Barcs Város Önkormányzata

P o l g á r m e s t e r é t ő l

7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

Pf.: 62., Telefon: 82/462-459.

 

 

 

 

………. sz. napirendi pont

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E L Ő T E R J E S Z T É S

Szalai és Társa Temetkezési, Kereskedelmi és Szolgáltató BT. temetői számviteli szabályzatának elfogadásáról

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készült: Barcs Város Képviselő-testülete

2011. május 19-i ülésére

 

 

Barcs Város Önkormányzata a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 6. §. (3) bekezdésében előírtak szerint, a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról és üzemeltetéséről – kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján – gondoskodik.

Ennek megfelelően, Barcs Város Képviselő-testületének 16/2011. (I.27.) sz. határozatában rögzítettek alapján, közbeszerzési eljárás keretében ajánlattételi felhívást tett közzé a tulajdonát képező köztemetők kegyeleti közszolgáltatás keretében történő fenntartására és üzemeltetésére. A közbeszerzési eljárás eredményeként történt meg a közszolgáltató kiválasztása és a barcsi önkormányzati tulajdonú temetők fenntartási és üzemeltetési jogát - középtávú közszolgáltatási szerződés keretében - a Szalai és Társa Temetkezési Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. (7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 140/1.) nyerte el.

 

„A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról” szóló 145/1999. Kormányrendelet 55. § (3) bekezdés a) pontja értelmében „Ha a temető üzemeltetése kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján történik, az üzemeltető köteles az üzemeltetés, illetőleg a temetkezési szolgáltatás költségeinek megosztására az önkormányzat által elfogadott számviteli szabályzatot alkalmazni.”

 

A jogszabályi előírás alapján az üzemeltető elkészítette az előírásoknak megfelelően számviteli szabályzatát, amelyet mellékelten a T. Képviselő-testület elé terjesztek és elfogadását, jóváhagyását javaslom.

 

Barcs, 2011. május 04.

 

Karvalics Ottó

polgármester

Határozati javaslat:

Barcs Város Képviselő-testülete a Szalai és Társa Temetkezési, Kereskedelmi és Szolgáltató BT., mint üzemeltető által benyújtott temetői számviteli szabályzatát - mely az előterjesztés mellékletét képezi - elfogadja.

 

Felelős:       Karvalics Ottó polgármester

Határidő:    értelem szerint

 

A határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgáltam.

 

Barcs, 2011. május 04.

Balázsné Dr. Vástyán Krisztina

címzetes főjegyző

Szalai és Társa Temetkezési, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság, mint üzemeltető

TEMETŐI SZÁMVITELI SZABÁLYZATA

(a temetői üzemeltetés, illetőleg a temetkezési szolgáltatás költségeinek megosztására)

SZÁMVITELI  POLITIKA

és

Számviteli szabályzat

Tartalmazza: Számviteli politika

Leltározási szabályzat

Értékelési szabályzat

Pénzkezelési szabályzat

Számlarend, számlatükör, bizonylati rend

 

 

Társaság adatai:

Cég neve: Szalai és Társa Temetkezési, Szolgáltató és Kereskedelmi

Betéti Társaság

címe: 7570. Barcs Bajcsy Zs. u. 140/1

adószáma: 25222623-2-14

cégjegyzékszáma: 14-06-300294

Képviselő neve: Duskóczy Irén üzletvezető

Érvényes: 2011.IV.08-től visszavonásig

..........................................

aláírás

Barcs Város Önkormányzata, és a társaságunk között létrejött „Kegyeleti Közszolgáltatási Szerződés” alapján, valamint a hatályos 1999. évi XLIII törvény és a végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. Rendelet 55 par.(I) bekezdés a pont szerint elkészítettük a társaság számviteli szabályzatát, amely tartalmazza az üzemeltetési és a szolgáltatási tevékenység bevételeinek és költségeinek megosztását.

A szabályzat elkészítése során figyelembe vettük a temetőkről és a temetkezésről szóló hatályos Önkormányzati rendeletet is.

A hatályos rendelkezések szerint társaságunk, mint a barcsi temetők üzemeltetője köteles az üzemeltetési, illetőleg a temetési szolgáltatás költségeinek megosztására, az üzemeltetéssel összefüggő bevételeiről és kiadásairól az önkormányzatot évente tájékoztatni.

A társaság az éves beszámolók elkészítésekor és a könyvvezetés során abból indul ki, hogy a vállalkozás a belátható jövőben fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét. Nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból való jelentős csökkentése.

A könyvvitelben könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.

A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban  szereplő tételeknek a valóságban  megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelnie a törvényi előírásoknak.

A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető és a törvénynek megfelelő formában kell elkészíteni.

A könyvvezetés tartalmának és formájának a meghatározása során az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

A társaság nem mutathat ki nyereséget akkor, ha a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni függetlenül attól, hogy az üzleti eredmény nyereség vagy veszteség.

Az egyes bevételek és kiadások egymással szemben nem számolhatók el. A követeléseket és kötelezettségeket bruttó módon kell elszámolni.

Az egyes eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell értékelni.

Az olyan gazdasági események kihatásai, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kerülhetnek elszámolásra, ahogyan az adott időszakot érinti.

A könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során biztosítani kell a tartalom elsődlegességét a formával szemben.

A beszámoló elkészítése során be kell mutatni minden olyan információt, amelyek befolyásolhatják a felhasználók döntéseit.

Az információk előállításának költségeinek arányban kell állniuk azok hasznosságával.

A társaság számviteli politikáját a számviteli törvényben rögzített lapelvek és értékelési eljárások, előírások alapján állítottuk össze.

A társaság a könyvvezetést végző cég rendelkezésére álló számítástechnikai eszközök felhasználásával, valamint a saját nyilvántartásainak folyamatos vezetésével biztosítja a hatályos számviteli és adótörvényekben meghatározott nyilvántartásra és beszámolásra vonatkozó előírások betartását.

A társaság sikeres piaci szerepléséhez nélkülözhetetlen, hogy a társaság vezetői, tulajdonosai, munkavállalói, üzleti partnerei megbízható, valós képet kapjanak a vállalkozás mindenkori vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

Annak érdekében, hogy a társaság számviteli és pénzügyi, nyilvántartási, értékelési és beszámolási rendszere összhangban legyen a hatályos számviteli törvénnyel, valamint a mindenkor irányadó számviteli standardokkal ezen szabályzatban rögzítésre kerülnek azok a gazdálkodásra jellemző belső előírások, amelyekkel meghatározhatók a társaságunkra jellemző sajátosságok.

A szabályozás célja egyrészt a hatályos jogszabályoknak való megfelelés, másrészt a megbízható, valós képet adó információszolgáltatás.

3203 Beszámolás módja

A törvényben biztosított feltételek alapján társaságunk egyszerűsített éves  beszámolót készít. A beszámolási időszak megegyezik a naptári évvel.

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll A mérlegkészítés fordulónapja a tárgyév utolsó napja. Az eszközök és források fordulónapi leltározása a leltározási szabályzat szerint kerül végrehajtásra. Az egyszerűsített éves beszámolót az üzletvezető írja alá. Az aláírt beszámolót a törvényben előirt határidőre letétbe kell helyezni.

A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai az egyszerűsített éves beszámolóról a társaság székhelyén mindenki által megtekinthető módon tájékozódhatnak.

A társaság az üzemeltetési szolgáltatás bevételeiről és kiadásairól évente beszámolót készít az Önkormányzat részére.

2. Könyvvezetés módja

A társaság kettős könyvvitelt vezet. A társaság által használt nyilvántartási számlaszámokat és a számlarendet a mellékletek tartalmazzák.

Az alkalmazott program szerinti nyilvántartás a teljes üzleti forgalmat zárt, az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. Egyúttal biztosítja a számviteli törvényben, az adótörvényekben és a gazdálkodásra vonatkozó egyéb törvényekben foglalt előírásokhoz szükséges adatokat is.

A könyvelési program lehetővé teszi a bevételek, kiadások, követelések, kötelezettségek tetszőleges variációjú bontását és gyűjtését. Az egyes bevételek és kiadások bontásával a hatályos törvényi szabályozást és a társaság belső információs igényét vettük figyelembe.

Könyvelés csak számviteli bizonylatok alapján történhet.

A pénzforgalmi tételek bizonylatai maguk a bevételi vagy kiadási számlák, illetőleg bérjegyzékek. Bevételi és kiadási pénztárbizonylatot csak akkor kell kiállítani, ha a pénzforgalmat hitelesen igazoló más bizonylat nem áll rendelkezésre.

A társaság könyveléséről havi bontásban főkönyvi kivont készül.

A könyvelési tételeket idősorosan nyilvántartási számonként évente íratjuk ki, és lefűzve őrizzük az elévülés időpontjáig.

A társaság vevő és szállítói nyilvántartásában az átutalással kiegyenlítendő számlák kerülnek felvezetésre. A szállítói és vevő nyilvántartásokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, és havonta egyeztetjük a kiegyenlítetlen tételeket.

A társaság az immateriális javakról és a tárgyi eszközökről egyedi kartonokat vezetünk. A kartonok tartalmazzák az egyes eszközök azonosításához szükséges adatokat, a bruttó és nettó értéket, valamint évenkénti bontásban az elszámolt értékcsökkenést. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolására az év végén kerül sor. A maradvány érték meghatározására minden esetben egyedileg kerül sor a várható igénybevétel, a várható élettartam és a selejtezéskor várható piaci érték figyelembe vételével. Alapvetően abból indulunk ki, hogy a beszerzett tárgyi eszközöket azok teljes elhasználódásáig használjuk. Ebből kiindulva a várható maradványértéket nulla forintban határozzuk meg. Természetesen egyedi esetekben a mindenkori piaci helyzet ismeretében ennél magasabb maradvány érték is meghatározható.

Az 50.000  forint egyedi érték alatti tárgyi eszközöket egy összegben, beszerzéskor számoljuk el költségként.

Amennyiben az ellenőrzés vagy az önellenőrzés a már leadott előző évek egyszerűsített mérlegében elkövetett jelentősebb összegű hibát állapít meg, akkor a hiba kijavításának hatását be kell mutatni. A társaság jelentős hibának tekinti, ha a javítás hatására a saját tőkét növelő – csökkentő értékek együttesen meghaladják az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át.

Nem jelentős összegű hiba, ha annak hatása nem nagyobb a mérlegfőösszeg 2 – ánál.

A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 %-kal változik.

A rendkívüli tételek minősítésének szempontjai:

A társaság rendkívüli gazdasági eseménynek tekinti a következőket:

-nem kapcsolódik a társaság rendszeres üzleti tevékenységéhez,

-nagyságrendje az előző időszakhoz képest kiugróan magas,

-a fizetendő illetve kapott bírság, büntetés, késedelmi kamat, kötbér a 100.000  forintot meghaladja,

-a hitelezési veszteségek közül a 100.000 forintot meghaladókat,

-káreseményekkel kapcsolatos ráfordításokat, illetve bevételeket, ha azok értéke az 50.000 forintot meghaladja.

3. Értékelési szabályzat

A társaság eszközeit és forrásait egyedileg értékeli.

Az eszközöket beszerzési költségen értékeljük. A beszerzési költség a tényleges vételár.

Az immateriális ás tárgyi eszközöket nettó értéken tartjuk nyilván. Az értékcsökkenési leírást az adótörvényekben meghatározott leírási kulcsok alkalmazásával számoljuk el.

A 100.000  forint egyedi érték alatti tárgyi eszközöket a használatba vételkor / beszerzéskor/  egy összegben értékcsökkenésként számoljuk el.

A vásárolt készletek a mérlegben beszerzési áron szerepelnek.

Azokat a készleteket, amelyek a vonatkozó előírásoknak és az eredeti rendeltetésnek nem felelnek meg, a nyilvántartásokba és a leltárba csak csökkent értékben szabad felvenni. A készleteket abban az esetben kell csökkent értékűnek minősíteni, ha olyan rongálódás következett be, amelynek következtében a készlet a beszerzéskor megjelölt rendeltetésre nem alkalmas, és ha a rendeltetésszerű használatra alkalmas, de a készlet minősége megváltozott.

A készletek leértékelését úgy kell dokumentálni, hogy a szabályszerűen elkészített és a társaság üzletvezetőjének engedélyét tartalmazó jegyzőkönyvből a leértékelés oka és a leértékelés jogossága a készletekre külön-külön megállapítható legyen.

A belföldi követeléseket és kötelezettségeket a könyv szerinti értékben mutatjuk ki. A követeléseket a leltár összeállítása előtt egyeztetéssel kell ellenőrizni. Az egyeztetéskor mutatkozó különbözeteket az éves beszámoló elkészítése előtt tisztázni kell.

4. Leltározási és selejtezési szabályzat

Az éves beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a cégnek az év utolsó munkanapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel kell ellenőrizni és egyedenként értékelni.

A leltározás célja:

-a helyes eszköz és forrásállományok megállapításán keresztül az éves beszámoló valódiságának biztosítása,

-a könyvelés, illetve a nyilvántartások ellenőrzése és egyúttal a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítése,

-a vállalkozói tulajdon védelme és az anyagi felelősök elszámoltatása.

Mivel a társaság év közben mennyiségi nyilvántartást nem vezet a leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél egyeztetéssel, minden évben a leltár összeállítását megelőzően kell elvégezni.

A leltározás a cég tulajdonában lévő készletek, továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő állományának megállapítása.

A leltár egy olyan részletes kimutatás, amely az év utolsó munkanapján a cég összes eszközeit és forrását a valóságos helyzetnek megfelelően mennyiségben, minőségben és értékben részletesen felsorolja.

A leltározás mennyiségi felvételt, illetve a nyilvántartásokkal való egyeztetést jelent.

A társaság a számviteli törvény alapján az anyagokat beszerzéskor azonnal költségként számolja el, és az év végén a ténylegesen megmaradt készletet leltározással állapítja meg.

A leltározást évente egyszer az év utolsó munkanapján készítjük el.

A készleteket mennyiségben és értékben kell felleltározni.

A követelések leltározása egyeztetéssel történik.

A leltárokat a képviselő hitelesíti.

A tevékenység során feleslegessé váló, vagy megromlott, sérült vagyontárgyakat a társaság folyamatosan tárja fel. Az eszközök megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A felesleges vagyontárgyakat lehetőség szerint hasznosítani kell.

5. Pénzkezelési szabályzat

A társaság házipénztára a társaság székhelyén van elhelyezve. A házipénztárt a társaság képviselője teljes anyagi felelőséggel kezeli.

A házipénztárba pénzt bevételezni vagy kiadni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad.

Pénztári bizonylat bevételezésnél:

- bevételi számla másolata

- banki pénzfelvételnél a bankbizonylat

- bér levonásánál a bérjegyzék

Pénztári bizonylat kiadásnál:

- készpénzfizetési számla,

- banki befizetéseknél a bankbizonylat,

- munkabér kifizetésénél a bérjegyzék

- gk. használatnál az útnyilvántartás, vagy kiküldetési rendelvény.

A pénztári bevételek és kiadások rögzítése a számítógépes könyvelés keretében történik. Az egyes tételeket idősorosan napi bontásban kell rögzíteni.

6. Számlarend, számlatükör

A társaságnál minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

A könyvviteli nyilvántartásokban csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályokban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

Számviteli bizonylat minden olyan a cég által kiállított, készített, illetve a társasággal üzleti kapcsolatban álló más gazdálkodó vagy természetes személy kiállított okmány ( számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat )- függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától - , amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a törvényben előirt általános alaki és tartalmi kellékekkel.

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés végrehajtásának időpontjában magyar nyelven kell kiállítani.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:

- a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója,

- a bizonylatot kiállító megjelölése,

- a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, befizető aláírása,

- a bizonylat kiállításának időpontja,

- a gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, mennyiségi minőségi és értékbeni adatai,

- külső bizonylatnak tartalmaznia kell a kiállító adatait, nevét, címét,

- továbbá minden olyan adatot, amelyet jogszabály ír elő.

A számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét a társaság adatainak feltüntetésével és a cég képviseletére jogosult személy aláírásával kell igazolni.

A társaságnál szigorú számadási kötelezettség alá tartoznak a számlák, egyszerűsített számlák és a nyugták. Ezekről a bizonylatokról külön nyilvántartást kell vezetni.

A társaság az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, naplófőkönyvet olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot legalább 8 évig kell olvasható formában megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is megőrzési kötelezettség vonatkozik.

A könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét logikailag zárt rendszerben biztosítani kell.

A társaság a temetkezési szolgáltatás és a temető üzemeltetés bevételeit és kiadásait elkülönítetten tartja nyilván. Ennek érdekében külön számlaszámokat vezet a szolgáltatás és az üzemeltetés elszámolására. A nyilvántartásra megnyitott számlák részletesen tartalmazzák az egyes bevételi és kiadási tételeket az előzetesen elkészített csoportosításban. Arra törekedtünk, hogy az alkalmazott csoportosítás kielégítse a társaság belső információs igényeit és alkalmas legyen  az önkormányzat részére történő évenkénti beszámolásra.

A fentiekre figyelemmel a temető üzemeltetési tevékenység az alábbi bevételi és kiadási részletezéssel kerül elszámolásra.

Bevételek:

921 Hűtési díj

922 Sírhely megváltás

923 Boncolási körülmények biztosítása rendőrség részére

924 Sírásás

925 Mélyített sírásás

926 Sírnyitás

927 Ravatalozó berendezések bérleti díja

928 Temetői létesítmények bérleti díja

929 Lejárt meg nem váltott és újra értékesített sírhelyek előkészítési díja

930 Temetői szolgáltatók kivételével a temetőben munkát végzők hozzájárulási díja

931 Hantolás

4672 ÁFA

Kiadások:

5112 Vásárolt anyagok

5113 Egy éven belül elhasználódó anyagok

5114 Egyéb anyagköltség

5212     Szállítás

5222     Karbantartás

5272     Könyvviteli szolgáltatás

5292     Egyéb szolgáltatás

5412     Bérköltség

5612     Nyugdíjjárulék

5622     EHO

5632     Munkaadói járulék

5634     Szakképzési hozzájárulás

8632     Bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítés

8672     Önkormányzati adók

4662     ÁFA

A fenti számlaszámok a tervezett bevételek és kiadások figyelembe vételével kerültek kialakításra. Amennyiben a jobb tájékoztatás érdekében további megbontás válik szükségessé azt a társaság az összehasonlíthatóság és következetesség elvének szem előtt tartásával valósítja meg.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos számviteli, adózási és gazdálkodási jogszabályok az irányadók.

Ezen szabályzat visszavonásig érvényes.