Ma 2020. december 05., szombat, Vilma napja van. Holnap Miklós napja lesz.

Barcs Város Önkormányzata

P o l g á r m e s t e r é t ő l

7570 Barcs, Bajcsy Zs. u. 46.

Pf. 62., Tel.: 82/463-176

                                                                                                     ………….napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

 

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete …./2011. (….)

önkormányzati rendelete az építmény és telekadóról

 

Készült:

Barcs Város Önkormányzata

Képviselő-testülete

2011. december 22-i ülésére

Általános indoklás

Tisztelt Képviselő-testület!

A települési önkormányzatok alapvető feladata a közhatalom helyi gyakorlása mellett, a helyi közszolgáltatások biztosítása. Ezeknek a feladatoknak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása szükségessé teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését.

A rendelkezésre álló, csökkenő összegű állami normatívák, az átengedett adók és saját bevételek nem elegendőek az önkormányzat által felvállalt és kötelező feladatok finanszírozására.

Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy a helyi adó fajtáit és az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez, az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan megállapítsa.

Barcs Város Önkormányzata Képviselő testülete 134/2011. (V.27.) számú határozatával fogadta el Barcs Város Önkormányzata költségcsökkentési és bevétel növelési intézkedési tervét.

Az intézkedési terv a C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft. vizsgálati anyaga alapján készült. Az intézkedési terv keretében Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete vállalta, hogy az építményadó mértékét megnöveli a nem lakás célú ingatlanok tekintetében, továbbá 2012. január 1-től bevezeti a telekadót.

A helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) ad felhatalmazást a települési önkormányzatoknak arra, hogy illetékességi területükön, saját rendeletükkel helyi adókat vezessenek be. Az önkormányzatok vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó), kommunális jellegű adók (magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó) és helyi iparűzési adó bevezetésére jogosultak.

Az építmény és telekadóról szóló rendelet két vagyoni típusú adónemet szabályoz újra: az építményadót és a telekadót.

A Htv. 7. §-a alapján az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza, hogy az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetén csak egyféle adó megfizetésére lehet kötelezni, az önkormányzat döntésétől függően vagy vagyoni típusú adót (építményadó, telekadó) vagy kommunális adót lehet kivetni. A rendeletben az adómentességek körének meghatározásával biztosítottuk azt, hogy egy adótárgy után az adóalanynak egyszeri fizetési kötelezettsége keletkezzen.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a testületet tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélet hatását, különösen:

  1. 1.társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait
  2. 2.környezeti és egészségi következményeit
  3. 3.adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
  4. 4.a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit
  5. 5.a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket

Fentiek alapján az adórendelet megalkotásának várható következményei:

A rendeletalkotás hatásai:

1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

Telekadó:

  • Becslés szerint 100 db adóztatható telek után 20 Ft/m2 adómértékkel számolva, 1000 m2 átlagos telek méretettel számolva 2 000 000 Ft

Építményadó:

Nem lakás céljára szolgáló építmény esetén:

  • jelenlegi adómérték: üzlethelyiség, iroda esetén 450 Ft/m2/év, tervezett adómérték: 600 Ft/m2/év
  • jelenlegi adómérték egyéb esetén 225 Ft/m2/év tervezett adómérték: 300 Ft/m2/év.
  • 2012-től kivetésre kerülő adó: 42 924 600 Ft (többletbevétel a jelenlegi szabályozáshoz viszonyítva: 10 700 150 Ft)

Külterületi építmények után:

  • megközelítőleg külterületen 808 db hrsz van, ezek kb. 60 %-án van olyan építmény, ami után a tulajdonos adófizetésre kötelezhető. Átlagos 30 m2-es alapterülettel számolva, 300 Ft/m2 adómértékkel kalkulálva a kivetett adó összege: 4 500 000 Ft

2. Környezeti és egészségi következményei:

A rendelet megalkotása következményeként környezeti és egészségi hatás nem mérhető.

 

3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása

A rendelet alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos munka jelentős többletfeladatot jelent az adócsoport számára. A lakosságok értesíteni kell a kommunális adó emeléséről, az építmény és telekadóval kapcsolatos változásokról, az ügyintézést követően határozniuk kell az adó megfizetéséről, a nyilvántartást felül vizsgálni és aktualizálni kell.

4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A rendelet megalkotás a költségvetési hiány csökkentését teszi lehetővé, hozzájárul az Önkormányzat működőképességének megőrzéséhez.

 

5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

Az adócsoport személyi feltétele 4 fő, szervezeti és tárgyi feltételek adottak, a pénzügyi vonzata a korábbi adókivetéssel azonos, mivel az adófizetési kötelezettséget határozatban kell megállapítani.

Az építményadó mértéke üzlethelyiségek, iroda építmények esetén (korábban: 450 Ft/m2/év) 600 Ft/m2/év, minden egyéb adótárgy esetén (korábban 225 Ft/m2/év) 300 Ft/m2/év, külterületen lévő építmények esetén 250 Ft/m2/év összegre módosul. A telekadó 20 Ft/m2/év mértékben került meghatározásra.

Az adó megállapításának és kivetésének eljárási rendje:

Várhatóan december hónapban, a rendelet elfogadását követően megkezdődik a nyilvántartás felülvizsgálata és aktualizálása. Ezt követően az adócsoport munkatársai megkezdik a bevalláshoz szükséges nyomtatványok és a kitöltést segítő tájékoztatás kiküldését az adózók részére. A bevallások határideje a tervek szerint 2012. január 31., ezt követően határozattal állapítják meg az adófizetési kötelezettséget, amely alapján 2012. évben az adó első részletét az általános szabályoktól eltérően 2012. május 15-ig kell megfizetni. 2013-tól az adófizetés határideje a törvényi szabályozásnak megfelelően március 15. és szeptember 15. lesz, az üzlet, iroda és egyéb kategóriákban, a külterületi építmények esetében, a magánszemélyek részére – a kommunális adó fizetési határidőkkel egyezően - biztosítva lesz az évente négy időpont az adó befizetésére.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és az építmény - és telekadóról szóló rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen.

Barcs, 2011. december 6.

                                                                                        Karvalics Ottó

Részletes indoklás

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése alapján és rendelkezései szerint „a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be.”

A törvényi felhatalmazással élve Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a település illetékességi területén vagyoni típusú adót vezet be 2012. január 1-i hatállyal, ugyanakkor a korábbi építményadóra vonatkozó szabályozását módosítja. A módosítás terjedelme miatt az építményadóra vonatkozó rendeletet hatályon kívül helyezi.

Az 1-2. §-hoz

Az építményadó a vagyoni típusú adók körében a lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények után fizetendő közteher. A szabályozás az adó alapjául az egy négyzetméterben számított hasznos alapterületet veszi figyelembe.

Az adó alanya építményadó esetén az építmény tulajdonosa. A törvény a tulajdonos kifejezésen érti azonban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosultat is, tehát amennyiben pl. haszonélvezeti joggal terhelt építményről van szó, a haszonélvező az adó alanya, akit az adófizetési kötelezettség terhel.

A 3. §-hoz

Az építményadó mértéke különböző mértékű a lakások, üzlethelyiségek és egyéb adótárgyak, valamint külterületi, nem lakás céljára szolgáló építmények esetén. Az adó mértékének meghatározásánál a Képviselő-testület, figyelemmel a lakosság teherbíró képességére, a maximális adómértékhez képest jelentősen alacsonyabb összegben és differenciálva határozta meg a fizetendő adó mértékét.

A 4-5. §-hoz

A Htv. 13. § szabályozza az adómentesség körét, A Htv. 6. § d) pontja lehetőséget ad emellett a képviselő-testületnek, hogy a törvényben meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse. A Htv. 13. §-a szerint adómentes az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület, feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, továbbá a szükséglakás. Megszűnik az adómentessége a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építménynek, a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, nevelési-oktatási intézménynek, a komfort nélküli lakásnak.

A Htv. 3. § (5) bekezdésében ugyanakkor alanyi adómentességet biztosít továbbra is többek között az egyháznak, a költségvetési szerveknek.

A törvény szabályozza a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességet: kérvényezheti az adóhatóságnál az adómentessége megállapítását, aki műemléképületet újít fel, ebben az esetben az építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

A törvényben szabályozott eseteken kívül kívül mentes az adó alól: a magánszemély tulajdonában álló építmény, amely után magánszemélyek kommunális adóját köteles fizetni, a magánszemély tulajdonában álló, belterületi, a 4. § a) pontban meghatározott építménnyel azonos helyrajzi számon lévő egyéb nem lakás céljára szolgáló épület.

Az önkormányzat adó megállapítási jogát korlátozza az, hogy az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti – adó fizetésére kötelezheti. Akit kommunális adó fizetésére köteleztek, nem lehet kötelezni építményadó/telekadó megfizetésére is. A szabályozást ez indokolja, a kettős adókivetés elkerülése érdekében.

Nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész;

Lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel;

Melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja.

 

Az adó alapja az építmény hasznos alapterülete.

A Htv. rendelkezései szerint a hasznos alapterületbe, ami az adó alapját képezi, beleszámít a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50 %-a tartozik a teljes alapterületbe.

A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni.

Adókedvezmények esetén a jövedelem határok azonosak a kommunális adó és az építményadó vonatkozásában.

Jövedelemnek minősül a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) alapján

a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett,

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

A 6-7. §-hoz

A telek fogalma 2012. január 1-től módosul. Ennek értelmében telek lesz az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet.

A telekadó szabályozása alapján a beépítetlen belterületi földrészlet után fizetendő adó mértéke 20 Ft/m2/év.

A 9. §-hoz

A törvény szerint mentes 2012. január 1-től az adó alól az épület hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a. Megszűnik többek között a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany adómentessége az e célra használt telek után.

Szintén a kettős adóztatás elkerülése érdekében volt szükséges további mentességek biztosítása olyan adóalanyok részére akik építmény, vagy magánszemélyek kommunális adójának fizetésére kötelesek.

A 10. §-hoz

Lehetőséget biztosít a Képviselő-testület az adó részletekben történő megfizetésére. Azonban a részletfizetés kérelmezésekor a kérelmező eljárási illetéket köteles fizetni, ami jelenleg 2200 Ft.

Lehetőség van személyes költségmentességet kérni, a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005 (IX.9.) számú kormányrendelet alapján, ebben az esetben az illetéket nem kell megfizetni.

A 11. §-hoz

Az adó megfizetésének határideje az adózás rendjéről szóló jogszabály alapján az adóév március 15., valamint szeptember 15. napja.

Az adóváltozások bevezetésének évében, 2012-ben az önkormányzat él azzal a Htv. 42. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel, hogy ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.

A lakosság tájékoztatása, a bevallások beérkezése és az adókivetésre vonatkozó határozat kiküldése hosszabb időt vesz igénybe, várhatóan nem teljesülne maradéktalanul 2012. március 15-ig, ezért indokolt a bevezetés évében a fizetési határidőt 2012. május 15-ig meghosszabbítani.

Külterületi építmények esetén a magánszemélyeknek az adót a kommunális adóhoz hasonlóan -négy részletben kell megfizetniük. 2012-ben az első részlet megfizetésének határideje 2012. május 15.

A 12. §-hoz

A záró rendelkezések a rendelet hatályba lépéséről, valamint a korábbi szabályozás hatályon kívül helyezéséről rendelkeznek.

Az önkormányzat a Htv. 8. § (2) bekezdésében előírt feladatának - miszerint a beszedett adó összegéről évente köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni - eleget tesz a költségvetési beszámoló részeként.

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének

………../2011. (….) önkormányzati rendelete

az építmény és telekadóról

 

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, a helyi közszolgáltatások biztosítása, a feladatok ellátásához szükséges bevételek kiegészítése érdekében a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében, az 5. § b) pontjában, és a 6. § -ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

  1. I.Fejezet

 

Építményadó

 

Az adó alanya és az adókötelezettség

1. §

 

Az adó alanya a külön jogszabályban[1] meghatározott adóalannyal azonos.

 

2. §

 

Adóköteles Barcs város illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

 

Az adó alapja és mértéke

3. §

 

(1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

(2) Az építményadó mértéke

a) üzlethelyiség, iroda építmények esetén 600 Ft/m2/ év

b) egyéb adótárgy esetén 300 Ft/m2/év

c) külterületen lévő, nem lakás céljára szolgáló építmény esetén 250 Ft/m2/év

 

 

Adómentesség

4. §

 

A Htv. 13. §-ában felsoroltakon kívül mentes az adó alól:

  1. a)a magánszemély tulajdonában álló építmény, amely után magánszemélyek kommunális adóját köteles fizetni
  2. b)a magánszemély tulajdonában álló, belterületi, az a) pontban meghatározott építménnyel azonos helyrajzi számon lévő egyéb nem lakás céljára szolgáló épület,
  3. c)a magánszemély tulajdonában álló külön helyrajzi számon lévő garázs, gépjárműtároló, amennyiben nem szolgál vállalkozási tevékenységet,
  4. d)a jogi személy tulajdonában álló építmény, amennyiben a rajta fennálló bérleti jog alapján a bérlő magánszemélyek kommunális adóját köteles fizetni.

 

 

Adókedvezmények

5. §

 

(1) A fizetendő adó 50-100 %-ig terjedő összegben adókedvezmény illeti meg a magánszemély adózót, amennyiben az egy főre eső havi jövedelem a ténylegesen együttélő hozzátartozók jövedelmét is figyelembe véve nem haladja meg a nyugdíjak legkisebb összegéről szóló jogszabályban meghatározott mértéket az alábbiak szerint:

a) 50 % kedvezmény illeti meg az adózót, amennyiben az egy főre eső jövedelem a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át,

b) 50-70 % kedvezmény illeti meg az adózót, amennyiben az egy főre eső jövedelem a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nem haladja meg a nyugdíjminimum 70 %-át,

c) 70-100 % kedvezmény illeti meg az adózót, amennyiben az egy főre eső jövedelem a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 %-át.

(2) A fizetendő adó 50 %-ig terjedő összegben adókedvezmény illeti meg az adózót

  1. a)egyedülálló nyugdíjas által lakott lakásingatlan esetén, amennyiben a nyugdíja nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét.
  2. b)a családban élő nyugdíjasok által lakott lakásingatlanok esetén, ahol valamennyi együtt élő családtag 70 éven felüli, és az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét.

(3) Az adókedvezmény ügyében benyújtott kérelmek elbírálása során jövedelem: ami a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény meghatározása szerint jövedelemnek minősül. A kérelemben foglalt feltételek fennállását az adózónak kell igazolnia.

 

II. Fejezet

 

Telekadó

 

Az adókötelezettség

6. §

 

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén levő telek (továbbiakban: telek).

 

 

Az adó alapja

7. §

 

Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.

 

Az adó mértéke

8. §

 

Az adó mértéke 20 Ft/m2/év.

Adómentesség

9. §

 

A Htv. 19. §- ában felsoroltakon kívül mentes az adó alól az a telek, amelyen olyan építmény található, ami után tulajdonosa építményadó vagy magánszemélyek kommunális adójának fizetésére köteles.

 

III. Fejezet

 

Eljárási szabályok

10. §

 

(1) Az adóalany az adó kivetését követően részletfizetés engedélyezésére és adókedvezmény megállapítására irányuló kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz. A kérelmet az adózónak írásban, indoklással együtt kell benyújtania az adóhatóság felé.

(2) Az eljárás során az adózó az illetékekről szóló külön jogszabályban meghatározott mértékű illeték megfizetésére köteles.

Az adó megfizetésének határideje

11. §

(1) Az adó két részletben történő megfizetésének határideje 2012. évben: 2012. május 15., és 2012. szeptember 15. a (3 ) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel.

(2) 2013-tól az adó megfizetésének határideje az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározottak szerint március 15. és szeptember 15. a (3 ) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel.

(3) Külterületi építmények esetén a magánszemélyeknek az adó részleteinek megfizetési határideje :

a.) 2012. évben: 2012. május 15., június 15., szeptember 15., december 15.

b.) 2013-tól az adót négy egyenlő részletben a tárgyév március 15-ig, június 15-ig, szeptember 15-ig, illetve december 15-ig kell megfizetni.

Záró rendelkezések

12. §

(1) A rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete 19/2003. (X.27.) számú, az építményadóról szóló rendelete.

(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Barcs, 2011. december 22.

Karvalics Ottó                                                                   Balázsné dr. Vástyán Krisztina

Polgármester                                                                               címzetes főjegyző



[1] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12.§