Ma 2020. február 18., kedd, Bernadett napja van. Holnap Zsuzsanna napja lesz.

Barcs Város Önkormányzata

P o l g á r m e s t e r é t ő l

7571. Barcs, Bajcsy Zs. 46.

Pf.: 62. Telefon: 82/462-459

                                                                                           ……….. sz. napirendi pont

Előterjesztés

Barcs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetési koncepciója

Készült: Barcs Város Képviselő-testülete

               2011. november 24-i ülésére

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. §-a értelmében a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell benyújtani a Képviselő testület részére.

Az államháztartás működési rendjét meghatározó 292/2009. (XII. 19.) számú kormányrendelet 25. §-a szerint a költségvetési koncepció elkészítése során figyelembe kell venni:

  • A makrogazdasági és ágazati stratégiai koncepciókat, előrejelzéseket, pénzügyi számításokat,
  • A kormányprogramot, illetve – helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat esetében – az önkormányzati (gazdasági) programot, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepcióját,
  • A nemzeti fejlesztési tervet és az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások tárgyévi társfinanszírozási kötelezettségét,
  • A gazdasági és ágazati statisztikai adatokat és jelentéseket,
  • Az előző évek zárszámadási adatait és jelentéseit,
  • Az ellenőrzési jelentéseket, valamint az azok alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról készült beszámolókat.

A költségvetési koncepció tartalmára, formájára nincs szigorú, kötelező érvényű előírás. Elsődleges célja a költségvetés végleges kialakításához szükséges alapelvek, főbb célkitűzések meghatározása.

A 2012. évi költségvetési koncepciót meghatározó főbb tényezők:

  • A Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetéséről szóló T/4365. számú törvényjavaslat,
  • Az Önkormányzat 2011. I-III. negyedéves költségvetésének helyzete és a IV. negyedévre vonatkozó tendenciák,
  • A fejlesztési és a működési feladatokhoz vállalt kötelezettségek,
  • A hatályos és a tervezett jogszabályokból eredő kötelezettségek hatása,
  • Az önkormányzat intézményeinek feladatai.

A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában továbbra is a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll, a költségvetés stabilitásának megtartása mellett. Mindeközben és mindennek érdekében jelentős változások előtt áll a közigazgatás és állnak az Önkormányzatok, bár ezek pontos részleteit még nem ismerjük.

A Kormány célkitűzése, hogy az államháztartás hiánya tartósan a GDP 3%-a alatt maradjon és évről-évre folyamatosan csökkenjen. A 2012. évi költségvetés így a GDP 2,5%-ában kijelölt hiánycélhoz igazodva készül.

2012-ben már beépülnek a kiadási előirányzatokba a strukturális reformoktól várt megtakarítások, de az egyenlegjavulás továbbra is takarékos költségvetési tervezést igényel. Ennek megfelelően:

  • A közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését kompenzáló bérkiegészítés. A szuperbruttósítás fokozatos kivezetése a nettó kereseteket növeli;
  • A közmunkák új rendszerének elindulásával, az új programokban résztvevők növekvő számával is kalkulálva, a bérekre és járulékokra fordított GDP-arányos kiadások mintegy fél százalékponttal mérséklődhetnek 2011-hez képest;
  • A központi költségvetési fejezeteknél a dologi kiadások nem változnak, a helyi önkormányzatoknál a várható infláció mértékével növekedhetnek;
  • A költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalék döntő részével csökkentett bázisra tervezhetik a kiadási előirányzataikat;
  • Életbe lép az új nyugdíjrendszer, az indexálási szabályok biztosítják a nyugdíjak reálértékének megőrzését;
  • A rokkantsági ellátások felülvizsgálata és átalakítása következtében csökken a rokkant nyugdíjakra fordított kiadás;
  • A szociális támogatások és a családi támogatások nem emelkednek, a gyermeknevelés költségeit az adórendszeren keresztül ismeri el a költségvetés;
  • A munkaerő-piaci ellátások átalakulnak a Széll Kálmán Tervnek megfelelően;
  • Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza kiadásai érdemben mérséklődnek, a fogyasztói árkiegészítés csak minimálisan növekszik a 2011. évi csökkentett bázishoz képest. A korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével;
  • A közösségi közlekedés hatékonyságának javítása lehetővé teszi, hogy a közlekedési vállalatok támogatására már kisebb összeget fordítson a költségvetés;
  • Megkezdődik a felsőoktatás rendszerszintű átalakítása;
  • Megkezdődik az önkormányzati igazgatás méretgazdaságos átszervezése és a központi igazgatás racionalizálása.

Mindezt figyelembe véve a konvergencia program azzal számol, hogy 2011-hez képest a GDP arányában közel egy százalékponttal mérséklődnek a közszféra folyó működési kiadásai (munkavállalói jövedelem és a dologi kiadások együttesen). A társadalmi juttatások átalakítása további másfél százalékponttal járul hozzá az újraelosztási ráta csökkenéséhez.

A bevételeket mérsékli a személyi jövedelemadónál a szuperbruttósítás „megfékezése”, de ellenkező irányú hatást fejt ki az adójóváírás szűkítésének folytatása. Uniós jogharmonizációs tevékenység keretében emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója és a környezet fokozottabb védelmét célzó termékdíj rendszerének átalakítása szintén többletbevételt biztosít az államháztartás számára.

A társasági adózásban a korábbi évek veszteségeinek leírhatóságára vonatkozó szabályozás várhatóan szigorodik.

A pénzintézeti különadó fennmaradásával számolva összességében az adó- és járulékbevételek a GDP %-ában csak minimálisan mérséklődnek 2012-ben.

Az állami bevételek tervezett megoszlásából következtethető, hogy a Kormány elsősorban a lakossági befizetések növekedésére számít a következő két évben. A közvetlen lakossági befizetések összege 2012-ben mintegy 100 milliárd forinttal emelkedhet, ami jórészt az adójóváírás fokozatos kivezetésével magyarázható.

A helyi önkormányzatok támogatásáról:

A helyi önkormányzatok – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – 2012-ben a költségvetési törvénytervezet szerint 3.202,6 Mrd Ft bevételből gazdálkodhatnak.

Ebből a központi költségvetés által a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetben biztosított forrás 1.140,6 Mrd Ft, amely a 2011. évi korrigált bázis irányszám (1.132,7 Mrd Ft) 100,7 %-a.

Forráscsökkentő tételek összesen 45,3 Mrd Ft összegben: a Széll Kálmán Terv alapján készített Magyarország 2011-2015. évre szóló Konvergencia programjában „kötelező önkormányzati feladatok méretgazdaságos átszervezése” címen tervezett 15,0 Mrd Ft, valamint a helyi önkormányzatok által folyósított szociális támogatásával összefüggő 30,3 Mrd Ft kiadáscsökkentés.

A T/4365 számú költségvetési törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozás alapvető elemeinek változatlansága mellett a megyei önkormányzatok forrásszabályozása tekintetében tartalmaz változást. A megyei önkormányzatok intézményei 2012. január 1-től – várhatóan – állami fenntartásba kerülnek, ezért a költségvetési támogatás igénybevétele feltételeit meghatározó mellékletek szövegéből a megyei önkormányzatok kikerülnek, egyidejűleg az egyes jogcímekhez kapcsolódó előirányzat csökkent a megyei feladatok várható átcsoportosítása miatt.

A forrásszabályozásban – egyszerűsítési szempontból – a normatív szja-t jövőre állami támogatás váltja fel, ahogy az a gyakorlatban jelenleg is funkcionál. Ennek megfelelően 2012-től „szja-ágon” már csak a lakhelyen maradó szja – a 2010. évben a településekre bevallott szja 8%-a – illeti meg a települési önkormányzatokat. E forrás – az adótörvény változása és a 2010. évben még érezhető válság hatására – a megelőző évhez képest 13,3 Mrd Ft-os csökkenést mutat, melyet a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai normatív állami hozzájárulás azonos összegű megemelésével ellensúlyoz a törvényjavaslat.

A Kormány a költségvetést érintő ágazati (szakmai) törvényeket nem terjesztette az Országgyűlés elé olyan időpontban, hogy azoknak a költségvetési koncepció elkészítésében való hasznosulása megvalósulhasson, a tervezés értékelés során a hatások figyelembe vétele felhasználható legyen.

A Széll Kálmán Terv 5. pontja tartalmazza az állam oktatásban történő nagyobb szerepvállalását, a 9. pontja a bürokrácia csökkentését, de ezek konkrét jogi szabályozása még nem került elfogadásra. A Terv szerint a közoktatás és a felsőoktatás új szabályait 2011. szeptemberéig kellett volna elfogadni.

Az önkormányzati forrásszabályozás jelenlegi rendszerének jelentős – a feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó – átalakítása a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint 2013. évtől várható.

A 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő közoktatási célú hozzájárulások és támogatások előirányzata a korrigált bázis előirányzathoz képest csökkenést mutat. A csökkenés okai:

  • A megyei intézmények állami fenntartásba kerülési miatti (globális támogatásokhoz” történő átcsoportosítás,
  • A „kötelező önkormányzati feladatok méretgazdaságos átszervezése” címen elrendelt kiadáscsökkentés miatt a pedagógus továbbképzés központi költségvetési támogatás előirányzata mérséklődik,
  • A központosított előirányzatok (5. sz. melléklet) 11. pontja „Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások” jogcímcsoporton belül a közoktatási célú – „Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések” és „Az integrációs rendszerben résztvevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása” – előirányzatok terhére átcsoportosítást történt a szociális célú „Biztos Kezdet Gyermekházak támogatása” nevű új előirányzatra.
  • A többcélú kistérségi társulások támogatása (8. sz. melléklet III.) jogcímcsoporton belül az egyes ágazatok közötti („globális” és kulturális területről) átcsoportosítás történt, mely a társult formában működtetett iskolák fenntartásának ösztönzésére szolgál.

A közoktatási célú hozzájárulások és támogatások igénybevételi és elszámolási szabályai alapvetően nem módosulnak. A 2013. évtől a kormányzati tervek szerint feldatfinanszírozási rendszer kerül bevezetésre, ezért a törvényjavaslat a 2012/2013. tanévet érintően csak a 2012. költségvetési évben lévő, időarányos négy hónapra határozza meg a feltételrendszert, a 2013. költségvetési évet érintő nyolc hónapra – a korábbi évek tanévi szabályozását megszüntetve, a fenti kormányzati célkitűzéssel összhangban – azt nem rögzíti.

A közoktatási célú normatív hozzájárulásoknál (3. sz. melléklet 15-16 jogcím) a fajlagos összegek változatlanok, az igénybevételi és elszámolási feltételek kiegészültek a Közoktatási törvény 27. § (4). bekezdése szerint szervezett előrehozott szakképzés keretében tanulókra vonatkozó szabályokkal.

A költségvetési törvényjavaslat, hogy az önkormányzatok eleget tegyenek a gyermekétkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó szociális kedvezményekre vonatkozó törvényi kötelezettségüknek a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elősegíti e kötelezettségek betartását azzal, hogy az étkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó – eddig felhasználási kötöttség nélküli (3. sz. melléklet) – normatívákat jövőre a kötött támogatások (8. sz. melléklet) közé sorolja. A javaslat szerint szintén a kötött felhasználású normatívák közé kerül a közoktatási informatikai feladatok támogatása, garanciát teremtve e fontos területhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

2011. év szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati lakásfenntartási támogatásba. Az új, kedvezőbb feltételekkel több jogcímen igényelhető támogatásban részesülők száma emelkedik.

A katasztrófavédelmi és ezen belül a tűzvédelmi feladatok országosan egységes szakmai és gazdálkodási irányítása érdekében 2012. évtől a jelenlegi hivatásos önkormányzati tűzoltóságok feladatellátása közvetlenül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe kerül. Ennek megfelelően a 2012. évtől, a tűzvédelmi feladatok támogatására szolgáló előirányzatok a Belügyminisztérium fejezetébe kerültek átcsoportosításra.

A helyi önkormányzatok által ellátandó feladatok megvalósításának egyik legfontosabb alapdokumentuma az éves költségvetés, amelyben a település képviselői egész évre meghatározzák a gazdálkodással kapcsolatos teendőket, azok kereteit, az egyes ellátási formákban a szükséglet-kielégítés mértékét. Az önkormányzati gazdálkodás tervezési szakaszában számbavételre kerülnek az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező, valamint az önként vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges kiadások előirányzatai és az azokat biztosító bevételek előirányzatai. Az éves költségvetés tervezésének első szakasza a költségvetési koncepció összeállítása.

2012. évben kiemelt szempont, hogy az intézményi gazdálkodás önállósága elsőszámú intézményvezetői felelősséggel kell, hogy érvényesüljön.

Az Önkormányzat feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett pénzeszközökből, központi normatív, valamint kistérségi normatív hozzájárulásokból, támogatásokból teremti meg.

Intézmények saját bevételei:

  • Étkezési térítési díjak,
  • Bérleti díjak,
  • Szolgáltatás nyújtásából,
  • Tankönyvek értékesítéséből,
  • Közüzemi díjak továbbszámlázásából származó bevételek.

A 2012. évi költségvetési egyensúly megteremtéséhez elengedhetetlen minél nagyobb saját bevételeket realizálni. Törekedni kell az intézmények szabad kapacitásainak – helyiségek bérbeadása, termék- és szolgáltatás értékesítés – maximális kihasználására. A közművelődési és közgyűjteményi intézményekben a belépőjegyek, szolgáltatási díjak jelentik a lehetséges bevételi forrásokat, ezért meg kell ragadni minden lehetőséget ezek növelésére.

Az Önkormányzat bevételei:

 

Önkormányzati szinten a legjelentősebb tétel a helyi adó bevételekből származik. Meg kell vizsgálni adónemenként az esetleges adómérték emelés bevételekre gyakorolt hatását.

A helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) 1990. évi C. törvény 6. § c) pontja értelmében az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítani.

Az adóbevételek teljesítését jelentősen befolyásolják / befolyásolták olyan objektív körülmények, mint a gazdasági helyzet alakulása vagy a növekvő munkanélküliség, amely nehezíti az adózást.

A Htv. értelmében a hasznos alapterület alapján megállapított építményadóra, az alapterület szerint megállapított telekadóra, a magánszemélyek kommunális adójára és a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adóra vonatkozó törvényi felső mértékek 2005. január 1-jétől a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változással valorizálhatók. A törvényi felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg ezen adónemekben az adómaximumot.

 

Helyi adók:

 

A helyi adópolitika kialakításánál a Képviselő-testületnek figyelemmel kell lennie a szakértő által is javasolt lakossági határhajlandóság mértékére. Ez nagymértékben korlátozza a Testület lehetőségeit.

Azonban az Önkormányzatnak vizsgálnia kell, hogy milyen adómérték emelést hajt végre a likviditás javítása és az adósságállomány csökkentése érdekében.

A helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) ad felhatalmazást a települési önkormányzatoknak arra, hogy illetékességi területükön, saját rendeletükkel helyi adókat vezessenek be. Az önkormányzatok vagyoni típusú adók (építményadó, teleadó), kommunális jellegű adók (magánszemély kommunális adója, idegenforgalmi adó), és helyi iparűzési adó bevezetésére jogosultak, 2012. január 1.-től pedig saját maga által alkotott települési adót is bevezethet illetékességi területén a jelenlegi törvénytervezet alapján.

A Htv. 7.§ alapján az önkormányzat adó-megállapítási jogát korlátozza, hogy az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetén csak egyféle adó megfizetésére lehet kötelezni, az önkormányzat döntésétől függően vagy vagyoni típusú adót (építményadó, telekadó) vagy kommunális adót lehet kivetni. A helyi adókról szóló törvény módosítása jelenleg folyamatban van, ezért adórendeleteink módosítására decemberben kerülhet sor.

A törvénytervezet szerint 2012. január 1-től a mentességek köre szűkül, adómentes lesz az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, az erdőművelési ágban nyilvántartott belterületi telek, és az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.

Változik ugyanakkor a telek fogalma is. A jelenlegi szabályozás szerint a telek a beépítetlen belterületi földrészletet jelenti.

Az új szabályozás kiterjeszti a teleadó tárgyi hatályát

-         a külterületi, nem termőföldként[1] nyilvántartott földrészletre

-         az épületnek nem minősülő építménnyel lefedett földrészletre

Továbbra sem kell telekadót fizetni a külterületi termőföld, valamint a belterületi –mezőgazdasági művelés alatt álló –termőföld után.

A törvénymódosítás a telek és az építményadót illetően bővíti az önkormányzatok adóhatókörét, elvi lehetőséget teremtve az önkormányzatok számára a forrásbővítésre.

Barcs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetésében helyi adóból származó többletbevételként az alábbi lehetőségekkel számolhatunk:

I. Változat:

A magánszemélyek kommunális adója megszűnik.

  1. Építményadó

Lakások esetén 300 Ft/m2 mértékben, összesen 4021 építmény esetében:

2012. évben kivetésre kerülő adó (70 m2 átlag lakásnagysággal számolva) 84 441 000 Ft

Nem lakás céljára szolgáló építmény esetén:

üzlethelyiség, iroda, egyéb 2012-től kivetésre kerülő adó: 38 663 140 Ft (többletbevétel a jelenlegi szabályozáshoz viszonyítva: 6 438 690 Ft)

Lakások esetén a törvény, és ez alapján a helyi rendelet tervezet is szabályoz mentességi eseteket:

A lakásfenntartási támogatásra jogosultak körére tekintettel a kedvezményre jogosultak száma megközelítőleg 636 fő.

Az építményadó rendelettervezetben a meghatározott adómentességek mértéke több esetben 50 % , vagy 50 %-tól 100 %-ig terjed. A jelenleg figyelembe vett 636 mentességre jogosult adózó esetén a becsült kedvezmények aránya a kivetett adó kb. 62 %-a kb. 8 280 720,- Ft.

Tehát a várható, tervezett építményadó mentesség összege: 8 280 720,- Ft.

Az új építményadó rendelet tervezet szerint a mentességek körébe rögzítették – bővítve az eddigi kedvezmények körét - a lakott ingatlanra tekintettel a jelzáloghitellel rendelkezőket, a 3 fő vagy annál több személyt eltartó adózókat.

Az előbb felsorolt kedvezményezettek körébe tartozók becsült száma nem ismert.

  1. Telekadó

80 db telekkel, 1000 m2 átlagos telekmérettel, 200 Ft/m2 mértékű adóval számolva 2012-től kivetésre kerülő adó: 16 000 000 Ft.

A helyi adókról szóló, 1990. évi C. törvény 2012. január 1-i módosítása bevezeti a telekadó és az építményadó esetén is a maximális adómértéket az adótárgy forgalmi értékének 3%-ban meghatározva.

A fenti számítások időpontjában az adótörvény ilyen irányú módosítása nem volt ismert.

Helyi viszonyokat figyelembe véve, egy átlagos telekkel számolva a fizetendő adó a következőképpen alakul:

1000 m2 nagyságú telek, 200 Ft/m2 számolva, a fizetendő adó 200 000 Ft.

Az adómaximum miatt: ha a telek értéke 1 000 000 Ft, a fizetendő adó 30.000 Ft lehetne. A helyi viszonyokat figyelembe véve a telkek forgalmi értéke ennél jóval alacsonyabb.

A reálisabban várható adóbevétel a fentiekre tekintettel: 2 400 000 Ft.

II. Változat:

 

1. Magánszemélyek kommunális adója:

2012. január 1-től a magánszemélyek kommunális adója a törvényi szabályozás szerinti maximum lenne, amely jelenleg a 2011. évre vonatkozó valorizációs érték: 17 247 Ft.

(A számítások ezzel az értékkel történtek).

Az adókivetésből várható bevétel 2012-ben: 64 312 284 Ft (többletbevétel a jelenlegi szabályozáshoz viszonyítva: 19 651 000 Ft)

A helyi adóról szóló, 1990. évi C. törvény 2012. január 1-i módosításában jelentős változás, hogy a törvény módosítja a telek fogalmát. A telek a beépítetlen belterületi földrészletet jelentette, 2012. január 1-től azonban telek az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet.

A telek fogalom ilyen értelmű módosítása azt eredményezi, hogy adóztathatóvá válnak azok a telkek, amelyek eddig külterületen voltak (zártkertek), vagy belterületen nem minősültek építési teleknek. A mezőgazdasági művelés alatt nem álló, beépítetlen belterületi földrészletek felmérése folyamatban van, pontos adat az adókivetést követően várható.

Az új adótárgyakra vonatkozó adókivetés révén várható bevétel, maximális adómértékkel számolva (kedvezmények nélkül): 13 929 920 Ft.

2. Építményadó

 

Nem lakás céljára szolgáló építmény esetén:

üzlethelyiség, iroda, egyéb esetén 2012-től kivetésre kerülő adó: 38 663 140 Ft (többletbevétel a jelenlegi szabályozáshoz viszonyítva: 6 438 690 Ft)

A jelenlegi szabályozás szerint:

 

  1. Magánszemélyek kommunális adója:

 

2011. évben kivetett adó összege: 44 661 309 Ft

2011. évben befizetett adó összege: (2011. novemberi állapot szerint) 37 503 330 Ft

2011. évben kedvezmény és mérséklés összege: 3 110 000 Ft

  1. Építményadó (üzlethelyiség, iroda, egyéb helyiség esetében)

2011. évben kivetett adó összege: 32 209 800 Ft

2011. évben befizetett adó összege: 32 027 969 Ft

Kedvezmény, mérséklés nincs.

 

 

ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT

Várható bevétel

  1. I.Tervezet

Építményadó

-lakás: 84 441 000 Ft kedvezmények: 8 280 720 Ft + további kedvezmények!

-nem lakás: 38 663 140 Ft

Telekadó: 2 400 000 Ft

117 223 420 Ft - kedvezmények!

  1. II.Tervezet

Magánszemélyek kommunális adója

78 242 204 Ft

Építményadó:

-nem lakás 38 663 140 Ft

116 905 344 Ft

 

Jelenlegi szabályozás

 

Befizetett adó: 69 531 299 Ft

A Képviselő-testület feladata a lehetséges változatok közül kiválasztani (a lakosság terhelhetőségét és a város anyagi helyzetét szem előtt tartva) a helyi adóztatásban bevezetendő változásokat.

Saját bevételként vehetők figyelembe az igazgatási bevételek, a bérleti díjakból származó bevételek, a kamatbevételek, a közterület használati díjak, valamint az önkormányzat területén kiszabott bírságok.

Továbbá saját bevételként vehetők figyelembe a felhalmozási és tőkejellegű bevételek, melyek az önkormányzati telkek értékesítéséből, valamint vagyonhasznosításból származnak.

Szintén a saját bevételek között szerepelnek az ún. átvett pénzeszközök , amelyek más gazdálkodó szervezetektől átvett bevételek, a szociális kiadások (gyermekvédelmi támogatás, mozgáskorlátozottak támogatása) utólagos leigényelhető összege.

Normatív állami hozzájárulásokat és támogatásokat a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján a következő táblázat mutatja:

 

Megnevezés

2011. év

2012. év/becsült adat

összeg (e Ft)

összeg (e Ft)

 

Normatív támogatások összesen:

1 816 162

1 642 578

 

Egyéb támogatások

526 519

544 963

1

Települési Önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális faladatai / Lakosságszám szerint / 11654

32 486

47 478

2

Körzetközpont alap-hozzájárulás

3 000

3 000

Körzeti igazga-tás

Okmányiroda működési kiadásai

3 804

4 264

gyámügyi igazgatási feladatok

14 815

15 272

építésügyi igazgatási feladatok

4 632

6 822

5

Lakott területtel kapcsolatos feladatok

279

251

7

Súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési Önk. feladatai

26 749

26 571

8

Üdülőhelyi feladatok / idegenforgalmi adó

300

300

Önk.megille-tő SZJA megosztása

A települési önkormányzatot megillető, településre kimutatott SZJA 8%-a

97 224

93 481

A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése

343 230

347 524

 

Szociális támogatás

234 090

231 401

10

Pénzbeli szociális juttatások

87 978

89 678

11

Szociális és gyerekjóléti alapszolgáltatás feladatai

41 526

46 641

12

Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés

83 802

77 788

14

14.a. / Bölcsödei ellátás

19 764

17 294

14.c. / Ingyenes intézményi étkeztetés

1 020

0

 

Közoktatás támogatása

828 917

742 298

15

15.a. / Óvodai nevelés

83 425

81 310

Közoktatási alap hozzájárulás

15.b. / Általános iskola

184 163

182 516

15.c. / Középfokú iskola

143 976

146 718

15.d. / Iskolai szakképzés, elméleti képzés

37 678

36 895

15.e. / Alapfokú művészetoktatás

23 970

30 080

15.f. / Kollégiumok közoktatási feladatai,externátusi nev.okt.

45 199

68 228

15.g. / Napközis/tanulószobai, iskolaotthonos foglalkoztatás

17 390

18 721

16

16.1.1. / Iskolai gyakorlati oktatás

7 968

7 058

Közoktatási kiegészítő hozzájárulások

16.1.2. / Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfoly.

10 074

10 355

16.2. / Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelés okt.

73 382

71 449

16.bb. / Korai fejlesztés, gondozás

1 920

3 355

16.bc. / Fejlesztő felkészítés - egyéni

854

854

16.3. / Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás

4 493

5 893

~ Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás

14 480

19 907

16.4. / Nappali rendszrű iskolai oktatásban nemzetiségi nyelven folyó oktatás

1 451

1 130

~ Nappali rendszerű iskolai oktatásban két tanítási nyelven folyó oktatás

15 104

18 368

~ Nyelvi előkészítő évfolyamok

2 176

2 176

16.5. / Pedagógiai módszerek támogatása, művészeti oktatás

10 446

0

16.eb. / A középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga lebonyolítása

948

1 554

16.ec / Szakmai informatikai fejlsztési feladatok támogatása

3 285

0

16.6.1. / Bejáró nappali tanulók ellátása

5 340

5 763

16.6.2. / Intézményi társulás óvodájába, iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása

6 631

13 792

17

17.a. / Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés

90 168

0

Szoc.jut-tatások

17.b. / Tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatása

16 236

16 176

17.3 / Kollégiumi, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése

28 160

0

 

Kötött felhasználású normatív támogatás

226 636

123 916

I.

Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz

30 693

29 012

Kedvezményes óvodai, iskolai, kollágiumi étkeztetés

0

90 916

Szakmai,tanügyigazgatási informatikai feladatok támogatása

0

3 294

II.

Szociális továbbképzpés és szakvizsga támogatása

197

14

Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés

0

680

IV.

Helyi Önkormányzati hivatalos tűzoltóságok támogatása, személyi és dologi kiadásaihoz

195 746

0

A helyi önkormányzatok által felhasználható és általuk igényelhető központosított előirányzatok – Barcs Város Önkormányzatát érintően – a következő jogcímeken tartalmaznak elosztható, kötött felhasználású kötelezettséggel járó forrásokat:

  • Lakossági közműfejlesztés támogatása,
  • Települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása,
  • Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás,
  • Szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása,
  • Nyári gyermekétkeztetés,
  • Kötött felhasználási kötelezettséggel járó források az egyes közoktatási feladatok támogatása, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása.

2012. évi kiadások számbavétele:

 

Az Önkormányzat kiadásainak tervezése során figyelemmel kell lenni a jogszabályokban, a helyi önkormányzati rendeletekben, a Képviselő-testületi határozatokban és koncepciókban, valamint a gazdasági programban foglalt feladatokra.

A szükségletek, igények teljes körű ellátását a felhasználható források mértéke nem teszi lehetővé. Ezért a tervezés során biztosítani kell a kötelezően ellátandó feladatok elsőbbségét.

Személyi juttatások és járulékok, ellátottak juttatásai:

 

A költségvetési törvényjavaslat és az azt megalapozó egyéb törvények módosításai az illetmények és juttatások vonatkozásában a következőket tartalmazzák:

  • A köztisztviselői illetményalap változatlanul 38.650.- Ft.
  • A közalkalmazottak bértáblája és az illetménypótlék számítási alapja a 2011. évivel azonos.
  • 2011. 10. 14-én a kormány elé benyújtott (még el nem fogadott) törvényjavaslat alapján a cafetéria juttatások adója nem változik a 2011. évhez képest. Tehát a kedvező adózású béren kívüli juttatások esetében az adó továbbra is 19,04 % (a juttatás értékének 1,19 szerese után kell 16 % adót fizetni.)
  • A kedvező adózású juttatások körét, mértékét, elszámolását az SZJA törvény tartalmazza, melynek módosítása szintén a parlament előtt van.
  • A köztisztviselőket megillető cafeteria juttatás éves összegét az illetményalap ötszörösének (bruttó 193.250.- Ft/fő/év) megfelelő összegben javasoljuk tervezni a törvényben szabályozott minimum összegben.
  • A közalkalmazottak számára cafeteria juttatást biztosítani továbbra sem tudunk a 2012. évben.
  • A közhasznú, illetve a közcélú, valamint közfoglalkoztatott munkavállalók részére étkezési hozzájárulás biztosítását nem tervezzük.
  • A munkaadókat terhelő járulékokat a személyi jellegű kiadásoknál indokolt tételekhez, a hatályos jogszabályok alapján számoltuk (nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24%, természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%, pénzbeni egészségbiztosítási járulék 0,5%, munka-erőpiaci járulék 1%). (SZJA tv.)
  • A közalkalmazottak kereset-kiegészítése a tervezés jelenlegi szakaszába a közoktatási intézményeknél a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (13) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 5.250 Ft/fő/hó.
  • 2012. költségvetési évben csak a törvény által kötelezően előírt bérfejlesztésekkel szabad számolni.
  • Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő intézményeknél jutalom, prémium, céljuttatás címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre előirányzatot nem terveztünk.
  • Az intézményekkel szemben továbbra is elvárás az, hogy nyugdíjast nem foglalkoztathatnak és minden racionális lépést meg kell tenniük a takarékosság érdekében. Elvárás a dolgozók több intézményegységben történő munkavégzése.
  • A személyi juttatások előirányzatait úgy kell megtervezni, hogy a törvényi kötelezettségeken alapuló kifizetésekre nyújtsanak fedezetet.

A személyi juttatásoknál vizsgálni kell azokat a belső lehetőségeket, amelyek megtakarítást eredményezhetnek. Ezek lehetnek: pl. természetes létszámcsökkenés, az üres álláshelyek megszüntetése, valamint feladatok, szervezeti egységek felülvizsgálata, munkaszervezésből, teljesítménynövelésből származó létszám megtakarítás.

Dologi kiadások:

 

Az ésszerű takarékosság követelményének érvényesítése érdekében felül kell vizsgálni a dologi kiadások alakulását, rangsorolni kell a feladatokat annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló források a megfelelő helyekre koncentrálódjanak. Fontos, hogy a tervezés feladatorientált legyen.

A dologi kiadások tervezésénél a 2011. évi tényszámokat kell kiindulási alapnak tekinteni. Ez csak a tényszerű változások egyenlegeivel növekedhet úgy, hogy a növekedés fedezetét saját bevétel biztosítsa.

Fejlesztések:

 

A Képviselő-testület a 58/2007.(III.29.) számú határozatával elfogadta Barcs Város fejlesztési programját a 2007-2013. évek közötti tervezési időszakra.

2007-2011. évek között a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a II. Nemzeti Fejlesztési Terv részét képező Dél Dunántúli Operatív Programot, illetve a hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok nagy részét véglegesítette, melynek eredményeképpen körvonalazódtak a Régiót érintő pályázati lehetőségek, konkrét pályázati kiírások jelentek meg, melyekre pályázatokat nyújtottunk be. Az egyeztetések figyelembe vételével megfogalmaztuk azokat a várost érintő fejlesztési programokat, leírtuk a várost érintő pályázatokat és fejlesztéseket, amelyeket a 2007-2013. közötti évek tervezési időszakban végre kívánunk hajtani, létre kívánunk hozni.

Tervezzük a Barcsi Városi Bölcsődék rekonstrukcióját, ennek eredményeképpen a XXI. századnak megfelelő bölcsődei környezet alakulhat ki, a jelenlegi leromlott állapottal szemben. A Barcsi Városi Bölcsődében belső és külső rekonstrukció és további fejlesztés létrehozása indokolt. A projekt elsődleges célja, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő bölcsődei infrastruktúra és bölcsődei férőhely-bővítés, valamint pedagógiai fejlesztés jöhessen létre a kistérség gyermekei számára. A fő cél a Bölcsőde teljes körű felújítása, valamint bővítése. A felújítás során tervezzük a nyílászárók cseréjét, burkolatok felújítását, komplett fűtéskorszerűsítést, a villamos hálózat felújítását, belső és külső játszóeszközök felújítását, vizes blokkok felújítását, akadálymentesítést és minimum 25 %-os férőhely növekedés létrehozását csoportszoba létrehozásával, valamint új eszközök beszerzését. Barcs Város Önkormányzata a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Városi Bölcsőde fejlesztésére pályázatot kíván benyújtani az Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-2009-3.1.3/D Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése c. konstrukcióban. A tervezett beruházási összköltség: 77 777 e Ft. A kivitelezésre kiírt 2 db közbeszerzési eljárásunk eredménytelenül zárult, ezért a támogatási szerződés módosítását kezdeményeztük. Ennek lezárása után újabb építési kivitelezési közbeszerzési eljárást kívánunk indítani. A fejlesztés megvalósítása várhatóan 2012-ben megkezdődik.

2011.szeptember elsejétől elindult a „TÁMOP 3.3.7 konstrukcióban” Könyvtár használatra irányuló digitális és információkeresési készségeket fejlesztő internet tanfolyam: „A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés a Barcsi Kistérségben” című pályázatunk, amelynek befejezési határideje 2013. augusztus 31.

Az oktatási intézményeink további fejlesztésére figyeljük az aktuális pályázati lehetőségeket.

Pályázatot nyújtottunk be a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtár Szakmai Kollégiumához a Városi Könyvtár bútorfejlesztésére, amelyre 1.980.000.- Ft-ot nyertünk. Ennek kivitelezése folyamatban van.

7/2011. BM rendelet szerint projektet nyújtottunk be a Bolhói Iskola és a IV. Óvoda felújítására vonatkozóan. A pályázatunk elbírálása még folyamatban van.

Az Új Széchenyi Terv keretében pályázati lehetőség nyílik TIOP-1.1.1/11 pályázat konstrukcióban oktatási intézmények informatikai fejlesztésére. Ebben a tekintetben önkormányzatunk már elnyert és megvalósított egy ilyen pályázatot, de abban tanulói és egyéb informatika eszközöket nem tudtunk megpályázni. ezért tervezzük az előző TIOP-1.1.1 pályázatunk kiegészítéseként újabb projekt megnyitását. A pályázat támogatás intenzitása 100 %. A pályázatot várhatóan 2011. novemberében kell benyújtatunk.

Pályázati lehetőség nyílt az Új Széchenyi Terv keretében a TIOP-3.4.2-11/1 pályázati konstrukcióban az Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése címmel, amelyben tervezzük a Szociális Központ felújítását és korszerűsítését. A pályázat támogatási intenzitása 100 %. A pályázatot 2011. december 19 – 2012. február 13-ig lehet benyújtani.

Továbbá tervezzünk energetikai pályázati források kihasználását annak érdekében, csak az intézményrendszerünk fenntartását és működtetését minél alacsonyabb költségekből tudjuk megoldani. Ezért tervezzük a szociális központ fűtéskorszerűsítését, valamint a közvilágításunk energetikai hatékonyságának növelését.

A barcsi geotermikus közműrendszer pályázat bírálati szakaszban van, amelyet még az Aquaplus Kft. nyújtott be 2009-2010. években.

A pályázatainkhoz kapcsolódó ellenőrzési és beszámolási kötelezettségeinket folyamatosan teljesítjük (TTFC, TRFC, ROP, TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT és egyéb).

Mindemellett folytatjuk a pályázatfigyelési tevékenységünket annak érdekében, hogy minden Európai Uniós és egyéb pályázati lehetőséggel tisztában legyünk és a lehető legnagyobb támogatási intenzitású beruházásokat tudjuk lefolytatni.

A folyamatban lévő pályázatainkat a támogatási döntéseknek, illetve a már megkötött támogatási szerződéseknek megfelelően kell végrehajtanunk.

Szociálpolitika, szociális kérdések:

 

A lakosság szociális helyzetének kezelése a 2012. évben is kiemelt feladatot jelent az önkormányzat számára, melyre fokozott és jelentős figyelmet kell fordítani.

Az ezzel kapcsolatos önkormányzati feladatokat – így különösen a szociális ellátásokat, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat - alapvetően a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) határozza meg. A Kormány programjával összhangban a cél az, hogy a valóban rászorultak változatlanul számíthassanak a szociális háló biztonságára. Az Szt. és a Gyvt. módosítására vonatkozó javaslatokat a Parlament jelenleg is tárgyalja, mely az Önkormányzati költségvetés tervezését bizonytalanná teszi.

Pénzbeli és természetbeni juttatások

A közfoglalkoztatás rendszere

 

A közfoglalkoztatás rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Mindez a foglalkoztatási és szociális tárgyú jogszabályok módosítása mellett az eddig többféle forrásból finanszírozott közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt járt.

A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy pályázat keretében igényelhető támogatások felhasználásával valósul meg, és a bürokrácia csökkentésével jár.

A részletes szabályokat a közfoglalkoztatáshoz nyújtandó támogatásokról szóló 375/2010.(XII.31.) Korm. rendelet tartalmazza.

A közfoglalkoztatás típusai

 

  1. 1.Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatás

 

Ennek keretében kizárólag a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosultak foglalkoztathatók 1-4 hónap időtartamra szóló határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 4 órás munkaidőben.

Támogatás a közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér, teljesítménybér és az ahhoz kapcsolódó járulékok legfeljebb 95 százalékának mértékéig nyújtható.

Támogatás állapítható meg továbbá a jogszabályban meghatározott közvetlen költségekhez, melynek mértéke legfeljebb a ténylegesen foglalkoztatottak után a közfoglalkoztatási bérhez és járulékaihoz nyújtott támogatási összeg 5 százaléka.

A 2012. évtől várhatóan megszűnik a 4 órás, rövididejű közfoglalkoztatás támogatása, a 6-8 órás foglalkoztatás marad, keretei, létszámai még nem ismertek.

  1. 2.Önkormányzati hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás (napi 6–8 órás munkaidő) Közérdekű célok programszerű támogatása

Ennek keretében a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosultak és a munkaügyi kirendeltség által kiközvetített álláskeresők foglalkoztathatók 2-12 hónap időtartamra szóló közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 6-8 órás munkaidőben.

A támogatás mértéke a közfoglalkoztatási bér és az ahhoz kapcsolódó járulékai mértékének 70-100 százalékáig terjedhet.

Ezen túlmenően támogatás nyújtható a ténylegesen foglalkoztatottak után a jogszabályban meghatározott közvetlen költséghez, amelynek mértéke nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bérhez és az ahhoz kapcsolódó járulékokhoz nyújtott támogatás 20 százalékát.

  1. 3.Országos közfoglalkoztatási programok

Ennek keretében támogatható az Országgyűlés vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló program keretében történő, az álláskeresők és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosult személyek közfoglalkoztatása.

4. Startmunka program

 

A 2012. évben Barcs Város Önkormányzatának lehetősége nyílik a Startmunka programban való részvételre.

A program jelenleg ismert paraméterei:

  • 2012-től várhatóan a közfoglalkoztatási bér is emelkedik, várhatóan 71.000 Ft és 91.000 forint körüli szintre, szakképzettségtől függően.
  • A programok megvalósulási ideje 2012. 01. 01-12. 31
  • A programban 8 órás, 1 éves foglalkoztatások valósíthatók meg, vélhetőleg 2013-as folytatással
  • A program forrása felülről nyitott, a 94 kistérségre kalkulált összlétszámot 55.000 főre méretezik
  • A programban a bér + járulék, valamint igazolt és szükséges dologi költségek 100%-a elszámolható, az egy főre vetített, bért, járulékot és dologi kiadásokat jelentő költség havonként várhatóan 120.000 Ft lesz.
  • A programba nem csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek vonhatóak be.
  • Támogatható, tervezhető projektek:
    • Mezőgazdasági projektek
    • Mezőgazdasági utak rendbetétele
    • Belvízelvezetés
    • Illegális hulladéklerakó helyek felszámolása
    • Téli közfoglalkoztatás
    • Bio és megújuló energiatermelés (kazánprogram)
    • Közúthálózat javítása

Az önkormányzat a mezőgazdasági, a mezőgazdasági földutak, valamint a belvízelvezető rendszerek rendbetétele, az illegális hulladékkezelő helyek felszámolása és a téli közfoglalkoztatás projektekben kíván részt venni.

A 2012. évben várhatóan emelkedik a közfoglalkoztatási bér összege. Azonban mindaddig, amíg a jogszabály módosítását nem fogadják el a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetén a bruttó 57.000.- Ft/hó, a szakképzettek garantált bérminimuma esetén pedig bruttó 78.000.- Ft/hó összegekkel kell számolni. Ennek megfelelően a költségkeret mértékét a 2012. évre tervezett program időtartamának első félévére vonatkozóan 110.000.- Ft/fő/hó, a második félévre vonatkozóan pedig 100.000.- Ft/fő/hó összegben kell kalkulálni. A Belügyminisztérium a 2012. évi közfoglalkoztatási bérek elfogadását követően fog rendelkezni a korrigálás módjáról.

 

A bérpótló juttatást a foglalkozást helyettesítő támogatás váltotta fel

A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás (BPJ) váltotta fel, melynek elnevezése 2011. 09. 01. napjától foglalkozást helyettesítő támogatás (FHT). A foglalkozást helyettesítő támogatás összege 2012-től várhatóan 22.800 forint lesz a korábbi 28.500 forint helyett. Az önkormányzatok önrésze a foglalkozást helyettesítő támogatás összegének 20%-a.

Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A foglalkozást helyettesítő támogatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A foglalkozást helyettesítő támogatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.

Az Szt. hatályos szabályozása a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzat rendeletében a jogosultságot a lakókörnyezet rendben tartásától tegye függővé. Ilyen jellegű feltétel előírását a jogalkotó a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény elfogadásával – 2012. január 1-jétől – a rendszeres szociális segély esetében is lehetővé tette.

A törvény jelenleg módosítás alatt van, a módosítási javaslat – az ellátottak egyéni felelősségvállalásának erősítése érdekében – megteremti annak lehetőségét, hogy a települési önkormányzat rendeletében a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításának feltételeként is előírhassa a lakókörnyezet rendezettségének biztosítását. E miatt indokolt a szociális rendeletünk módosításának elhalasztása a törvényi változások hatályba lépéséig.

A foglalkozást helyettesítő támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munka-tevékenységet – kell igazolni.

Visszaigénylés mértéke a központi költségvetésből

 

Az ismert jogszabály módosítási javaslatok alapján a segélyeknél változatlan marad a központi költségvetésből való visszaigénylés mértéke.

A pénzbeli juttatások várható változásai

 

2011. szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati lakásfenntartási támogatásba. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása következtében az új, kedvezőbb feltételek mentén várhatóan jelentősen megemelkedik az e támogatásban részesülők száma. Az ezáltal megnövekedő önkormányzati kiadásokhoz többletforrást biztosít a jövő évi költségvetésben a kormány.  

Szociális szolgáltatások

Az időskorúak ellátásában továbbra is jelentős szerepet játszik a Barcsi Szociális Központ, mely biztosítja a rászorulók részére a szociális alapszolgáltatásokat: az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a közösségi pszichiátriai ellátást.

Az intézmény működésének és szakmai munkájának kiemelkedő biztosítása folyamatos feladat.

A szociális szolgáltatások szerkezetében 2009-ben fontos változást jelentett, hogy a közösségi ellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulás kikerült a normatívák köréből, mivel az Sztv. módosítása következtében megszűnt, mint kötelező önkormányzati feladat. Amely önkormányzatok önként vállalják továbbra is a közösségi ellátás működtetését, számukra 2012. évben is e szolgáltatás finanszírozása a szociális tárca pályázati rendszerében történik.

2010. január 1.-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kikerült az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül. Finanszírozása a fentiekhez hasonlóan a szociális tárca pályázati rendszerén keresztül történik 2012. évben is.

A Drávamenti Területfejlesztési Társulásban résztvevő Önkormányzatok a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetésére vonatkozó szabályokat a 2004. augusztus 27-én kelt Gesztori megállapodásban, valamint a 2005. szeptember 12-én kelt Üzemeltetési szerződésben rögzítették.

A Társult Önkormányzatok a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása tárgyú pályázatban 10 éves működtetési kötelezettséget vállaltak.

 

Amennyiben a központi támogatás összege a működtetés költségeit nem fedezi, úgy az ellátást igénybevevő önkormányzatok a jelzőkészülékek működtetéséhez hozzájárulnak. Az üzemeltetési és fenntartási költségek egymás közötti felosztásáról a Gesztori megállapodás 9. pontja alapján döntenek, mely a 2012. évi költségvetésükben tervezésre kerül.

 

Az is köztudott, hogy az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, ún. emelt szintű bentlakásos ellátás szociális rendszerben tartása fokozatosan megszűnik. Az emelt szintű bentlakásos ellátás normatívája az évek során nagymértékben csökkenő tendenciát mutat. Várhatóan 2012. évben az emeltszintű ellátás normatívája: 127130 forint/fő, míg az időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátás normatívája: 635650 forint/fő összegben kerül meghatározásra.

Ennek okán meg kell vizsgálni az emelt szintű férőhelyek egy részére vonatkozóan az átminősítés lehetőségét átlagos elhelyezésű körülményeket biztosító férőhellyé. A vizsgálat eredményének függvényében kezdeményezni kell a működési engedélyben az emelt szintű és az átlagos elhelyezésű férőhelyek számának módosítását. A hatályos működési engedélyben az ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás 147 – ezen belül 120 emelt szintű és 27 átlagos elhelyezési körülményeket biztosító – férőhelyre került megállapításra.

A Barcsi Szociális Központ a Gyvt-ben meghatározott feladatok közül a gyermekjóléti szolgáltatást és a helyettes szülői szolgálatot biztosítja és működteti a családsegítő szolgálattal együtt.

A Barcsi Szociális Központ továbbra is maradéktalanul arra törekszik, hogy az Önkormányzat által kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatokat teljesítésre kerüljenek.

Közoktatás, közművelődés

 

A város kiterjedt közoktatási intézményhálózattal rendelkezik, melyből kötelező feladata a bölcsődei és óvodai ellátás és az általános iskolai oktatás. A BNI 2007. évi megalakulása óta ez a többcélú intézmény látja el az önkormányzat nem kötelező feladatait is. Ezek a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladatok, alapfokú művészetoktatás. Az érintett intézmények vezetőivel történt egyeztetés alapján az önkormányzati támogatás csökkentése érdekében az alábbi feladatok megoldását kértem, melyek kidolgozása jelenleg folyamatban van:

  • A bölcsőde és az óvodák maximális kihasználtsága,
  • A maximális osztálylétszámok kialakítása a két általános iskolában,
  • A középfokú oktatásban az önkormányzati támogatás minimálisra való csökkentésének megvizsgálása, a bevételek maximális szintre történő emelése,
  • Az egységes pedagógiai szakszolgálat áthelyezése valamely közoktatási intézménybe,
  • A művészetoktatás normatíván felüli támogatottságának minimálisra szorítása, erre nézve alternatívák kidolgozása,
  • A kiemelt kulturális rendezvények számának és támogatottságának csökkentése.

A kisebbségi önkormányzatok esetében a 2012-es költségvetési évben az önkormányzati támogatás várhatóan a 2011. évi szinten marad.

A Horvát Kisebbségi Önkormányzat

2012. évi költségvetési Koncepciója

 

A Horvát Kisebbségi Önkormányzat a 2012. évi költségvetési koncepció összeállítása során abból indult ki, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére a 2011. évi bevételeiknek megfelelő nagyságrend rendelkezésükre fog állni.

Továbbra is feladatuknak tartják a városban élő horvát nemzetiségű lakosság összefogását, hagyományaik megőrzését és ápolását, hagyományőrző egyesületük támogatását, a Dráva menti horvát közösség összetartásának erősítését, kultúrájának ápolását.

2012-re több saját programot terveznek, ezek közül két nagy program: a Horvát Bál és az egész naposra tervezett sport és kulturális találkozó.

2012. április végére zarándokutat terveznek Međugorjébe.

Tervezik a Pécsi Horvát Színház és a Božični koncert látogatását, valamint író-olvasó találkozót Frankovics György és Sokcsevits Dénes írókkal.

A nagy érdeklődésre való tekintettel 2 alkalommal horvát táncházat kívánnak szervezni.

Az előző években elkezdett nyelvtanfolyamok szervezését tovább folytatják, támogatásként biztosítják az esetlegesen felmerülő teremdíjat, valamint a tankönyveket.

A közösségükhöz tartozó jó előmenetelű középiskolások számára ösztöndíjat kívánnak alapítani, melyet az Országos Horvát Önkormányzat is támogat.

Továbbra is működtetik a barcsi horvátok.hu honlapjukat. A weblap továbbfejlesztését és karbantartását továbbra is tervezik. Horvát nyelvű kalendárium és folyóirat megrendelésével törekszenek nyelvismeretük bővítésére és az irodalmi nyelvhasználat elsajátításra.

Programjaik megvalósításához az előző évekhez hasonlóan pályázati lehetőségekkel is próbálnak forrást biztosítani.

A Horvát Kisebbségi Önkormányzat képviselői az előző évekhez hasonlóan továbbra sem részesülnek tiszteletdíjban.

 

A Német Kisebbségi Önkormányzat

                                            2012. évi költségvetési Koncepciója

 

A kisebbségi önkormányzat működésének anyagi hátterét három forrás határozza meg:

  • Barcs Város Önkormányzatának támogatása
  • Központi költségvetésből származó - Általános működési támogatás
  • Központi költségvetésből származó - Feladatalapú állami támogatás

A forrásokhoz igazított feladatvállalás kiegyensúlyozott működést biztosít a kisebbségi önkormányzatnak.

A 2012-es évben az eddig felvállalt és évek óta végzett tevékenységeiket szeretnék folytatni:

  • Felnőtt alap és középhaladó nyelvtanfolyamok szervezése.
  • Hagyományos rendezvényeiket jövőre is meg kívánják szervezni: sváb bál, Márton napi lampionos felvonulás, családi est.
  • Támogatni kívánják a nemzetiségi osztályok tanulóit és a német kisebbséghez tartozó felsőoktatásban részt vevő hallgatókat.
  • Fontos számukra a Német Hagyományőrző Énekkar működtetése, támogatása.
  • Német nyelvű hitéleti tevékenység folytatása.
  • Zarándok utat kívánnak szervezni Ausztriába.
  • A szekszárdi „ Deutsche Bühne Ungarn”- Magyarországi Német Színház látogatása, német nyelvű színdarab megtekintése gyermekekkel és felnőttekkel.
  • A Német nyelvű Könyvtári Részleg elhelyezése, a kölcsönzési lehetőség újbóli biztosítása. Lehetőség szerint a kölcsönözhető könyvtári állomány bővítése, főként ifjúsági és- gyermekirodalommal.
  • Részvétel az Országos Német Önkormányzat által szervezett (LDU) Gálán Pécsett 2012 január 14-én.

 

Barcs Város Német Kisebbségi Önkormányzata 16/ 2011( XI.07.) határozatával a 2012. évi koncepciót egyhangúlag elfogadta .

 

                                            A Cigány Kisebbségi Önkormányzat

                                               2012. évi költségvetési Koncepciója

2012. évi költségvetési koncepció a rendelkezésükre álló információk alapján került elkészítésre.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény szellemében folytatja tevékenységét.

 

Várható bevételek:

- a kisebbségi önkormányzatok normatív állami támogatása;

- feladatalapú támogatás;

- a települési önkormányzat által nyújtott támogatás;

- pályázatok útján megszerezhető pénzeszközök.

Kiadások:

Információs szolgáltató iroda:

Az Önkormányzat által működtetett iroda ügyfélfogadási rendje igazodik a települési önkormányzat ügyfélfogadási rendjéhez. A Széchenyi u. 20. sz. alatt rendelkezésükre álló irodahelyiségben végzik a napi teendőket, de 2012-ben valószínűleg az Önkormányzat épületében kap helyet irodájuk. 2012. évben a főállású cigány származású kisebbségi referens alkalmazása is megvalósulhat.

 

Közművelődés:

Tervezett kulturális rendezvényeiket 2012. év folyamán is megvalósítják. Rendezvényeik színvonalának emeléséhez továbbra is pályázati pénzeket szeretnének bevonni. Kiemelt figyelmet, s programokat terveznek az időskorúak számára.

Szegedi Tibor Cigány Közösségi Ház és Szabadidő Központ:

A Közösségi Ház funkcióját, tevékenységét újra kell gondolni és értelmezni. Fontos cél az is, hogy a közösségi háznak legyen főállású vezetője. Továbbra is folytatják a közösségi házban a felzárkóztató programokat.

A városrész arculata:

A városrészben tervezésre kerülő és megvalósítandó feladatokban továbbra is partnerek szeretnének lenni. Szükséges a városrész rehabilitációs feladatainak elvégzése. Pályázati pénzek bevonása elsődleges.

A Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia által nyújtott lehetőségek:

Magyarország kormányzata az Európa Unió Roma Stratégiájához igazodva nagy valószínűséggel 2011-ben elfogadja a Magyarország Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiáját. Ismerve a roma stratégia elképzeléseit, várható prioritásait, lényegesen új távlatokat nyithat a településeken élő romák és nem romák számára mindennemű fejlesztések tekintetében.

Bíznak abban, hogy a települési önkormányzattal ápolt jó kapcsolatuk, valamint a helyi társadalom összefogása kapcsán minél többet profitálhat a roma és a többségi társadalom egyaránt. Úgy vélik a CKÖ részéről a befogadó készséget illetően optimális feltételekkel rendelkeznek.

Számítanak a települési önkormányzat támogatására céljaik elérésében.

Összességében elmondható, hogy a 2012. évi költségvetésben is hiánnyal kell számolnunk. Maximálisan érvényesíteni kell a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeit. Gazdálkodásunknak elsősorban a kötelező feladatok ellátását, az intézmények megfelelő szintű működtetését kell biztosítania úgy, hogy költségvetésünk egyensúlyát megőrizzük. Az előző évekről áthúzódó kötelezettségvállalásokat teljesíteni kell, különösen az elindított beruházások biztonságos befejezésének feltételeit kell garantálni. Részt kell venni – lehetőség szerint – a közfoglalkoztatásban, csökkentve ezzel a helyi munkanélküliséget.

A hiány mértékét több tényező módosíthatja:

  • A 2011. évi hiányszint alakulása,
  • A működéshez többletforrás bevonása érdekében benyújtott pályázatok eredménye,
  • Az intézményi bevételek és kiadások teljesítése,
  • A normatívák feladatmutatóinak teljesítése,
  • A központi hozzájárulások mértékének változása az országgyűlés döntésétől függően,
  • Az intézményi költségvetések – létszám, személyi juttatás, dologi kiadás, saját bevételek felülvizsgálata,
  • Létszámok és ellátott feladatok további racionalizálása.

A tartós forráscsökkenés miatt a pénzügyi helyzet csak átszervezési intézkedésekkel nem kezelhető, szükséges a szűkített feladatellátás, illetve egyes feladatok esetleges elhagyása. Ennek érdekében szükséges:

  • A szakmai létszámok felülvizsgálata, esetleges csökkentése,
  • Részmunkaidős foglalkoztatás széleskörű bevezetése,
  • Felesleges vagyontárgyak értékesítése,
  • Az élelmezési anyagok beszerzésekkel kapcsolatos szerződések felülvizsgálata és egységesítése a nyersanyagnorma csökkentése érdekében.

A költségvetés tervezési munkáihoz kérem a Tisztelt Képviselő-testületet értsen egyet a határozati javaslatban megfogalmazottakkal.

Barcs, 2011. november 7.

                                                                                            Karvalics Ottó

                                                                                               Polgármester

Határozati javaslat:

 

1.)    A Képviselő-testület a 2012. évi költségvetési tervezési munka szempontjait a következőkben határozza meg:

         I.) A működési kiadások tervezése során egyetért azzal, hogy:

  • A költségvetési rendelettervezet előkészítése során biztosítani kell az intézményekkel és a jogszabályokban előírt fórumokkal történő egyeztetést.
  • Az intézményi költségvetések tervezése során csökkenteni kell az önkormányzati támogatás arányát.
  • Csökkenteni kell a túlórákat és a belső helyettesítéseket.
  • A személyi juttatások tervezése a 2012. évi költségvetési törvény szerint történik. A személyi juttatásokat úgy kell megtervezni, hogy csak a törvényi, jogszabályi kötelezettségeken alapuló kifizetésekre nyújtson fedezetet.
  • A takarékosság követelményének érvényesítése érdekében felül kell vizsgálni a kiadások alakulását, rangsorolni kell a feladatokat annak érdekében, hogy megtakarításokat lehessen elérni. A tervezés feladatorientált legyen.
  • A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében felül kell vizsgálni az egyes feladatok tartalmát, költség- és létszámszükségletét. Racionálisan szűkíteni kell a kapacitásokat, csökkenteni a létszámot. E felülvizsgálatnak minden költségvetési szervre ki kell terjednie.
  • A dologi kiadások tervezésénél a 2011. évi tényszámokból kell kiindulni. Ez csak a tényszerű változások egyenlegeivel növekedhet úgy, hogy a növekedés fedezetét saját bevétel biztosítsa.

             II.) A fejlesztési bevételek tervezése során egyetért azzal, hogy:

  • A tervezésnél figyelembe kell venni a folyamatban lévő beruházásokhoz már elnyert pályázati támogatásokat.
  • Az intézményi, önkormányzati felhalmozási, felújítási feladatokra csak a halaszthatatlan és sürgős munkák elvégzésére tervezhető kiadás. Ezek egyeztetésre kerülnek az intézményekkel.
  • A fejlesztési hitelek törlesztő részleteit és kamatait tervezni szükséges.

2.) Barcs Város Képviselő-testülete az Önkormányzat 2012. évi költségvetési koncepcióját elfogadja.

3.) A Képviselő-testület utasítja a címzetes főjegyzőt, hogy az 1.) pontban meghatározottak szerint a költségvetési tervezési munkákat végezze el.

Határidő: A 2012. évi költségvetési rendelet testületi előterjesztése

Felelős: előkészítésért: Balázsné Dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző

              Előterjesztésért: Karvalics Ottó polgármester

4.) A fenntartói jogosítványokat gyakorló Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete elrendeli a Barcsi Szociális Központ ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás emelt szintű férőhelyeinek egy részére vonatkozóan az átminősítés lehetőségének vizsgálatát átlagos elhelyezésű körülményeket biztosító férőhellyé.

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a vizsgálat eredményének függvényében kezdeményezze a működési engedélyben az emelt szintű és az átlagos elhelyezésű férőhelyek számának módosítását.

Felelős: Karvalics Ottó polgármester

Határidő: 2011. december 15.

A határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgáltam.

Barcs, 2011. november 7.

                                                                                        Balázsné Dr. Vástyán Krisztina

                                                                                             címzetes főjegyző



[1] Termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván

a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján