Ma 2017. augusztus 17., csütörtök, Jácint napja van. Holnap Ilona napja lesz.

Kedves Érdeklődők!

 

Nagyon sok szeretettel köszöntöm Önöket Barcs Város megújult honlapján!

Végiglapozva a Barcsról szóló oldalakat, egy, a Duna-Dráva Nemzeti Park szívében fekvő kisvárost ismerhetnek meg, rendezett köztereivel, csodálatos környezetével, jól működő intézményhálózatával, hangulatos szállás - és vendéglátóhelyeivel, pihentető gyógyfürdőjével.

Reméljük, felkeltjük érdeklődésüket, rokonszenvüket, és a virtuális sétát követően személyesen is ellátogatnak hozzánk Barcsra!

Ezek az oldalak olyan hivatalos és közérdekű információkat is tartalmaznak, amelyekkel a barcsiak és az irántunk érdeklődők tájékoztatását egyaránt szolgálni akarjuk.

Kívánom, hogy mindenki találja meg, fedezze fel az őt érdeklő lapokat, adatokat!

Jó böngészést, eredményes és hasznos időtöltést kívánok minden kedves érdeklődőnek!

 

Tisztelettel:

Karvalics Ottó

polgármester

Mindazok számára, akik szabadidejükben valami egészen különleges, igazán újszerű és sajátosan egyedi élményekkel szeretnének gazdagodni, ajánljuk Barcsot, a Dráva Fővárosát. Legyen az érintetlen természet, a szeszélyes folyó, vagy a gyógyító víz, ami ide vonzza őket, Barcsot meg fogják szeretni és Barcs viszont fogja szeretni őket.

Barcs, az 1979-ben lett város, az ország déli kapuja, természeti értékeinek és saját elhivatottságának köszönhetően az utóbbi pár év nagy felfedezés a turisták körében.

A Dráva a maga nemében is egyedi érték. Barcsig gyors folyású, szeszélyes vize olyan tiszta, hogy az ország halfajtáinak kétharmada él benne. A folyó és holtágai horgászparadicsomnak számítanak. Ezt a csupa rejtélyes vidéket, a különleges növény- és élővilágot segíti felfedezni a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága, mely a Barcsi Borókás területén tanösvényeket, Drávaszentesen Oktató és Bemutató központot alakított ki. A megújult barcsi hajókikötő számos drávai vízi túra kiinduló pontja, az utóbbi években a kenutúrák egyre népszerűbbek. A kikötőben horgonyoz több sétahajó is, amelyek a csoportosan túrázóknak kínálnak hajókirándulásokat. A drávai szabadstrand nemrég elkészült fogadóépületével, sportolásra, főzésre, sátorozásra alkalmas ligetes területével kellemes kikapcsolódást kínál a folyami vizet kedvelőknek. Barcs a fővárosa a „Három folyó Nemzetközi Kerékpártúra” magyarországi, 230 kilométer szakaszának is, de a lovaglás, lovas kocsikázás szerelmesei is jó helyen járnak nálunk.

Vadásztatással három vadásztársaság is foglalkozik Barcs környékén. Mindhárom kiváló minőségű gím-és dámszarvas állománnyal büszkélkedhet, a vaddisznóállomány pedig kiemelkedően nagyszámú.

Külön fel kell hívni a figyelmet kulturális értékeinkre is. Kevesen tudják, hogy a települést már az időszámításunk előtti ötödik évezredben lakták, az ókorban pedig a római birodalom fontos hadiútja vezetett erre. A kezdetektől mutatja be a város történelmét, kultúrtörténetét, a Dráva Múzeum, amelynek talán legérdekesebb részei a népi hagyományokat, életmódot bemutató szobabelsői. Barcs pezsgő kulturális életét számos előadó-művészeti csoport fémjelzi, legyen szó fúvós, vagy klasszikus zenéről, jazzről, néptáncról, társastáncról. A Dráva Fesztivál rendezvénysorozata május közepétől június végéig minden hét végén színvonalas programot kíván a helyieknek és a turistáknak egyaránt.

Barcs turisztikai kínálatának bemutatása végére hagytuk az utóbbi évek és talán a város újkori történetének legnagyobb szenzációját: a 2005-ben átadott élményfürdőt és a hozzá kapcsolódó, 2006-ban megnyílt, emberi léptékű, és ízlésesen kialakított Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központot. A dél-dunántúli régió hasonló jellegű létesítményei közül a legszínvonalasabbak közé tartozó Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ minden évszakban, minden generációnak élménydús kikapcsolódást, felüdülést nyújt.

Az idelátogatók hangulatos panziók közül választhatnak szálláshelyet, a „bakancsos turisták” számára színvonalas kollégiumi férőhelyek állnak rendelkezésre. Nemsokára azonban felépül a gyógyfürdő közelében a camping, valamint egy panzió is.

(Hegyi Zsuzsa a Magyar Turizmus ZRT. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága igazgatója)

 

 

Barcs dinamikusan fejlődő kisváros a magyar-horvát határon, a barcsi kistérség természetes központja. Közúti határátkelőhelye az EU leendő kapuját jelenti Dél-Kelet Európa irányába. A város a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik.

A 60-as évek közepén történt ipartelepítés, a középfokú oktatás elindítása, a Dráva-híd újjáépítése és megnyitása, az infrastruktúra fejlesztése, az intézményi hálózat kiépítése eredményeként 1979-ben városi címet kapott.

A 90-es évtizedben a város gazdasága régen nem látott átalakuláson ment át, új városközpont és sétálóutca épült, lehetővé téve a kulturált bevásárlást, a kikapcsolódást. Korszerűsítésre került a határállomás, kereskedelmi létesítmények épültek és ipari park létesült. A határátkelő fejlesztési terveiben a már elkészült kamionparkoló mellett állat- és növényegészségügyi állomás, vámszabadterület, vámügynökség kialakítása szerepel.

A rendszerváltás után szinte minden területen gyors, olykor már rövidtávon is negatív következménnyel járó átalakulás indult meg. A városba települt ipar elsősorban az építőiparhoz kapcsolódott. Ez az iparág az 1990-es évek elejére gyakorlatilag megrendelések nélkül maradt. Hasonlóan hatott Barcs gazdaságára a szomszédban dúló háború, a mezőgazdaság átalakításával járó problémák, valamint a foglalkoztatás szempontjából stratégiai fontosságú nagyüzemek olykor rosszul sikerült privatizációja. A 19% körüli munkanélküliségi mutatón csak szépíteni tudnak a megszűnt üzemek munkásait csak nagyon kis részben alkalmazó vállalkozások, így az egykor segéd- vagy betanított munkából élő képzetlen munkaerő számára ma is kiszámíthatatlan a jövő.

A mezőgazdasági struktúrában a birtokviszonyok jelentősen megváltoztak. A város egyik legnagyobb munkáltatója, a több mint 50 éve működő Vörös Csillag Termelőszövetkezet is átalakult, jogutódja a Dráva Coop Rt. A termelőszövetkezet által művelt földterület a kárpótlások, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozása miatt csökkent. Néhány mezőgazdasági magánvállalkozás működik, jelentős a közép- és törpebirtokok száma is. Tendencia, hogy az állatállomány fokozatosan csökken, úgy tűnik, kezd visszaállni az önellátó szint a városban. Kiemelhető viszont, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó feldolgozóipar (Dráva Tej Kft.) hosszú ideje sikeresen működik.

A település az utóbbi években jelentős részben a kereskedelemnek köszönhette ugrásszerű fejlődését. A délszláv háborút követő horvát bevásárló turizmus fénykorában a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások mintegy 15.000 négyzetméter alapterületen kínálták áruikat, illetve szolgáltatásaikat, az üzletek és vállalkozások száma közel 700 volt! A délszláv térség konszolidációja után a kereskedelmi forgalom drámai mértékben visszaesett, napjainkban a háború előtti "normális" szinten működik. A helyi ellátás derékhadát (a kisebb cégekkel együtt) a Barcs és Vidéke ÁFÉSZ alkotja, a multinacionális vállalatok letelepedéseit eddig nem kísérte látványos siker (Pólus, Billa), ami többnyire a szerény helyi vásárlóerőnek tudható be.

A számos negatív hatás ellenére a város az utóbbi évtizedben mégis óriási átalakuláson ment keresztül. 1994-re felépült az új városközpont, az új posta felépítésével együtt korszerű, digitális telefonközpontot helyeztek üzembe, megkezdte működését a HÍD TV helyi stúdiója. Új utcák nyíltak, lakások épültek, hosszú idő után templomot építhetett a református gyülekezet, felépült a második sportcsarnok, fejlődött az intézményhálózat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén két korszerű, a várost elkerülő úton közelíthetik meg az átutazók az uniós előírásoknak megfelelően újjáépített határátkelőt. Több éves előkészítő és építőmunka után megkezdte működését a regionális szennyvíztisztító, a városközpontban új 88 lakásos lakótömb épült.

A város kereskedőváros-jellege ugyan részben megmaradt, de egyre inkább stratégiai célként fogalmazódik meg a természeti környezet adta lehetőségek kihasználása, az idegenforgalomra épülő városfejlesztés. A Duna-Dráva Nemzeti Park barcsi szakaszán elsősorban a Drávához kapcsolható lehetőségek jöhetnek szóba, a vízi turizmus és a vízi szállítás. Az egyéni és csoportos vízitúrák mellett ma már sétahajózásra is van lehetőség. Távlati célként fogalmazódik meg a vízisportok és a természet-turizmus bázisainak megteremtése, és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése (szálláslehetőségek, kerék-párutak, turistautak).

További, eddig csak részben kihasznált lehetőségeket jelentenek a termálvizes fürdők és a vadászturizmus. A város közvetlen közelében számos kiépített termál-, és gyógyvizes fürdő található. Barcson a csaknem fél évszázada működő, kishozamú termálkútra alapozott strandfürdő elavult. Az új fúrású, lényegesen magasabb vízhozamú és magasabb hőmérsékletű termálkútra építve 2005-ben megkezdődött a Barcsi Rekreációs és Termálközpont kivitelezése, amely teljes egészében az év végére készül majd.

Barcs múltját, jelenét és jövőjét jelentősen meghatározta és meghatározza fekvése és nemzetközi útvonalakhoz való csatlakozása. A város egykori rangjának visszanyerése érdekében kialakított elképzelések nemcsak a város és környéke, de a tágabb térség, a megye és Dél-Dunántúl fejlődését is jelentősen befolyásolhatják. Az európai integráció olyan körülményeket teremt a térség számára, melyekben - reményeink szerint - a határmentiség hátrányból előnnyé válik. Barcsnak erre kell felkészülnie, és ennek kell megfelelnie a következő években.

Rózsás Márton

Barcs mai arculatát a régi, hangulatos utcák, a 70-es 80-as években épített lakótelepek és a 90-es években - a kereskedelem gyors fejlődésének hatására - kialakult új városközpont szerves egysége adja.
hpim1543A település lakói büszkék a város tisztaságára, közművesítettségére, a közterületek rendezettségére.

Az elmúlt 10 év fejlődése építészeti szempontból látványos volt. A Magyar Urbanisztikai Társaság 2000-ben Hild-díjjal tüntette ki a várost. A díj odaítélésének indoklásában kiemelték, hogy településünk kisvárosias léptékben egységes keretek között fejlődik.

Még több kép...