Előterjesztések 2011. június 16. 03. Kivonat Barcs Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága felügyeleti, átfogó, pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzési jelentéséből
| 
| Találatok: 5785
Barcs Város Önkormányzata
Címzetes főjegyzőjétől
7571 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.
Pf.sz.62. Telefon: 82/565-961
_____ sz. napirendi pont
Kivonat Barcs Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága felügyeleti, átfogó, pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzési jelentéséből
Készült: Barcs Város Képviselő-testülete
2011. június 16-i ülésére
Barcs Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága felügyeleti, átfogó, pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzésére az éves ellenőrzési terv alapján került sor.
Az ellenőrzött időszak:
- átfogó ellenőrzés 2006. április 1-től
- pénzügyi, szabályszerűségi ellenőrzés 2008. 01.01-től 2011.05. 20-ig.
A helyszíni ellenőrzés ideje: 2011. március 29-től május 20-ig
Az ellenőrzött időszakban hivatalban lévő vezetők neve, beosztása:
Tarlós István tű. alezr., tűzoltó parancsnok
Földesné Horváth Éva tű.őrgy. kiemelt
gazdasági főelőadó
1. Az előző vizsgálatok megállapításai alapján készült intézkedési tervekben foglaltak megvalósulása
A 2006. évben végzett átfogó, illetve a 2008. évben végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzés hiányosságokat állapított meg a pénzügyi, gazdasági szabályozottság, a munkaköri leírások, valamint a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) szabályozása, működtetése terén. Az intézmény a kifogásolt szabályzatokat (a kötelezettségvállalásokról, az adatvédelemről, a gépjármű üzemeltetésről) elkészítette, a munkaköri leírásokat kiegészítette. A belső kontrollrendszer működtetésére vonatkozó szabályozást (ennek részeként a FEUVE-t), 2009. év december 31-ig az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30. Korm. rendelet, 2010. január 1-től a 292/2009.(XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 155-160. §-ai, valamint az államháztartási belső kontroll standardokról szóló 1/2009. (IX. 11.) PM irányelv, a PM szakmai útmutatója alapján, különös tekintettel az általuk végzett tevékenységekre alkották meg.
A belső kontrollrendszer szabályozásában – a PM útmutató alapján – meghatározták a kontrollkörnyezetet, ennek keretében az ellenőrzési nyomvonalat, a kockázatkezelési rendszert. A kontrolltevékenységek közt szabályozták az engedélyezési és jóváhagyási eljárásokat, a feladat- és felelősségi köröket, a műszaki teljesítmény, a műveletek, folyamatok tevékenységek vizsgálatát, a felügyeletet. Rögzítették, hogy a tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükséges az információs és kommunikációs rendszer működtetése, illetve a célok megvalósításának nyomon követése monitoring rendszer működtetésével.
A szabályozásban meghatározták az egyes tevékenységek, folyamatok felelőseit. A korábbi vizsgálat javaslatára a kiemelt feladatok, tevékenységek kontrollját munkalapokon rögzítik.
A szabálytalanságok kezelésének rendjében rögzítették a szabálytalanságok alapeseteit (a gondatlanul, illetve a szándékosan okozott szabálytalanságokat: csalás, sikkasztás, megvesztegetés), a szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos intézkedéseket, a szabálytalanság észlelése esetén követendő intézkedéseket, eljárásokat, a megtett intézkedések nyomon követését.
A belső kontrollok, ezen belül a FEUVE intézménynél történő működtetését a 3. pontban elemezzük.
2. A működés szervezettsége és szabályozottsága
Az intézmény alapító okirata a vizsgált időszakban két alkalommal, utoljára 2009. június 25-én módosult, melyet a jogszabályi változások, ezen belül a szakfeladat rend módosulása indokolt. Az alapító okirat tartalmazta az intézmény közfeladatát: „a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: tűzoltósági törvény) alapján a helyi tűzvédelemről történő gondoskodás, az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tűzoltás és műszaki mentés végrehajtása, továbbá a keletkezett tűz körülményeinek vizsgálata, közreműködés közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti szolgálatot tart, katasztrófahelyzetben elsődleges beavatkozás és a katasztrófa következményeinek felszámolásában történő közreműködés”-t.
A Tűzoltóság Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) 2009. évben módosította (25/2009.) II. 19. számú határozat) a Képviselő-testület.
Az SZMSZ tartalmazta az intézmény szervezeti egységeinek megnevezését, az ellátott feladatok leírását, a szervezeti egység vezetőinek, alkalmazottainak feladat- és hatáskörét.
Az alapító okirat és az SZMSZ módosítása – az Ámr. 2010. augusztus 15-i változásainak megfelelően – nem történt meg, mivel a működés alapvetően nem változott.
Új számviteli politikát, számlarendet léptettek hatályba 2009. január 1-jén, melyet 2010. január 1-jével az Ámr. 20. § (3) bekezdésében előírt új szabályzatokkal (kiküldetés, beszerzés, anyag-és eszközgazdálkodás, a béren kívüli juttatási rendszer (cafetéria), a közérdekű adatok megismerésének rendje, a vezetékes és mobil telefonok használata, a helyiségek és berendezések használata, a reprezentációs kiadások szabályzata) kiegészítettek.
Gépjármű üzemeltetési szabályzattal már az előző pénzügyi, gazdasági ellenőrzéskor is rendelkeztek, melynek egyes előírásait az akkori vizsgálat kifogásolt. Ezt követően 2009-évtől új gépjármű üzemeltetési szabályzatot készítettek, amely a Tűzoltóság specialitásainak és a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/ 1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: 60/ 1992. (IV. 1.) Korm. rendelet) előírásainak is megfelelt.
A Tűzoltóság számviteli rendjét a hatásköri törvény 140. § (1) bekezdés c) pontja előírása alapján a címzetes főjegyző (továbbiakban: jegyző) jóváhagyta.
A számviteli politikában – a jogszabályi előírásnak megfelelően – meghatározták:
A számviteli politika keretében az előírásoknak és a helyi sajátosságoknak megfelelően elkészítették a Leltárkészítési és leltározási szabályzatot, a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatát, az Önköltség-számítási szabályzatot, az Eszközök és források értékelési szabályzatát, a Pénzkezelési szabályzatot.
A számlarend tartalmazta a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv. tv.) 161. § (2) bekezdés b)-c) pontjának megfelelően a számlatükröt, a számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, a könyvviteli mérleg összeállítására vonatkozó előírásokat, a zárlati feladatokat, az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés kapcsolatrendszerét, az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét. Külön szabályzatot készítettek a bizonylati rendről, melyben meghatározták a szigorú számadású nyomtatványokat.
A gazdasági szervezet ügyrendjében rögzítették a költségvetés tervezésével az intézmény üzemeltetésével a vagyongazdálkodással, a munkaerő- és bérgazdálkodással, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
A 2009. év végéig a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjéről szóló szabályzat, ezt követően a gazdálkodási szabályzat tartalmazta a jogszabálynak megfelelően az alapfogalmakat, a kötelezettségvállalásra, annak ellenjegyzésére, a szakmai teljesítés igazolására, az érvényesítésre, az utalványozásra és az utalványozás ellenjegyzésére jogosult személyek nevét, az egyes feladat-és hatáskörök elvégzésére jogosító írásos felhatalmazást, az összeférhetetlenségi követelményeket. A pénzgazdálkodási jogköröket gyakorlók beosztását és nevét, aláírás mintájukat az Ámr. 80. § (3) bekezdésnek megfelelően, a gazdálkodási szabályzat mellékleteként naprakészen nyilvántartották.
Rögzítették az Ámr. 72. § (13) bekezdése alapján, hogy nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás gazdasági eseményenként a 100 ezer Ft-ot el nem érő kifizetéseknél, csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak, pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások esetén.
Pénzkezelési szabályzat
A pénzkezelési szabályzat tartalmazta a bankszámla kezelés rendjét és házipénztár kezelés szabályait. Ennek keretében meghatározták a pénzkezelési munkaköröket és feladatokat, a pénzkezelés felelősségi szabályait, a házipénztár pénzellátását, a munkabér kifizetés szabályait, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjét és nyilvántartási szabályait, a pénztárellenőr feladatait, az elszámolásra kiadott összegekre, a kerekítésekre vonatkozó szabályokat. A szabályzat szerint elszámolásra készpénzt csak kiküldetésre, beszerzésre, reprezentációra, postaköltségre és üzemanyag vásárlásra nyújthatnak névre szólóan az összeg rendeltetésének és az elszámolás határidejének feltüntetésével.
Rögzítették, hogy a pénztáros havonta köteles pénztárjelentést készíteni, pénztárzárást végezni. A készpénz záró állomány összegét az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhszr.) 8. § (22) bekezdés alapján figyelembevételével 100 ezer Ft összegben határozták meg.
A pénztáros anyagi felelősségvállalási nyilatkozatát a szabályhoz csatolták.
A gazdasági, pénzügyi területen dolgozó két fő (a gazdasági vezetői feladatokat ellátó kiemelt gazdasági főelőadó, illetve a pénztáros) munkaköri leírásai kellően részletezettek voltak, tartalmazták az ellátandó feladat-és hatásköröket, a felelősségvállalást, a helyettesítés rendjét. nézd meg Az ellenjegyzési feladatok ellátására felhatalmazott személyzeti főelőadó munkaköri leírásában rögzítették az ellenjegyzési feladatok végzését.
Az intézmény informatikai szabályozottsága megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: adatvédelmi tv.) 20. § (8) bekezdésében, a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben (továbbiakban: Eitv.), valamint az Ámr. 20.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerint szabályzatba foglalták a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének, a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.
Az intézmény saját honlappal rendelkezik, amely a www.tuzbarcs.hu-n érhető el.
Az informatikai és az informatikai biztonsági szabályzatban az informatika rendszer használatának, védelmének rendjét rögzítették, melyben a hozzáférési jogosultságot, az informatikai eszközök, az informatikai rendszerek védelmének rendszerét, működésbiztonsági előírásokat határoztak meg.
Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően Iratkezelési, Tűzvédelmi, és Munkavédelmi szabályzatokkal rendelkezett, melyek alapján a tevékenységeket ellátja.
3. A gazdálkodás folyamatának összhangja a szabályozottsággal, a belső kontrollok működtetése
Az operatív gazdálkodási feladatokat a központi jogszabályok és a helyi szabályzatok alapján látták el. Az analitikus nyilvántartásokat számítógépes programok alapján vezették. A tárgyi eszközöket a Sáfár programmal mennyiségben és értékben, a kis értékű új, illetve használt eszközöket mennyiségben tartják nyilván. A készletek nyilvántartása (vegyszerek, hajtó- és kenőanyagok, munka, védőruha, egyéb készletek) az Anal programmal súlyozott átlagáron történik. A követelések, kötelezettségeket (szállítók) állományát 2009. év végéig a Folyó programmal, ezt követően a bevezetett „Saldo Creator” főkönyvi könyvelési program keretében tartják nyilván.
Az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés kapcsolatát az előírásoknak megfelelően biztosították. Az analitikus nyilvántartásokról – az értékcsökkenési leírás, a raktári készletérték változások (üzemanyag, egyéb anyagok), a kötelezettségek állományváltozásai – a jogszabályoknak megfelelően, negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig intézményi összesítő kimutatást készítettek a főkönyvi könyvelés részére, melynek alapján az állományváltozások lekönyvelésre kerültek. Értékvesztést nem kellett elszámolni, mivel a követelések és a készletek sem indokolták.
A készletek értéke az ellenőrzött években jelentősen nem változott, a 2008. évi 1 135 ezer Ft-ról 2010. évre 1 726 Ft-ra nőtt, amit a szakmai feladatok ellátása indokolt.
A belső kontrollok, a FEUVE működtetése a pénzügyi-gazdálkodási feladatoknál
Az intézményben a bankbizonylatok közül a 2009-2010. évek IV. negyedévei, a 2011. év február havi, a pénztárbizonylatok közül a 2010. november-december havi, valamint a 2011. év március-április havi bizonylatok kerültek teljes körűen áttekintésre. Ennek során megállapítottuk, hogy a pénzügyi-gazdasági feladatok esetében a belső kontrollok, a FEUVE a kötelezettségvállalásoknál részben működtek, mivel a nem volt írásos kötelezettségvállalás csatolva (megrendelés, szerződés, megállapodás) minden 50 ezer Ft feletti kifizetéshez (többek közt a 2009. december 21-i 513 330 Ft összegű gumiabroncs vásárlásáról szóló 7965161 számú számlához). A hatályos jogszabályok alapján a kötelezettségvállalás alapdokumentumainak megléte 2009. december 31-ig 50 ezer Ft-ot, ezt követően a 100 ezer Ft-ot elérő kötelezettségvállalások esetén szükséges lett volna.
A kötelezettségvállalások nyilvántartását 2009. december 31-ig a „Dokk” könyvelési programban, 2010. január 1-től viszont már az új könyvelési programmal állítják elő.
A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámaként 2009. év végéig a kifizetendő számla sorszámát tekintették, ezt követően – a jogszabályoknak megfelelően – a könyvelési program állítja elő a sorszámot a kötelezettségvállalási nyilvántartásba vétel alapján.
A gazdasági események kiadásainak kifizetésekor 2009. december 31-ig – az akkor hatályos jogszabály, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 136. § (4) bekezdésében előírtak ellenére – több esetben elmaradt a szakmai teljesítés igazolása, így a 2009. október 17-én kelt 6354798 számú 110 210 Ft gumijavításról szóló számla kifizetésénél. A 2010. január 1-től bevezetett könyvelési program következtében a kifizetések szabályszerűen történtek. Az utalványrendeleten az utalványozás, az utalványozás ellenjegyzése és az érvényesítés mellett, a szakmai teljesítést is az arra jogosultak igazolták.
A pénztár- és bank bizonylatok ellenőrzése alapján megállapítható, hogy az intézmény tevékenységi körének megfelelő gazdasági eseményeket számolta el kiadásként, jellemzően a közüzemi, a karbantartási, javítási költségeket, a gépjárművek vizsgáztatási, biztosítási díjait, papír, irodaszer, posta-, telefon költségeket, hajtó-és kenőanyagokat, tanfolyami díjakat, továbbképzési költségeket.
Az intézménynél pénztárzárásra a pénzkezelési szabályzatban előírtak szerint, havonta került sor. A havi pénztárjelentést a 2009. december 31-ig manuálisan készítették el, 2010. január 1-jétől az új könyvelési program automatikusan állítja elő. A 100 ezer Ft záró pénztár keretet betartották.
A pénztárellenőri feladatokat a kiemelt gazdasági főelőadó a szabályozásnak megfelelően végezte, rendszeresen ellenőrizte a pénztárjelentéseket, a pénzkészletet, a pénztári alapbizonylatok meglétét, valamint a zárókészlet helyességét. Az ellenőrzést aláírásával igazolta, eltérést nem állapított meg.
Az intézmény vezetője, a tűzoltóparancsnok vezetői ellenőrzést is többször végzett a pénztár és a szigorú számadású nyomtatványoknál a belső kontrollok működésére kitöltött munkalapok alapján. Az elszámolást rendben találta, melyet aláírásával igazolt.
A helyszíni vizsgálat során 2011. április 29-én ellenőriztük a nyilvántartás (pénztárjelentés) szerinti pénztár egyenleget és a tényleges pénzkészlet összegét (rovancs). Az elszámolás szerint a havi bevételek és kiadások különbözete 35 680 Ft volt, ami megegyezett a tényleges pénzkészlettel.
Készpénzt előlegként nem folyósítottak, a kifizetések utólag, számla ellenében történtek.
A szigorú számadású nyomtatványok felhasználását szabályszerűen vezették, szigorú számadású nyomtatványként tartják nyilván:
Selejtezési, leltározási tevékenység
Selejtezést évente, a leltározást megelőzően végeztek. A vizsgált években elsősorban a 0–ra leírt számítás-, illetve irodatechnikai eszközök kerültek selejtezésre. A selejtezés elvégzésének indokoltságáról szakvéleményt kértek. Ezek megsemmisítését a szakvéleményt kiadó cég (Pintér és Burján Bt.) a megsemmisítő jegyzőkönyvek szerint elvégezte. A veszélyes hulladékokat, az oltáshoz használt lejárt határidejű vegyi anyagokat a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, a javíthatatlan akkumulátortöltőket, gázálarcokat a TI-LA Környezetvédelmi vállalkozásnak átadták megsemmisítésre.
A 2010. évben leselejteztek egy db, 1997. évben gyártott motoros fűnyírót, amelyet alkatrészként mennyiségi nyilvántartásba vettek.
A feleslegessé vált vagyontárgyak közül 2009-2010. években az önkormányzat vagyonrendeletének megfelelően, a képviselő-testület határozatai alapján került sor 10 db drager légzőkészülék értékesítésére 1 100 ezer Ft, egy db LUKAS LKS 35C típusú feszítő-vágó berendezés 400 ezer Ft, valamint a Lada Niva személygépkocsi 600 ezer Ft összegben történő értékesítésére. Az értékesített eszközök árát bevételként elszámolták. A feleslegessé válást a pályázatokon elnyert új felszerelések, az erdőtűz oltására alkalmas nagyértékű gépjármű, valamint a vásárolt új terepjáró személygépkocsi beszerzése indokolta.
Leltározást az Áhsz. 37.§ (1) bekezdés előírásainak megfelelően évente végeztek. A leltározás szabályszerű és teljes körű volt. A leltározást ütemterv alapján végezték, a leltárfelvétel leltárfelvételi íveken történt, ezt követően került sor a leltárak kiértékelésére, hiányt és többletet egyik évben sem állapítottak meg. A használatban lévő kisértékű tárgyi eszközökről mennyiségi felvétel történt.
A 2008-2010. évi könyvviteli beszámoló mérlegének valódiságát a december 31-i fordulónappal felvett leltárakkal alátámasztották.
Gépjármű-üzemeltetés
A gépjárművek üzemanyaggal való ellátása saját kútról történik. Az előző vizsgálatok megállapításaihoz képest a kút működtetési feltételei nem változtak.
A tárolt üzemanyagot (gázolajat) az olcsóbb kútról vásárolják. A vásárolt üzemanyagot az üzemanyag raktárba bevételezik, a felhasználást a készlet kivételezési bizonylaton mutatják ki. A készletértéket súlyozott átlagáron tartják nyilván, a készletérték-változást szabályszerűen negyedévente elszámolják.
A megtett teljesítményt a menetlevélen a szolgálatparancsnok igazolja. Az üzemanyag felhasználást a vonulós járműveknél a BM által 914-030-7061 számú nyomtatványon kimutatott korrekciós tényezőkkel számolják el és az átlagfogyasztást hasonlítják a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 1/A mellékletében előírt normákhoz.
A „nem vonulós” gépjárműveknél az iménti rendelet 4. §-ában előírt alapnorma szerinti elszámolást alkalmazzák.
Az üzemanyag elszámolását napi, havi és éves szinten összesítik, így mód van arra, hogy az évenkénti felhasználást összehasonlítsák, viszonyítsák az előző évekhez, illetve alapot nyújt a következő év költségvetésének tervezésekor.
Az üzemanyag felhasználás elszámolása a jogszabályoknak megfelelő volt.
A belső kontrollok működtetése a szakmai feladatoknál
A kontrollok működésének ellenőrzésére feladatonként munkalapokat állítottak ki, melyen feltüntették az ellenőrizendő feladatot, az elvégzett ellenőrzés időpontját, a megállapításokat, a megteendő vezetői intézkedéseket. Kijelölt kontrollfeladat volt többek közt a belső vagyon-és tűzvédelem, a munkaköri leírásokban rögzített szakmai feladatok ellenőrzése, a gépjármű-üzemeltetés működése, a tűzoltó készülékek, az energia felhasználás ellenőrzése.
A hiba, hiányosság feltárása, a javasolt intézkedések biztosították, elősegítették a tevékenységek, feladatok megfelelő szintű ellátását.
Az üzemanyag felhasználást a feladatra kijelölt dolgozó folyamatosan ellenőrizte és rögzítette, hogy a fogyasztás normán belül történt, a menetlevelek vezetése szabályos, a műszaki állapot megfelelő volt.
4. Az éves költségvetések végrehajtásához biztosított kötött, normatív támogatások, egyéb központi támogatások és a feladatellátás összhangja, a pénzügyi egyensúlyi helyzet értékelése, a fejlesztésekhez igényelt pályázati források igénybevétele és elszámolása
A tűzoltósági törvény 41. § (2) bekezdése szerint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív hozzájárulásként, a létesítés, a fejlesztés és a felújítás költségeit pályázati formában a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium útján biztosítja. A Tűzoltóság bevételeit ennek megfelelően a kötött, normatív támogatások és egyéb központi támogatások tették ki, amelyeket a költségvetési törvény biztosított és kötelező jellegére tekintettel a Polgármesteri Hivatal teljes mértékben átutalt. (2009. évben nem került kiutalásra 9 752 ezer Ft támogatás, amelyet a 2010. évben folyósított a Polgármesteri Hivatal).
A kötött, normatív támogatások és egyéb központi támogatások alakulása:
ezer Ft
2008. év 2009. év 2010.év
eredeti előirányzat 186 346 215 168 195 043
módosított előirányzat 220 641 215 703 200 881
teljesítés 220 641 205 951 200 881
a teljesítés összes bevé-
telhez visz. aránya (%) 93,6 97,5 84,9
A normatív, kötött támogatáson felül, jelentős központi forrást kaptak kereset kiegészítés címén, a megszüntetett 13. havi juttatás helyett, ennek összege 2008. évben 6 427 ezer Ft, 2009. évben 6 410 ezer Ft, 2010. évben 5 838 ezer Ft volt.
Saját bevételként jelentkezett a tűzjelző központ távfelügyelete miatt kapott összeg, a szolgáltatások bevétele (fakivágás, szivattyúzás, terem-bérbeadás), valamint a tűzvédelmi hatósági jogkör ellátásával összefüggő tűzvédelmi bírság, ezek aránya a vizsgált években az összbevétel 8,8-7,1-7,9%-a volt. Nem kerültek befizetésre az alábbi kiszabott, jelentős tűzvédelmi bírságok:
Eredménytelenül végződő behajtási tevékenység esetén gondoskodni kell a követelések értékvesztésének, illetve törlésének elszámolásáról.
Átvett pénzeszközként számolták el a pályázatok önrészéhez az önkormányzatoktól, a kistérségtől, vállalkozásoktól kapott péneszközöket, ennek összege 8,7-10,5 millió Ft, aránya 3,7-4,4% volt 2008-2010. években.
A pénzmaradvány alakulása 2008-2010. években évente növekvő összeget mutat (4 126-8 676-24 365 ezer Ft) a pályázatok önrésze miatt, amit a barcsi kistérség önkormányzataitól, vállalkozásoktól kapott. A pénzmaradványt a pályázatok önrészéhez, a vásárolt parancsnoki személygépkocsi és a terepjáró gépjármű cseréjéhez használták fel.
Az önrészhez az önkormányzatoktól, vállalkozásoktól befizetett összegeket alszámlán tartalékolták, gyűjtötték. A 2010. év végén a 3 909 ezer Ft kötelezettségekkel terhelt pénzmaradvány keletkezett, amelyből 1 735 ezer Ft összeg a 2007. évi nagy-értékű védőfelszerelésekre benyújtott pályázatunkból a nem teljesült 12 db légzőkészülék önrésze. A különbségként fennmaradó 2 174 ezer Ft pedig a 2010. december végén megrendelt és következő évre áthúzódó készletek fedezetéül szolgál (magasnyomású tisztító, menekülő kámzsa, ütkőző bólya, favágáshoz speciális sisak, oldalajtós felépítmény, üzemanyag, teherautó gumiköpeny).
.
A vizsgált években a bevételek évente teljes mértékben teljesültek, 0,7%-os lemaradás 2009. évben keletkezett az intézményi alulfinanszírozás miatt, mely összeg a következő évben kiutalásra került.
A költségvetési kiadások döntő többségét, a hivatásos állomány személyi juttatásai és járulékai jelentik. Ennek aránya a meghozott bérintézkedések miatt a 2008. évi 91,3%-ről 2010. évre 76,8%-ra csökkent. A személyi juttatások, a járulékok előirányzata és teljesítése 2009. évtől csökkenést mutat a 13. havi illetmény törlése miatt, ezt ugyan némileg ellensúlyozta a központilag folyósított kereset kiegészítés, de összességében 2008. évhez viszonyítva a 2010. évben 16,3 millió Ft-tal kevesebb bér, bérjellegű juttatás került kifizetésre. A hivatásos állomány illetményrendszere és juttatásai a köztisztviselői illetményalaphoz kapcsolódnak, az illetményalap 2008. év óta nem változott.
A heti szolgálatteljesítési idő 54 óráról 48 órára való csökkentése, valamint a számítási metodika változása a túlszolgálati pótlékok összegét jelentősen megnövelte így, a kifizetetlen túlórák összegei a járulékokkal együtt mintegy 23 millió Ft-ot tesznek ki.
Dologi és egyéb folyó kiadásokra évente növekvő összeget terveztek. Ezzel arányosan a teljesítés is a 2008. évi 14.8 millió Ft-ról 2010.évre 25,5 millió Ft-ra nőtt. A növekvő kiadásokat a 2009. július 1-jei 5%-os áfa emelés, a készletek, az üzemanyagok nagymértékű áremelkedése, a közüzemi szolgáltatások kiadásainak növekedése okozta (2009. áprilisától a fűtés és melegvíz szolgáltatás előirányzata és a tényleges pénzügyi teljesítés is átadásra került az intézményekhez), de jelentősen befolyásolta a vonulások száma és futás teljesítménye is.
Felhalmozási kiadásként számolták el 2008. évben 4 800 ezer Ft értékben a Ford Focus személygépkocsi bekerülési értékét és egy légtechnikai berendezést, 2010. évben 7 187 ezer Ft értékben a Ford Ranger Dupla Kabinos terepjáró, egy légzsákmentesítő készlet, egy projektor és egy áramfejlesztő beszerzési költségét. 2009. évben felhalmozási kiadást nem mutattak ki.
2010. évben felhalmozási célú pénzeszköz átadásként számolták el az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére átutalt 21 537 ezer Ft-ot, ami az erdőtűzoltó gépjármű önrésze volt.
A bevételi és kiadási előirányzatok tervezése a 2008-2010. években megalapozott volt, ezt mutatják a bevételek 103,1-99,3-100,1%-os, a kiadások 99,3-92,8-98,9% teljesítési adatai.
A költségvetés egyensúlyát biztosították, azonban intézményfinanszírozási problémák miatt 2011. május 1-jén 1 002 128 Ft 30 napon belüli, kifizetetlen számlával rendelkeztek.
A kiemelt előirányzatokat minden évben betartották, ami azt tükrözi, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően, pénzügyi kötelezettséget engedély nélkül nem vállaltak.
A bevételeket és kiadásokat kiemelt előirányzatonként az 1. számú melléklet tartalmazza.
Pályázati források igénylése és felhasználása
A Tűzoltóság kiemelt figyelmet fordított a működéséhez elengedhetetlenül szükséges pályázati források igénylésére. A pályázat szempontjából speciális helyzetben vannak, mivel a BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság írja ki a pályázatot a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szerállományának, technikai eszközeinek amortizációs cseréjére, korszerűsítésére, illetve a Főigazgatóság gondoskodik a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról.
A Tűzoltóság javaslatára 2007. évben a képviselő-testület 185/2007. (X. 18.) számú határozatával két pályázat beadásáról döntött:
Az egyik pályázat 20 millió Ft összegű, nagyértékű tűzoltási és műszaki mentőfelszerelés, védőruházat és védőfelszerelés beszerzésére, a másik egy db 125 millió Ft értékű erdőtűzoltó gépjármű beszerzésére vonatkozott. A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa jóváhagyta a pályázatokat és felkérte a tagönkormányzatokat, hogy az erdőtüzes gépjármű beszerzéséhez biztosítsák lakosságszám arányosan a 20%-os, 24 millió Ft összegű önrészt 4 évi részletben.
A Rosenbauer Mercedes TLF 3000 CAFS típusú erdőtűzoltó gépjármű és kapcsolódó felszerelései 2010. júniusában átadásra kerültek, az aktiválás 124 649 ezer Ft beszerzési értéken megtörtént. A 24 930 ezer Ft önrészből a jelen vizsgálat időpontjáig 21 537 ezer Ft került átutalásra, nem került kifizetésre 3 393 ezer Ft, amely jelenleg is fennálló, befizetésre váró tartozás. A beruházás önrészéhez a város 8 917 ezer Ft-ot, a Barcsi Kistérségi Tanács 1 900 ezer Ft-ot biztosított, a többi kistérségi önkormányzati, illetve vállalkozói támogatás volt. Az önkormányzatoknak a feladat finanszírozására kötött megállapodás alapján 2008-2011. években (4 évi részletben) kellett volna megfizetni lakosságarányosan a hozzájárulást.
Az önrész teljes összegét a vizsgálat időpontjáig nem utalták át az alábbi önkormányzatok:
Csokonyavisonta 844 030 Ft (két évi összeg
Bolhó 198 855 Ft (egy évi összeg)
Babócsa 425 452 Ft (egy évi összeg)
Összesen: 1 468 337 Ft
A 20 millió Ft értékű tűzoltási és műszaki mentőfelszerelés, védőruházat és védőfelszerelés beszerzése 20%-os önrésszel, 4,4 millió Ft-tal a barcsi kistérségi vállalkozások támogatásával indult. A MOL Nyrt. a beruházáshoz 1 millió Ft-os támogatást nyújtott.
A beszerzés kezdete: 2009. év volt, több ütemben, az alábbiak szerint kerültek leszállításra az eszközök:
III. ütem: 1 db Lukas feszítő-vágó berendezés 5 208 ezer Ft értékben, 1 042 ezer Ft önrésszel 2009. júliusában
Időközben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a pályázat teljesítését leállította, így nem került leszállításra 12 db légző készülék és 6 db mozgásérzékelő közel 5 millió Ft értékben.
A Tűzoltóság pályázati tevékenysége hatékony és eredményes volt, mert a benyújtott pályázatok a fentiek miatti kivétellel, teljes mértékben megvalósultak. Az intézmény korszerű felszerelései, járművei biztosítják a szakmai feladatok gyorsabb, biztonságosabb ellátását.
A vizsgált időszakban további beszerzések történtek a pénzmaradvány terhére. 2008. évben vásárolták a Ford Focus 1,6 személygépkocsit a parancsnoki feladatok ellátására 4 180 ezer Ft összegben. 2009. évben pedig a személyi juttatások előirányzatának dologira történő átcsoportosításával a tűzoltásvezető részére 1 db 6 400 ezer Ft összegű Ford Ranger Dupla Kabinos terepjáró gépjármű beszerzése történt.
A tárgyi eszközök alakulása, nyilvántartása
A beszerzett tárgyi eszközök nyilvántartásba vétele szabályszerűen megtörtént. A pályázati forrásokkal megvalósuló beszerzések központi támogatási részét térítés nélküli átvételként vették nyilvántartásba.
A beszerzések következtében a tárgyi eszközök bruttó értéke a vizsgált időszakban 254, 9 millió Ft-ról 383,3 millió Ft-ra, másfélszeresére emelkedett. Ugyanakkor a selejtezések következtében a 0-ra leírt eszközök értéke 2,9 millió Ft-tal, 2,2%-kal csökkent, ami az új beszerzések arányának növekedése következtében az elhasználódás mértékének javulását mutatja.
A tárgyi eszköz állomány alakulását a 2. számú melléklet mutatja.
5. A feladatellátás értékelése, az erőforrásokkal való gazdálkodás
Az intézmény engedélyezett összlétszáma a 2008. évi 51 főről 2010. évre 50 főre csökkent. A szakmai létszám a vizsgált időszakban 46 fő volt, a pénzügyi-ügyviteli létszám 5 főről 4 főre csökkent a takarítói álláshely megszüntetése miatt. A takarítói feladatokat 2010. évtől közcélú foglalkoztatottal látják el.
A létszámok alakulása:
|
Megnevezés |
2008. |
2009. |
2010. |
|
engedélyezett létszám |
51 |
51 |
50 |
|
átl.statisztikai létszám |
51 |
50 |
50 |
|
ebből: szakmai létszám |
46 |
46 |
46 |
|
pénzügyi-ügyviteli létszám |
5 |
4 |
4 |
A szakmai feladatok ellátása során a tűzmegelőzési munka keretében alapvető változást hozott, hogy az EU-s jogharmonizáció révén a tevékenységüket meghatározó szabványok kötelező alkalmazása megszűnt, illetve a szabványok jelentős részét hatályon kívül helyezték. Központi előírások alapján 2008. május 1-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, ami a munkavégzés jogi hátterében alapvető változást hozott. További jelentős hatással bírt a tűzvédelmi hatósági jogkör tűzoltóságokhoz való telepítése is a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009.(XI. 26.) Korm. rendelet alapján. Ennek következtében a vizsgált időszakban jelentős ellenőrzést végeztek, egyes létesítményekben a minimálisan előírt ciklusidőnél gyakrabban fordultak meg, ami pozitív hatással volt az ellenőrzött létesítmények tűzvédelmi helyzetére. Kiemelt feladatot jelentett a szakhatósági ügyek, ezen belül az építési és használatbavételi ügyek intézése. Pozitívum, hogy a jogszabályban előírt elintézési határidőt sikerült betartani.
A tűzoltás, műszaki mentés keretében elsődleges működési körzetükben, 23 településen, 24,5 ezer lakost érintően látták el a feladatokat.
A kárértékek és megmentett értékek alakulása:
2008. évben a kárérték 88 millió Ft, a megmentett érték 355 millió Ft,
2009. évben a kárérték 67 millió Ft, a megmentett érték 536 millió Ft,
2010. évben a kárérték 32 millió Ft, a megmentett érték 360 millió Ft volt.
A tűzoltói személyi állomány átlagos szolgálati ideje 6,6 év. A vonulós állomány fele 5 év alatti tényleges tűzoltói gyakorlattal rendelkezett. Ezért az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek a továbbképzésekre, kiképzésre. Utóbbira éves szinten átlagosan 220 órát fordítottak, melyeken elméleti előadásokat, szerelési foglalkozásokat, testnevelést, veszélyes anyaggal, begyakorló, helyismeretszerző gyakorlatokat és technikai eszköz-kezeléssel kapcsolatos gyakorlatokat végeztek.
A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet szerint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokon rendszeresített főiskolai végzettséget igénylő beosztásokat, munkaköröket betöltők kötelesek kreditértékkel bíró továbbképzéseken részt venni. Ennek eleget téve a képzésben évente átlagosan 15 fő vett részt, ennek költségei évente mintegy 500 ezer Ft többletkiadást okoztak.
Évente kötelező feladatot jelentett az állomány fizikai állapotának felmérése, ennek tapasztalatai azt mutatják, hogy az állomány fizikai állapota jónak mondható.
A teljesítményértékelés részeként évente egyszer, elméleti és gyakorlati feladatok alapján minősítették az állomány felkészültségét. Ennek alapján az állomány felkészültsége a fentiek figyelembevételével megfelelt az elvárásoknak.
A tűzoltói személyi állomány átlagos szolgálati ideje és tűzoltói gyakorlata alapján az állomány összetétele „fiatal”, a feladatokat az elvárt szinten teljesíteni tudják.
A tárgyi feltételek a vizsgált években jelentősen javultak az új erdőtüzes gépjármű és a nagyértékű eszközbeszerzések, a parancsnoki- és terepjáró gépjármű-vásárlások következtében.
A Tűzoltóság szakmai irányítását ellátó Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2010. március 22 – 26. között, komplex ellenőrzés keretében a 2005. január 1. és 2009. december 31. közötti időszak szakmai tevékenységeit vizsgálta. Az ellenőrzés kiterjedt a teljes szakmai feladatokra (vezetés, irányítás tevékenységére, a személyzeti és munkaügyi tevékenységre, a tűzmegelőzési tevékenységre, a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységre, a minősített időszaki felkészülésre és a munkavédelmi feladatok ellátására). Az ellneőrzés összességében „Jól Megfelelt ”-re értékelte a Tűzoltóság átfogó tevékenységét.
Következtetések, javaslatok
A Tűzoltóság az előző vizsgálatokban a pénzügyi, számviteli szabályozottság, a munkaköri leírások, valamint a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés terén észlelt hiányosságokat megszüntette, az intézkedési tervekben foglaltakat hasznosította.
A törvényekben, rendeletekben bekövetkezett változásokat – az alapító okirat és az SZMSZ kivételével – saját szabályzatain a helyi sajátosságoknak megfelelően átvezette, az újólag előírt szabályzatokat megalkotta.
Az új számviteli politikát, számlarendet 2009. január 1-jén léptették hatályba, melyet 2010. január 1-jével az Ámr-ben előírt, a gazdálkodás vitelét elősegítő szabályzatokkal kiegészítettek.
Gazdálkodásuk során a helyi szabályozásnak és a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, a belső kontrollok a szakmai feladatok esetében jól működtek, azonban a pénzügyi feladatoknál kisebb hiányosságok voltak, mivel nem minden kifizetéshez csatolták – 2009. december 31-ig az 50 ezer Ft feletti, ezt követően a 100 ezer Ft feletti gazdasági eseménynél – a kötelezettségvállalások alapbizonylatait (szerződéseket, megrendeléseket, megállapodásokat).
Az éves költségvetések tervezésénél és végrehajtásánál a költségvetés egyensúlyát biztosították annak ellenére, hogy a működéshez nyújtott kötött normatív támogatások fajlagos összegei a vizsgált években stagnáltak, illetve csökkenést mutattak. Kifizetetlen számláik összege (30 napon túli) 2011. május 1-jén 1 002 128 Ft volt.
A bevételek mintegy 90%-át a központilag nyújtott kötött, normatív támogatások tették ki. A kiadásoknál a legnagyobb hányadot a személyi juttatások és járulékok jelentették.
A bevételi és kiadási előirányzatok tervezése évente megalapozott volt, ezt mutatják a vizsgált évek teljesítési adatai. A bevételek és kiadások is közel 100% teljesítést mutatnak. A kiemelt előirányzatokat minden évben betartották.
A Tűzoltóság pályázati tevékenysége eredményes és hatékony volt, mivel a tervezett szakmai beruházások, beszerzések csaknem teljes mértékben megvalósultak: Ennek következtében az eszközök mérleg szerinti összege 2008. évről 2010. évre 99,8 millió Ft-tal, mintegy kétszeresére nőtt. A korszerű járművek, berendezések, felszerelések hozzájárultak a tűzoltási feladatok gyorsabb és biztonságosabb ellátásához.
A vezetés nagy hangsúlyt fektetett a szakmai munka színvonalának javítására, ezt tükrözik az éves felmérések, amelyek alapján a tűzoltói állomány fizikai állapota és felkészültsége jónak mondható. Ezt igazolja a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2010. március 22–26. között végzett komplex ellenőrzése, amely a Tűzoltóság átfogó tevékenységét „Jól megfelelt”-re értékelte.
A kormányzati tervek szerint várhatóan a Tűzoltóság 2012. január 1-jével állami fenntartásba, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz kerül.
A pénzügyi-gazdasági és a szakmai feladatok ellátásának javítása érdekében javasoljuk:
- biztosítsák az Ámr. 74. § (1) bekezdése alapján, hogy a 100 ezer Ft-ot elérő, az azt meghaladó kötelezettségvállalás minden esetben írásban és az ellenjegyző aláírásával történjen.
Az ellenőrzés megállapításait az intézményvezetővel ismertettük, aki a megállapításokat elfogadta. Az ellenőrzési jelentésben foglalt megállapításokra, javaslatokra az intézményvezető intézkedési tervet készített, amelyet a jelentéshez csatolunk.
Az ellenőrzést végezték: Tormáné Ivánfi Irén belső ellenőr, vizsgálatvezető
Pintér Istvánné belső ellenőr
Az ellenőrzésben részt vett: Fodor Gyula az Ügyrendi, igazgatási, jogi Bizottság elnöke
Tisztelettel kérem a jelentés elfogadását.
Barcs, 2010. június 1.
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina
Határozati javaslat
Felelős: Karvalics Ottó polgármester a határozat közléséért
Tarlós István tű. alezr., tűzoltó parancsnok az intézkedési terv végrehajtásáért
Határidő: értelem szerint
