Ma 2020. december 01., kedd, Elza napja van. Holnap Melinda és Vivien napja lesz.

Barcs Város Önkormányzata

Polgármesterétől

7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

Pf.:62. Tel: 462-459

........ napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint

a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló

8/2011.(III.25.) számú rendelet módosításáról

Készült: Barcs Város Képviselő-testülete

2011. szeptember 15-i ülésére

A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ában foglaltaknak megfelelően eljárva az alábbiak szerint indokolom:

Általános indokolás

Az Országgyűlés a 2010. évi CLXXI. törvénnyel módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban Szt.). A módosítás érintette többek között a lakásfenntartási támogatás szabályrendszerét. Ezért indokolt és szükséges – a magasabb rendű jogszabállyal, a törvényi szabályozással való összhang megteremtése érdekében - a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 8/2011.(III.25.) önkormányzati rendelet módosítása.

2011. szeptember 1. napjától több pontban módosul a Szt. lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályrendszere. Az alapvető átalakítást az energiatámogatási rendszerrel kapcsolatos változások indukálták. A cél az volt, hogy a szociális gáz- és távhőtámogatás megszűnésével a jelenleg arra jogosultak átkerülhessenek a lakásfenntartási támogatás rendszerébe.

A lakásfenntartási támogatás módosításának lényeges elemei:

- a jövedelem számítás módja, az egy főre jutó jövedelem helyett, a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező egy fogyasztási egységre jutó jövedelemre változott (a fogyasztási egységek számítása a gáz- és távhőtámogatás során alkalmazott fogyasztási egységekkel azonos).

A fogyasztási egység fogalmát az Szt. 38. § (2a) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:

„A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7."

A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összegének kiszámítása az Szt. rendelkezései szerint meghatározott képlet alapján történik.

- jelentősen emelkedett a normatív lakásfenntartási támogatás jogosultsági jövedelemhatára. A korábbi öregségi nyugdíjminimum 150%-a (42.750.-Ft) helyett a nyugdíjminimum 250%-ban (71.250.-Ft) került meghatározásra (hatására várhatóan 40%-al nő a lakásfenntartási támogatásra jogosultak jelenlegi száma).

- a normatív lakásfenntartási támogatás vonatkozásában megszűnt az elismerhető lakásfenntartási kiadások összes jövedelemhez viszonyított 20%-os határa, mint jogosultsági feltétel (a kisebb lakásban élő, átlagos jövedelmű családok kérelme nem ritkán e feltétel hiánya miatt került elutasításra. A módosítást követően valamennyi a jogszabályban meghatározott jövedelemhatár alatti háztartás „belefér" az ellátásba).

- bekerült a támogatást igénylők vagyoni helyzetének vizsgálata (a Szt. szerint vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege a nyugdíjminimum harmincszorosát (jelenleg: 855.000.-Ft), együttes értéke a nyugdíjminimum nyolcvanszorosát (jelenleg: 2.280.000.-Ft) meghaladja. Nem minősül vagyonnak, az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fent, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű).

Barcs Város Önkormányzata jelenleg a helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja azoknak a kérelmezőknek, akiknek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem a normatív lakásfenntartási támogatás jövedelemhatárát (42.750.-Ft) meghaladja, de az öregségi nyugdíjminimum 200%-át (57.000.-Ft) nem haladja meg.

Indokolt a helyi lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó rendelkezéseket módosítani, mivel a törvény a jelenleg hatályos helyi rendeletben megállapítható jövedelemhatárnál (a nyugdíjminimum 200%-a, azaz 57.000.-Ft) magasabb egy főre jutó összegben határozta meg az ellátás jövedelemhatárát. Az önálló helyi lakásfenntartási támogatást a Szt. szerint csak úgy szabályozhatja az önkormányzat, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál (71.250.-Ft) alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő.

Ezen összeghatár feletti jövedelemmel rendelkező újabb ügyfélkört megcélozni és a támogatási rendszerbe bevonni indokolatlan és rendkívül költséges lenne.

A fentiekre tekintettel javasoljuk, hogy a jelenlegi helyi önálló lakásfenntartási támogatás helyett az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást az Szt.-ben meghatározott normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként nyújtsa.

A normatív lakásfenntartási támogatásban részesülők közül indokolt azon ellátottak számára kiegészítő támogatást megállapítani, akiknek egy fogyasztási egységre jutó jövedelmük a nyugdíjminimum (28.500.-Ft) alatt van, illetve e mellett a számukra nyújtott normatív alapú lakásfenntartási támogatás havi összege nem haladja meg a 4000.- Ft-ot.

Fentiek alapján teljesülnek a Szt. 38. § (9) bekezdésének rendelkezései. E szerint a települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét. A helyi lakásfenntartási támogatást a települési önkormányzat a normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként vagy önálló ellátásként nyújtja.

Előbbiek alapján az új szabályozás szerint kiegészítésként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500.-Ft), és a normatív alapú lakásfenntartási támogatás havi összege nem haladja meg a 4000.-Ft-ot.

A kiegészítésként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás összege havi 1000.-Ft, melyet a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával azonos időtartamra kell megállapítani.

Az eddig megállapított helyi támogatást továbbra is folyósítani kell a rászorulóknak, csak akkor lehet azok megszüntetéséről rendelkezni, ha a jogosult, azt maga kéri, mivel a kedvezőbb normatív lakásfenntartási támogatást igényli.

Vizsgáltuk a lakásfenntartási támogatás új rendszerének várható forrásszükségletét is. Jelenleg a normatív lakásfenntartási támogatásban 489 fő részesül, a helyi önálló lakásfenntartási támogatásban részesülők száma pedig 85 fő. A már megállapított lakásfenntartási támogatásban részesülőkön felül becslésünk szerint további 200 háztartás jogosultságával lehet számolni. Feltételezésünk szerint az energiatámogatásban részesülők közül az alacsonyabb jövedelmű családok már „bent vannak" a lakásfenntartási támogatás rendszerében, így az új belépők magasabb jövedelmi helyzet miatt alacsonyabb összegű lakásfenntartási támogatásra válnak jogosulttá, ezért háztartásonként átlagosan havi 4000.-Ft összegű támogatással számoltunk.

Ez alapján 2011. szeptemberétől a normatív lakásfenntartási támogatás 2011. évi előirányzata 800.000 forinttal növekszik. A normatív lakásfenntartási támogatás 90 %-át a központi költségvetés megtéríti, így az önkormányzatot terhelő önrész forrásszükséglete havi 80.000 forinttal növekszik

A kiegészítő támogatásra jogosultak számát további 80 főre becsüljük, melynek forrásszükséglete 2011. szeptember 1-től havi 80.000 forint, mely teljes egészében önkormányzati forrásból kerül finanszírozásra. A lakásfenntartási támogatás többlet forrásköltsége, az egyes szociális ellátások előirányzatának felhasználására vonatkozó kimutatás szerint a szociális előirányzaton belüli átcsoportosítással megoldható. 2011. június 30. napjáig a méltányos ápolási díj 16.992.000.- forint előirányzatából felhasználásra került 6.744.000.- forint, a TB járulék 4078.080.- forint előirányzatából pedig felhasználásra került 1.296.000.- forint. A méltányos ápolási díjban részesülők száma és az ellátás összege nem növekedhet, mivel új ellátás megállapítására – az ellátás megszüntetése miatt – nem kerül sor. A 2011. évi felhasználás összege – az első félév adatait figyelembe véve - a méltányos ápolási díj és járuléka vonatkozásában várhatóan a 21.070.080 forint előirányzattal szemben 16.080.000 forint lesz. A különbözet fedezi a megváltozott lakásfenntartási támogatás önkormányzatot terhelő összegét.

Kiemelt előirányzaton belüli átcsoportosítással a fedezet biztosítható, így külön testületi döntést nem igényel.

A számítások során számottevő bizonytalansági tényezőt jelentett, hogy nincs információnk arra vonatkozóan, hogy jelenleg mennyi az energiatámogatásban részesülők száma, milyen az új „belépők" családszerkezete, vagyoni helyzete, illetve milyen nagyságrendű lehet az átfedés az egyes támogatási formák között. A fentiek miatt a költségkalkuláció durva becslésen alapul.

Az azonban már előre látható, hogy a lakásfenntartási támogatás rendszerének átalakítása jelentős anyagi terhet ró az önkormányzatokra. A támogatásra jogosultak körének kiszélesítése pénzügyi szempontból a 2012-es évben érezteti kedvezőtlen hatását.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről – önkormányzati rendelet esetén - a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A 17. § (2) bekezdése határozza meg, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálnia. Ezen szabályozásra való tekintettel a rendelet módosításának várható következményeiről az alábbi tájékoztatást adom:

1. A módosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen

a) a módosítás társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

A kiegészítő lakásfenntartási támogatás megalkotásával a társadalmi igazságosság elve érvényesül, hiszen a legrászorultabb réteg számára kerül biztosításra a támogatás.

Jelenlegi adataink alapján a módosítás nem igényel többletforrást a szociális előirányzat vonatkozásában.

b) A módosítás környezeti és egészségügyi következményei nem határozhatóak meg.

c) A módosítás adminisztratív terheket befolyásoló hatása:

A módosítást megalapozó törvényi változás eredménye, a normatív lakásfenntartási támogatásban részesülők számának várható nagyarányú emelkedése, az eljárások, ügyek számának megnövekedése, az ügyek törvényes határidőn belüli lefolytatása okán növekedni fognak az adminisztrációs terhek is.

2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei.

A rendelet módosításának szükségességét a törvényi változás kényszeríti ki. A rendelet módosításának hiányában az önkormányzati rendelet jogszabálysértő, és törvénytelen lenne.

3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A feladat a jelenlegi ügyintézői körrel és infrastruktúrával kerül elvégzésre.

A pénzügyi feltételeket illetően az 1. a) pontban meghatározottak az irányadók.

Részletes indokolás

1. §-hoz

A módosító rendelet 1.§-a a korábbihoz képest csak pontosítást tartalmaz a normatív lakásfenntartási támogatás szabályaira vonatkozóan. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint a folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet a kérelemhez csatolandó igazolások egy részét szabályozza, így azokat a rendeletnek már nem kell tartalmaznia.

2. §-hoz

A módosító rendelet 2.§-ában teszünk javaslatot a helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek meghatározására. A normatív lakásfenntartási támogatás összege jelenleg a háztartás jövedelmétől és családszerkezetétől függően 2500 – 10.000,-Ft-ig terjed havonta. Azok a személyek, akik eddig az önálló támogatásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásban részesültek, a törvényben meghatározott jövedelem határ nagyarányú megemelkedése miatt jogosultak lesznek a normatív lakásfenntartási támogatásra. Tapasztalataink szerint városunkban a legnehezebb helyzetben azok a családok vannak, akiknek alacsony a jövedelmük, különösen ha egyedül élnek, 2 vagy több gyermeket nevelnek, idősek, vagy ebből albérletet illetve lakáscélú hitelt kell fizetniük.

Javasoljuk, hogy a normatív lakásfenntartási támogatásban részesülők közül azon ellátottak számára kerüljön a helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás megállapításra, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át, és a normatív alapú lakásfenntartási támogatás havi összege nem haladja meg a 4000.- Ft-ot.

A lakásfenntartási támogatás kielégítési sorrendjének a rendeletben történő szabályozása nem szükséges, mivel azt az Szt. 38. § (1a) bekezdése meghatározza. E szerint „ A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti."

3. §-hoz

A módosító rendelet 3.§-ában a rendelet hatálybalépésre vonatkozó szabályok kerültek meghatározásra. A hatályba lépés napja – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés rendelkezésére figyelemmel – a rendelet kihirdetését követő nap.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen.

2011. szeptember 01.

Karvalics Ottó

polgármester

Barcs Város Önkormányzata képviselő-testületének

.../2011. (... . ... .) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamit a

személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló

8/2011.(III.25.) önkormányzati rendelet

módosításáról

Barcs Város Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (3) bekezdésében, 38.§ (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,a következőket rendeli el:

1.§

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 8/2011.(III.25.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 19.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19.§ (1) Az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást nyújt az arra jogosultaknak az Szt.1 rendelkezései szerint, annak változtatás nélküli alkalmazásával.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló jogszabályban2 meghatározottakon túl csatolni kell:

a) albérletben élők esetében a bérleti szerződést,

b) pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetési bizonylatot,

c) a támogatás utalása érdekében – a kérelmező nevére szóló - lakáscélú kiadások számláit, a fogyasztói számok feltüntetésével."

2.§

A R. 20.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20.§ (1) Az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást az Szt-ben1 meghatározott normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként nyújtja.

(2) A kiegészítésként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át, és a normatív alapú lakásfenntartási támogatás havi összege nem haladja meg a 4000.- Ft-ot.

(3) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás havi összege 1000.-Ft, melyet természetbeni juttatásként, a jogosult kérelmére, a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával azonos időtartamra kell megállapítani.

_____________________________________________________________________________________

1 Szt. 38. -39. §

2 a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.25.) Korm. rendelet 20. § (1)-(2) bekezdése

(4) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a normatív lakásfenntartási támogatásnál meghatározott igazolásokat kell csatolni.

3.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

2011. szeptember 15.

Karvalics Ottó Balázsné dr. Vástyán Krisztina

polgármester címzetes főjegyző