismeret területeit. Tovább- illetve kiegészítő képzés keretében nemzetiségi tanítói képzéssel a bajai, a váci és a szarvasi tanítóképző főiskola foglalkozik. Az PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke szintén részt vesz nemzetiségi képzésben.

A nemzetiségi nyelvoktatás a 2010/11. tanévtől kezdődően kerül bevezetésre intézményünkben.

 

I/B Nevelési program -  PP.  3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai kiegészítése 16. old.

 

A kisebbségi nyelvoktatás céljai és feladatai iskolánkban – PP 3.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai kiegészítése 17. old.

  • A tanulóban ki kell alakítani az igényt és a képességet, hogy gondolatait, véleményét és javaslatait tudásának megfelelően ki tudja fejezni, beás nyelven.
  • A beás nemzetiségi oktatásnak tartalmaznia kell interkulturális témákat is.
  • Ösztönözni kell a tanulókat a helyi szokások gyűjtésére.
  • Meg kell ismertetni velük a Magyarországon élő cigány kisebbség múltját és jelenét, fontosabb ünnepeit, szokásait.
  • A nyelv oktatásának és tanulásának középpontjában a beszéd-, mint a kommunikáció legfontosabb része áll.
  • A nyelvtani jelenségeket kis lépésekben, sok gyakorlattal kell elsajátítani. Az új szerkezeteket példákkal és modellekkel kell megtanítani. A szabályokat nyelvi helyzetekből és cselekményekből kell nyilvánvalóvá tenni a gyermekek számára.
  • A tanulóknak (képességeikhez mérten) nyolcadik év végére tudniuk kell, a beás nyelvet alapfokon használni.
  • Kapcsolatok kialakítására kell törekedni más, beás nemzetiségi nyelvet oktató iskolákkal. A nyelvoktatás, és a népismeret számos területén nyílik lehetőség együttműködésre.
  • A tanítási órákon kívüli lehetőségekkel is élni kell: játékdélutánok, vetélkedők, pályázatok, kirándulások tehetik eredményesebbé, élményszerűbbé a nyelvtanulást.
  • A diáklevelezés (egyéni és osztályonkénti) segítése is célja iskolánk kisebbségi nyelvoktatásának.

A célok érdekében megvalósítandó feladatok, eszközök, eljárások

A kisebbségi oktatás a magyarországi közoktatás részeként - a Nemzeti Alaptantervben meghatározott célkitűzéseket és feladatokat valósítja meg. Egyidejűleg biztosítja a nemzetiségi nyelv megtanulását, valamint a kisebbség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését.

Feladatok a személyiségformálás, közösségfejlesztés terén

Az iskola által kínált lehetőségek mellett iskolán kívüli személyiségfejlesztő tevékenységeket szervez:

  • részvétel nemzetiségi kulturális rendezvényeken, találkozókon, ünnepségeken,
  • a nemzetiségi gyermek-néptánccsoport szereplése kulturális rendezvényeken,
  • részvétel tantárgyi versenyeken, vetélkedőkön,
  • beás nyelvű vers-és prózamondó verseny,
  • kétnyelvű osztályünnepségek (karácsony, farsang, Anyák-napja),
  • népdal és néptánc szakkör,
  • közös program más nemzetiségi iskola diákjaival.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok

PP  5. pont   kiegészítése  – Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 33.old

Kötelező és választható tanórai foglalkozások rendje

Az intézmény tanévenként egy első osztályt indít, melyben a gyermekek választhatják a nemzetiségi nyelvoktató programot.

A nyelvoktató nemzetiségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. A kisebbségi nyelvet és irodalmat legkevesebb két órában kell tanítani. E mellett a népismeretet külön tantárgyként tanulják a tanulók.

Nemzetiségi osztályokban a nyelvi csoportbontás már 24 fős osztálylétszámmal indokolt (32/1997. (XI.5.) MKM rendelet 3.§., OM 28/2000. 5.§ 3. bek. a), c).

A nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók - törvényes keretek között - magasabb heti óraszámmal tanulnak, mint a normál oktatásban résztvevő gyermekek.

A tantárgyi követelmények teljesítéséhez valamennyi évfolyamon szükség van a mellékelt óratervekben feltüntetett tantárgyak heti óraszámának megtartására, a beás nyelv és irodalom tantárgy csoportbontásban való oktatására.

A nemzetiségi tanulók az általános iskolai közoktatás folyamán kötelező jelleggel két nyelvet, a kisebbségi (beás) és magyar nyelvet sajátítják el.

Bármely oktatási forma esetében a készségtantárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a kisebbségi nyelv és irodalom, vagy a népismeret oktatására. (32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet)

Tanórán kívüli foglalkozások

Sajátosságok a napközis foglalkozásokban

Fontosnak tartjuk, és törekszünk a napközis foglalkozás idejében is a kétnyelvű környezet megteremtésére nemzetiségi diákjaink számára. Ebben meghatározó szerep jut a napközis nevelőnek, pl. különböző szituációkban beás nyelven beszéljen a gyerekekhez: ebédidő alatt, a szabadidős tevékenységek során, uzsonnaidőben, stb. Továbbá szükséges, hogy megfelelő segítséget tudjon nyújtani a beás nyelvű tanulmányi munkában.

A gyerekek számára, a napközi otthoni foglalkozás keretében is szervezünk iskolán kívüli programokat: tanulmányi séták, településünk fontosabb intézményeinek megismerése, fellépések kulturális rendezvényeken, illetve kulturális rendezvények látogatása, részvétel tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, könyvtárlátogatás, vendégek fogadása, készülődés ünnepekre.

Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis foglalkozások között a tanulók életkorához és fejlettségéhez igazodó, játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartunk.

Tehetség, képesség kibontakozását segítő foglalkozások – PP 7.2 pontja Tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül kiegészítése 43. old.

A gyermekeket életkori sajátosságuknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően megismertetjük a kisebbség nyelvével és kultúrájával, felkészítjük őket a nyelv, iskolai tanulására. A játékos iskola-előkészítő foglalkozásokat a helyi cigány kisebbségi önkormányzat pályázat útján finanszírozhatná.

Könyvtári órák, könyvtárhasználat

Sajátosságok a könyvtárhasználatban

Az iskolai könyvtár helyiségében elengedhetetlenül fontos egy nemzetiségi könyvtársarok -kézi és kikölcsönözhető könyvekkel, folyóiratokkal stb. - létrehozása. A meglévő könyvtárállományt folyamatosan bővítjük a nemzetiségi nyelven tanítók és a tagozaton tanuló diákok napi felkészüléséhez, ismereteik bővítéséhez szükséges beás nyelvű és kétnyelvű ismerethordozókkal:

  • Orsós Anna: Beás – magyar kisszótár. Kaposvár, 2003
  • Orsós Anna: Magyar – beás kisszótár. Kaposvár, 2003
  • Orsós Anna: Beás nyelvkönyv. Kaposvár, 2002
  • Orsós Anna: Beás – Magyar igeszótár. Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium. Pécs, 2002
  • tankönyvek
    • Menyhért Ildikó: Zöld az erdő, Konsept-H Könyvkiadó, Budapest, 1999
    • Ligeti György: Cigány népismereti tankönyv 7-12. osztály számára, Konsept-H Könyvkiadó, 2004
    • Menyhért Ildikó, Zöld az erdő, Konsept-H, Bp., 1999
    • Bársony János – Daróczi Ágnes: Vrana mámi meséi. Roma népismeret az általános iskola 1-4. osztálya számára. SuliNova. Budapest, 2005
    • Kovalcsik Katalin: Tavaszi virágok I. Gandhi Középiskola. Pécs, 1994
    • Kovalcsik Katalin: Tavaszi virágok II. Gandhi Középiskola. Pécs, 1994
    • Kovalcsik Katalin - Orsós Anna: Az aranyhajú lány. Gandhi Középiskola. Pécs, 1994
    • Orsós Anna: Az aranyhajú lány. Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium. Pécs, 1998
    • Kovalcsik Katalin – Konrád Imre – Ignácz János: Aminy ku putyere – Bátor emberek. Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium. Pécs, 2001
    • szépirodalom: magyarországi cigány írók és költők művei
    • mesekönyvek
    • művészeti könyvek
    • hanganyag CD-n és hangkazettán
    • bábok
    • Havi- és hetilapok cigány nyelven
      • Glinda
      • Világunk

Egyik fő feladat a könyvtárhasználat tanítása, a könyvtársarok bemutatása. Tanórákon adott feladatokkal, rászoktatás a könyvtári munkára.

Versenyek, vetélkedők

  • a tanév folyamán részvétel cigány nyelvű tantárgyi versenyeken és vetélkedőkön,
  • más szervezetek, intézetek cigány nemzetiségi tanulók számára szervezett versenyeken és vetélkedőkön.
  • részvétel nemzetiségi rendezvényeken, ünnepségeken,
  • az osztálykeretben szervezett ünnepségeken,
  • hagyományteremtés, hagyományápolás,
  • Mikulás, Advent-karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák Napja.

Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok – PP 2.5 Az intézmény élet - és munkarendje, hagyományok kiegészítése 12.old

 

Szakértői vélemény a barcsi Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Központ alapító okiratának módosításáról

A szakértői vizsgálat tárgya:

Barcs Város Önkormányzata által készített előterjesztés a város fenntartásában működő Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Központ Alapító Okiratának módosításáról

A fenntartó az Alapító okiratban meghatározott szakfeladatokat bővíteni szeretné a beás nyelvtanítás és a cigány népismeret oktatásának bevezetésével az óvodában és minden osztályfokon a 2010/2011-es tanévtől a szülői igényeknek megfelelően. Ezzel összefüggésben a nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai és iskolai nevelés oktatás négy szakfeladata kerülne az alapító okiratba.

A szakértői vizsgálathoz figyelembe vett jogszabályok:

  • Az1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról (továbbiakban: Kt.)
  • Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • A 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről
  • Az 1992. évi XXXIII. Törvény a Közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban: Kjt.)
  • Az 1992. évi XXXVIII. Törvény az Államháztartásról (továbbiakban: Áht.)
  • A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a közoktatási intézmények működéséről (továbbiakban: R)

A döntés jogszabályi feltételei:

A módosítás érinti az intézmény Pedagógiai Programját is.

A Közoktatási törvény értelmében a Pedagógiai Program szakértői vizsgálata hivatott megállapítani a szakmai feltételek teljesülését, a program szakmai kivitelezhetőségét.

 

A program szakértői véleményezése megtörtént, a szakfeladat bővítésének szakmai akadálya nincs.

 

Az 1993. évi LXXIX törvény a Közoktatásról (továbbiakban kt.) 121. §-a (1) bekezdésének 15. pontja alapján a barcsi önkormányzat tervezett lépése intézményátszervezésnek minősül, hiszen az eddigi alapító okirat törvényben meghatározott elemeit módosítani kell. Jelen esetben a szakfeladatok változása következik be.

 

Az intézményátszervezés a Kt. 88. § (6.) bekezdése értelmében akkor hajtható végre, ha

  1. biztosított a tevékenység további megfelelő színvonalon való ellátása
  2. a szolgáltatások igénybe vétele az átszervezés után a szülőknek és a gyermekeknek nem jár aránytalan teherrel.

A fentiek vizsgálatához ki kell kérnie független közoktatási szakértő véleményét.

 

A 121. § (1.) bekezdés 3. pontja értelmében aránytalan tehernek számít, ha „a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét”.

 

A 121. § (1.) bekezdés 22. pontja alapján a megfelelő színvonalon való további gondoskodás „ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, továbbra is biztosított a meglévő pedagógiai szolgáltatások …igénybevétele”

Az intézményátszervezéseknél e két feltételnek együttesen kell megvalósulnia.

 

 

Szakértői vizsgálat

1. Az átszervezés körülményeinek vizsgálata

1.1. A körülmények vizsgálatához rendelkezésre álló dokumentumok:

  • A fenntartó előterjesztés
  • Az intézmény érvényes Alapító Okirata
  • Az Alapító okirat módosításának tervezete
  • A Pedagógiai program módosításának szakértői vizsgálata
  • A véleményezésre jogosultak állásfoglalása

 

1.2. Megállapítások

  1. Az Alapító Okirat módosítását szülői kérésre az intézmény kezdeményezte. Ezzel összefüggésben a pedagógiai program módosított tervezetét is elkészítette, mely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé akkor, amikor jelen eljárás során az Alapító okiratba bekerül az új feladattal összefüggő valamennyi szakfeladat.
  2. A rendelkezésemre álló dokumentumok és fenntartói elemzések alapján megállapítottam, hogy a szükséges szakmai (beleértve a személyi és tárgyi) feltételek biztosításáról az intézmény többletforrás igénybe vétele nélkül gondoskodik. A feltételek adottak.
  3. Barcs Város közoktatási feladatellátása nem csorbul a tervezett módosítástól, feladat ellátási kötelezettsége továbbra is fennáll, és ezt meg is teszi.
  4. A határozati javaslat nem ellentétes az érintett intézmény közalkalmazottainak és a szülők véleményével. Az egyeztetések megtörténtek valamennyi arra jogosult érintettel.
  5. A szakfeladatok bővítése igényli a kisebbségi önkormányzat véleményének kikérését, ez a törvényi határidőn belül megtörtént.
  6. A fenntartói szándék a feladatellátás racionális átvizsgálására épült, figyelembe vette a hatékonysági tényezőket is, a szakfeladat bővítés az eddigi intézményfinanszírozási bázison történik.
  7. Az önkormányzat az intézmény Alapító Okiratának módosítását a közoktatási törvény előírásainak megfelelően a törvényes határidővel, a nevelési év rendjében megjelölt szorgalmi időszak után kívánja megtenni. Az átszervezéssel összefüggő eljárás törvényi határidejéhez (2010. július utolsó munkanapja) igazodik az átszervezésről szóló döntési folyamat.
  8. Az átszervezéssel a tanulókat nem éri hátrány, a szolgáltatások igénybevételéről a fenntartó a továbbiakban is gondoskodik. Feladatellátás az átszervezéssel összefüggésben nem szűnik meg, ezzel ellentétben kínálatbővítés következik be.
  9. Az új szakfeladatok nem jelentenek a szülők és a tanulók számára aránytalan terhet, igénybevételük nem jelent számukra többlet költséget.
  10. Az átszervezés érinti az intézmény pedagógiai programját, az ezzel összefüggő módosításokat az intézmény elvégezte.
  11. Az intézmény sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is végzi az alapító okirata szerint. A tervezett módosítás nem érinti az SNI tanulók ellátására vonatkozó előírások módosítását, nem nehezíti e tanulók igényeinek kielégítését.

 

2. A szakérői vélemény:

 

A dokumentumok átvizsgálása, és a jogszabályi előírásokkal való összevetése után megállapítottam, hogy az intézményátszervezés megtehető, a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Központ Alapító Okiratának módosítása megtehető, a szakfeladatok tervezett bővítése megtehető.

 

Indoklás:

  • A gyermekek és szüleik részére nem jelent aránytalan terhet a változás, a feladat ellátások tartalma úgy bővül, hogy semmilyen költségkihatása nincs számukra a módosításnak. Az SNI gyerekek ellátása továbbra is lehetséges.
  • A fenntartó a kötelező feladat ellátásáról továbbra is az eddigi színvonalon gondoskodik, a személyi és tárgyi feltételek a törvényben és a vonatkozó végrehajtási utasításokban meghatározottak szerint továbbra is megfelelőek, biztosítják a feladatok ellátását.

 

 

Pécs, 2010. július 11.

 

 

 

Turi Katalin

tanügyigazgatási szakértő

010930-02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szakértői vélemény a barcsi Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Központ

Pedagógiai Programjának módosításáról

A szakértés tárgya:

A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Központ(a továbbiakban Szivárvány EGYMI) a 2010/2011 tanévtől be kívánja vezetni a beás nyelvtanítást és a cigány népismeret oktatását szülői igényeknek megfelelően, választható programként, évfolyamonként 1 osztályban.

Jelen szakértői vélemény a tervezett program szakmai szempontjait, - beleértve a személyi és tárgyi feltételeket – vizsgálja.

A szakértői vélemény arra ad választ, hogy:

  • teljesíthető-e a bevezetés esetén a jogszabályban előírt valamennyi feltétel,
  • a program bevezetése ró-e a fenntartóra többlet terheket.

 

A szakértői vélemény kialakításához figyelembe vett jogszabályok:

  • Az1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról (továbbiakban: Kt.)
  • A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a közoktatási intézmények működéséről (továbbiakban: R)
  • 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (továbbiakban : Irányelvek)
  • 24/2003. (VIII. 19.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról

 

A pedagógiai program vizsgálata:

  • Alapító Okirattal való összhang: Az intézmény alapító okiratának módosítása folyamatban van, elfogadása esetén az összhang megteremtődik.

A fejezet elnevezése, amelynek tartalmaznia kell az új szakmai tartalmat

A módosítás megléte, javaslatok

Nevelési Program

Alapelvek

A módosítás elkészült, a fejezet tartalmazza az új program alapelveit.

Célok

Meghatározták a célokat, azok a tartalommal összhangban állnak

Feladatok, nevelési területek

Valamennyi nevelési feladat módosítása, kiegészítése megtörtént.

Az oktató-nevelő munka eszközei eljárásai

A módosítás tartalmazza az új feladatra vonatkozó sajátos eljárásokat, bemutatja a tanórai és a tanórán kívül alkalmazható eszközöket is.

A szülők, pedagógusok együttműködésének formái

Javasolom e fejezet bővítését, a szülőkkel való konzultáció speciális eseteinek bemutatását.

Személyi feltételek

A feltételekre kitér a program, azok jelenleg rendelkezésre állnak, illetve szól a folyamatos képzés és továbbképzés szükségességéről.

Javasolom a fenntartónak, hogy hívja fel az intézmény figyelmét az ötéves továbbképzési program, illetve az éves továbbképzési tervek módosítására.

 

Helyi tanterv

Óratervek

A törvényi kötelezettséget az intézmény az Irányelvek 1. § (6.) bekezdése szerinti órakeretben oldja meg.[2]A nyelvoktató kisebbségi program esetében, tekintettel arra, hogy szülői kérésre indult a program, lehetőség van a heti két órás nyelvoktatásra. Az intézmény ennek alapján készítette el az órakeretet.

Javasolom, hogy a pedagógiai programban a fenntartói elfogadás előtt készüljön el a képzés teljes időtartamára szóló óratervi táblázat, melyben az Irányelvek további előírásait[3] is figyelembe veszi az intézmény. Erre azért is szükség van, mert az óraszámok rendelkezésre bocsátása az igényelhető normatíva egyik nagyon fontos feltétele.

 

 

 

 

Kerettantervek

A fent említett óratervi táblák után utalni szükséges arra, hogy mely kerettantervek alapján folyik a képzés. Tekintettel arra, hogy létezik erre központi program, elégséges csak az utalás.

Magasabb évfolyamra lépés feltételei

Javasolom a programot ennek a szabályozásával is kiegészíteni, amennyiben eltér az intézmény más képzési területéről. Amennyiben nincs eltérés, szükséges erre is utalni.

Taneszköz kiválasztás elvei

A program felsorolta a segédeszközöket, de utalni kell arra is, hogy ezeket a szülők milyen módon vehetik igénybe. Mi a jellemző a beás nyelvvel összefüggő taneszközökre. Ez azért fontos, mert a szülőkre nem háríthat terhet a képzés e szempontból.

Értékelés

A program tartalmazza a feladatra jellemző sajátosságokat. A szabályozás alapos, jó.

Eszközök és felszerelések listája

Ez a program melléklete, a szakértés alapjául szolgáló változat nem tartalmazta. Javasolom, hogy a jogszabályok alapján ezt készítse el az intézmény

Szakértői vélemény:

  1. 1. Az intézmény a Pedagógiai programjának alapvető fejezeteit módosította, beemelte az új feladattal, - a beás nyelv nyelvoktató kisebbségi programként való indításával - összefüggő tartalmakat. Különösen értékes a cigányság helyi történetével, szerepével foglalkozó fejezet.

Szükséges még az óratervi táblák elkészítése, amelyből a fenntartó számára az is világossá válik, hogy a képzés felmenő rendszerben sem jelent óraszám többletet, hiszen a kt. 52. § (7.) bekezdésében a választható órákra adott időkeretből megoldható a képzés.

  1. 2. A Képzés tárgyi feltételei az intézmény rendelkezésére állnak, illetve azt a jelenlegi keretéből rendelkezésre tudja állítani. Fenntartói forrást nem igényel. Szükséges a taneszközök kiválasztásának elveiről intézkedni, és rögzíteni, hogy az eddigiekhez képest nem jelent a szülőknek sem terhet az új képzés taneszköz igénye.
  2. 3. A képzés személyi feltételei jelenleg rendelkezésre állnak. A folyamatosság érdekében azonban a Továbbképzési Programot módosítani szükséges. A továbbképzés finanszírozására a fenntartók ez évben támogatást igényelhettek, remélhetőleg a jövőben sem hárul a fenntartóra teher e szempontból.

Összességében megállapítható, hogy a fenti módosításokkal a Pedagógiai Program fenntartói jóváhagyása megtehető, az Alapító Okirat módosítása után a képzés elindítható.

Pécs, 2010. július 11.

 

 

Turi Katalin

Közoktatási szakértő

010930-02

 

 

 



[1] Magyar Országos Levéltár N.26 (1828)

[2] (6) Ha a kisebbséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a kisebbségi nyelv és a kisebbségi kultúra tanítását, és ez az (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem oldható meg, az iskola a fenntartó által biztosított időkeret, annak hiányában a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint, legalább heti két órában megszervezi a felkészítést. A kisebbségi nyelv és kultúra oktatásában való részvételről tanúsítvány állítható ki, illetve e tantárgyból a tanuló saját kérésére osztályozó vizsgát tehet.

 

[3] 3. a) Bármely oktatási forma esetében a negyedik-nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv, a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon a második idegen nyelv oktatásához biztosított óraszám - a romani és beás nyelv kivételével - a kisebbségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítható.

b) Bármely oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a kisebbségi nyelv és irodalom vagy a népismeret oktatására.

c) Bármely oktatási formában a népismeret oktatására az első négy évfolyamon minimum évi tizennyolc órát, a felsőbb évfolyamokon évi minimum harminchét órát kell fordítani, függetlenül attól, hogy önálló tantárgyként vagy integráltan oktatják azt.