Ma 2019. december 07., szombat, Ambrus napja van. Holnap Mária napja lesz.

Barcs Város Önkormányzata

Címzetes főjegyzőjétől

7571 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

Pf.sz.62. Telefon: 82/565-961

 

 

 

 

_____ sz. napirendi pont

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E L Ő T E R J E S Z T É S

 

 

Kivonat a Barcs Város Önkormányzat Városgazdálkodási Igazgatósága ellenőrzési jelentéséből

Készült: Barcs Város Képviselő-testülete

2010. december 15-i ülésére

A Városgazdálkodási Igazgatóság ellenőrzésére az éves ellenőrzési terv alapján került sor.

Ellenőrzött időszak:

- átfogó ellenőrzés: 2006. május 2-től – 2010. október 31-ig

- pénzügyi, szabályszerűségi ellenőrzés:   2008. január 1-től - 2010. október 31-ig

 

Helyszíni ellenőrzés és jelentéskészítés ideje: 2010. szeptember 1-től október 31-ig

 

Az ellenőrzött időszakban hivatalban lévő vezetők neve, beosztása:

Ungvári Zoltán igazgató

Sipos Zoltánné gazdasági vezető

Részletes megállapítások

 

 

1. Az előző vizsgálatok megállapításai alapján készült intézkedési tervben foglaltak megvalósulása

 

A belső kontrollok, illetve a FEUVE szabályzatát – az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/20009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) alapján aktualizálták, elkészítették a pénzügyi, irányítási és ellenőrzési tevékenységek feladatkörök szerinti elkülönítését, a végrehajtásért felelős személyek megnevezését. A szakmai feladatok közül a szállításra, a karbantartási feladatokra, a takarításra, a munka- és tűzvédelemre, az iratok- és a különleges adatok kezelésére, a dolgozók jóléti rendszerére határozták meg az irányítási és ellenőrzési feladatok felelősét, de az Ámr. 161. §-ban előírt szabálytalanságok kezelésének eljárás rendjét még nem készítették el.

 

 

2. A működés szervezettsége és szabályozottsága

Az intézmény alapító okiratát és a Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) a vizsgált időszakban többször módosították. Az alapító okirat tartalmazta az intézmény közfeladatait: a lakásgazdálkodást, vízrendezést, csapadékvíz-elvezetést, a helyi közterületek fenntartását, a köztisztasági és településtisztasági feladatokat, a közfoglalkoztatásban való közreműködést. Az intézmény keretein belül történik a Barcsi Gyógyfürdő-és Rekreációs Központ (továbbiakban: Gyógyfürdő) működtetése, ennek pénzügyi-számviteli elszámolására a 932911 Szabadidős park, fürdő- és strandszolgáltatás szakfeladaton kerül sor.

A 2009. évtől vállalkozási tevékenységet nem folytattak, mivel a vállalkozási tevékenységként működtetett építőipari részleget megszüntették. Az építőipari részleg dolgozóiból hat fős karbantartó brigád alakult. A korábbi vállalkozási tevékenységet – a jogszabály módosítás miatt – 2009. évben  kiegészítő tevékenységgé lett átminősítve.

Az SZMSZ mellékleteként határozták meg – a pénzügyi, gazdálkodási szabályzatokon kívül –az Iratkezelési, a Munkavédelmi, és Tűzvédelmi szabályzatokat. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján elkészítették az esélyegyenlőségi tervet is. Ezek folyamatos aktualizálásáról gondoskodtak.

Új számviteli politikát, számlarendet léptettek hatályba 2009. január 1-jén, melyet 2010. január 1-jével módosítottak. A számviteli rend módosítását a címzetes főjegyző jóváhagyta.

A módosított számviteli politikában rögzítették a jogszabályban foglalt előírásokat.

A számviteli politika, a pénzügyi gazdálkodás érdekében elkészítették az Ügyrendi, a Gazdálkodási, a Pénzkezelési, a Leltárkészítési és leltározási, a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatát, valamint Bizonylati, Értékelési, valamint Önköltség-számítási szabályzatot készítettek.

Az Ámr. 20. § előírása szerint 2010. évben további új szabályozást, szabályzatokat kellett készíteni. Ennek keretében rögzítették a helyiségek és berendezések, a vezetékes és rádiótelefonok használatának, a belföldi és külföldi kiküldetések, a gépjármű üzemeltetés rendjét, elkészítették a Cafetéria szabályzatot, a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, a reprezentációs kiadásokkal kapcsolatos feladatokat, továbbá az Ámr. 81. § (6) bekezdésben foglalt előírás alapján a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúrájának magáncélra történő igénybevételét.

Az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat, az informatikai eszközöket veszélyeztető helyzeteket, az adatok és az informatikai eszközök védelmét az Informatikai biztonsági szabályzatban rögzítették. Nem határozták meg a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladatokat, a tájékoztatási kötelezettséget, a rendszeresen közzéteendő adatok, dokumentumok rendjét, a közérdekű adat megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét.

 

A gazdasági, pénzügyi területen dolgozók munkaköri leírásai kellően részletezettek voltak, tartalmazták a képzettségi és egészségügyi követelményeket, a helyettesítés rendjét, a részletes tevékenységi köröket és a felelősségvállalást.

 

3. A gazdálkodás folyamatának összhangja a szabályozottsággal, a belső kontrollok működése

 

Az operatív gazdálkodást a központi és a helyi szabályok figyelembevételével folytatták. A tárgyi eszközökről számítógépes analitikus nyilvántartást vezettek mennyiségben és értékben (Sáfár program), a kis értékű új, illetve használt eszközökről mennyiségi nyilvántartást, a követelések (adósok, vevők), – így a lakbérkövetelések – valamint a kötelezettségek (szállítók) állományáról értékbeni nyilvántartást (Folyó program) vezettek.

Az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés kapcsolatát az előírásoknak megfelelően biztosították. Az analitikus nyilvántartásokról – beleértve az értékcsökkenés elszámolását is – a jogszabályoknak megfelelően negyedévente intézményi összesítő kimutatást készítettek a főkönyvi könyvelés részére, melynek alapján az állományváltozások könyvelésre kerültek.

A 2009. évben az értékelési szabályzatnak megfelelően, a lakbérhátralékoknál 4 301 ezer Ft összegű értékvesztést számoltak el. További 1 235 ezer Ft értékvesztés elszámolása történt az egyéb vevői számlatartozásoknál. A 2010. évben a lakbérhátralékok értékvesztéséből visszaírásra még nem került sor, visszaírás a költségvetési év zárásánál történhet.

Selejtezési, leltározási tevékenység

Selejtezést évente, a leltározást megelőzően végeztek. A vizsgált években elsősorban a Gyógyfürdőnél használt számítástechnikai eszközök kerültek selejtezésre. Ezek megsemmisítésére még nem került sor, mivel a Gyógyfürdő fejlesztéséhez elnyert pályázat elszámolása még teljes mértékben nem történt meg. A leselejtezett eszközöket az irattárban tárolták.

A 2010. évben selejtezték a 0-ra leírt, javíthatatlan, illetve gazdaságosan nem javítható VEBERNST típusú fixplatós pótkocsit. A selejtezés indokoltságát műszaki szakvéleménnyel alátámasztották. A kiselejtezett tárgyi eszközt 76 800 Ft-ért értékesítették, melynek összegét a vevő a pénztárba 2010. április 9-én befizette.

Rongálódás, megsemmisülés miatt terven felüli értékcsökkenést nem kellett elszámolni.

Leltározást az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú Korm. rendelet (továbbiakban: Áhszr.) 37. § (1) bekezdés előírásainak megfelelően évente végeztek. A leltározás szabályszerű és teljeskörű volt. A leltározást ütemterv alapján végezték, a leltárak kiértékelése megtörtént, hiányt és többletet egyik évben sem állapítottak meg. A használatban lévő kis értékű tárgyi eszközökről mennyiségi felvétel történt feladatellátási egységenként.

A leltári nyilvántartások a használatra átvett vagyon értékét a számviteli előírások szerint tartalmazták. A vagyon használatára az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosításról, használatának és forgalmának rendjéről szóló 2/2010. (II. 5.) számú rendelet (továbbiakban: vagyonrendelet) 14. § alapján az Igazgatóság jogosult. Az intézmény részére a vagyontárgyak átadása a tárgyi eszközök aktiválását követően, a „készlet átadás-átvételi bizonylat”-okon történt. A vagyon számviteli nyilvántartásáról gondoskodtak.

Az Igazgatóság részére a használatra átadott vagyontárgyakat – az Önkormányzat vagyonrendelete 5. §-ának megfelelően – a Polgármesteri Hivatal az ingatlanvagyon-kataszterben tartja nyilván.

A leltározás végrehajtását a december 31-i fordulónapi leltárak igazolták, melyekkel a 2008. illetve 2009. évi könyvviteli beszámoló mérlegének valódiságát alátámasztották.

A pénzkezelési feladatok keretében a pénztár napi zárókészletének értékét 250 ezer forintban állapították meg, azonban ez az összeg nem volt elegendő a pénzforgalom lebonyolítására. A napi készpénz záróállományát 2010. október 1-től 500 ezer Ft-ra módosították.

Az intézménynél pénztárzárást 2010. június 14-ig dekádonként készítettek, ezt követően a napi pénztárzárásra tértek át. A napi pénztárjelentést a 2010. évtől használt új könyvelési program automatikusan állítja elő.

A pénztárellenőr a szabályozásnak megfelelően, rendszeresen ellenőrizte a pénztárjelentéseket, a pénzkészletet, a pénztári alapbizonylatok meglétét, valamint a zárókészlet helyességét. Eltérést nem állapított meg.

Az intézmény igazgatója vezetői ellenőrzést a pénztár esetében nem végzett.

Az ellenőrzés során a pénztár egyenlegét, illetve a tényleges pénzkészletet 2010. október 5-én ellenőriztük (rovancs). Az elszámolás szerint a napi bevételek és kiadások különbözete 408 855 Ft volt, ami megegyezett a tényleges pénzkészlettel.

Pénzbeszedő helyként a Gyógyfürdőt és a Vásárcsarnokot tartják nyilván. A pénzbeszedő helyeken kifizetés nem történhet, a bevételeket a Gyógyfürdő – az 50 ezer Ft váltópénz kivételével – naponta, a Vásárcsarnok 20 ezer Ft elérése esetén, de legalább hetenként köteles a bankszámlára befizetni. A befizetések a szabályozásnak megfelelően megtörténtek.

A szabályzat szerint előleget kiküldetésre, kisebb eszköz- és szolgáltatásvásárlásra, postaköltségre és üzemanyag vásárlásra nyújthatnak, az előlegek elszámolása 5, illetve 30 napon belül történhet.

 

Az intézményben a 2008. január havi, a 2009. október havi, a 2010. július havi bank- és pénztárbizonylatok kerültek teljes körűen áttekintésre. Ennek során megállapítottuk, hogy a pénzügyi-gazdasági feladatok esetében a belső kontrollok a kötelezettségvállalásoknál részben működtek, mivel a szerződések, megrendelések ellenjegyzése nem minden esetben történt meg, illetve nem mellékelték a kötelezettségvállalás alapdokumentumát (megrendelések, szerződések, megállapodások). A hatályos jogszabályok alapján a kötelezettségvállalás alapdokumentumainak csatolása 2009. december 31-ig 50 ezer Ft-ot, ezt követően a 100 ezer Ft-ot elérő kötelezettségvállalások esetén szükséges lett volna. Nem csatolták a megrendelőt – többek közt – a 2009. október 8-án elszámolt bizonylathoz, amelyben 3 db mobil WC-t fizettek ki 540 ezer Ft + áfa összegben.

Nem használtak utalványrendeletet 2009. december 31-ig az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 136. § (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően a gazdasági események bizonylataihoz. A pénztár– és banktételek utalványozása a pénztárbizonylatokon, illetve a bankbizonylatokon történt. Az új könyvelési program, a Saldo Creator 2010. január 1-től az utalványrendeletet előállítja, ezen a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, ellenjegyzés, utalványozás szabályszerűen megtörtént.

A pénztár- és bank bizonylatok ellenőrzése alapján megállapítható, hogy az intézmény tevékenységi körének megfelelő gazdasági eseményeket számolta el.

A kötelezettségvállalások nyilvántartását 2009. december 31-ig a „Dokk” könyvelési programban, 2010. január 1-től viszont már az új könyvelési programmal állítják elő.

 

A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámaként 2009. év végéig a kifizetendő számla sorszámát tekintették, ezt követően – a jogszabályoknak megfelelően – a könyvelési program állítja elő a sorszámot a kötelezettségvállalási nyilvántartásba vétel alapján.

A vezetői kontrolltevékenység és a folyamatos monitoring keretében a szakmai feladatokat naponta munkamegbeszélésen tekintik át, majd a munkanap végén az elvégzett feladatokról a munkahelyi vezetők beszámolnak az intézményvezetőnek.

A szakmai feladatok esetében a belső kontrollok működését a hatóságok (ÁNTSZ, Tűzoltóság, Munkavédelmi Felügyelőség) ellenőrizték. A szakhatóságok közül a Tűzoltóság tűzvédelmi gyakorlatot a „88 lakásos társasház”-nál még nem tartott, amely azért is fontos lett volna, mert a lakások belső udvar felőli megközelítése tűzoltó szerkocsival nem lehetséges.

A szakmai feladatokra vonatkozóan 2010. évben elkészítették a munkabiztonsági- és foglalkozás-egészségügyi kockázatértékelést az újonnan belépő Drávai Strandfürdőre is. A szakhatóságok a rendkívüli és szezonális ellenőrzés keretében ellenőrizték a hatáskörükbe tartozó tevékenységek szakszerű ellátását. Az elvégzett ellenőrzésekről jegyzőkönyvek készültek, melyek a következőket tartalmazták:

-          a Tűzoltóság által végzett ellenőrzés alkalmával hiányzott egy kéményvizsgálat, illetve egy tűzoltó készülék negyedéves felülvizsgálatáról szóló igazolás;

-         a Gyógyfürdőn tartott munkavédelmi ellenőrzés során tapasztaltak szerint: a villamos elosztószekrény ajtaja nem volt lezárva lakattal, egy padozat összefolyó teteje nem volt visszahelyezve, valamint egy 20 m-es elektromos hosszabbító használatát kifogásolták.

Az Igazgatóság a feltárt hiányosságokat pótolta, a hibákat megszüntette és ezekről az ellenőrző hatóságokat tájékoztatta.

 

4. A költségvetés tervezésének megalapozottsága, a pénzügyi egyensúlyi helyzet értékelése, a pályázati források igénybevétele és elszámolása

 

Az intézmény tervezett bevételeit összességében 2008. évben 100,3%-ban, 2009. évben 100,6%-ban, 2010. I. félévben 33,1%-ban teljesítette. Túlteljesítés 2008. és 2009. években (100,4%, illetve 101,9%) a saját bevételeknél történt. A saját bevételek között a megbízásos szerződésekből (bérkaszálás, virágosítás, virágeladás), valamint az önkormányzati bérmunkákból (tereprendezés, fásítás, játszótér-, út- és járdafelújítások, otthonházi lakások felújítása) származó bevételeket számolták el. A 2010. év I. félévében a bevételek ­- az átvett pénzeszközök kivételével – az időarányosnál alacsonyabb mértékben realizálódtak.

A pénzmaradványok éves alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a veszteséges vállalkozási tevékenység (építőipari ágazat). A vállalkozási tevékenység 2007. évi 14 169 ezer Ft veszteségét a 2008. és 2009. évek pénzmaradványa terhére kellett elszámolni. Ezért szabadon felhasználható pénzmaradvány a vizsgált években nem volt.

A bevételek alakulását az 1. számú melléklet mutatja.

 

A kiadások összességében 2008. évben 99,7%-ban, 2009. évben 100,7%-ban teljesültek. A kiemelt előirányzatok közül a dologi és egyéb folyó kiadásokat a 2008. évben 1,3%-kal, 1,5 millió Ft-tal, 2009-ben 3,3%-kal, 4,5 millió Ft-tal túllépték. A túllépések oka volt, hogy az előirányzat-módosítás a november havi és nem a december végi adatok ismeretében történt.

A kiadások közel felét tették ki a személyi juttatások, 2008. évben 45,3%, 2009. évben 45,9% volt, amelyet a közfoglalkoztatottak növekvő létszáma befolyásolt.

 

A kiadások alakulását a 2. számú melléklet mutatja

A tervezett bevételek eredeti előirányzatát évente módosítani kellett a teljesített számadatok tükrében. A bevételi előirányzat módosítása a kiadásoknál a dologi és egyéb folyó kiadásokat érintette, ennek következtében ezek az előirányzatok nem bizonyultak elegendőnek a közműdíjak inflációnál nagyobb mértékű emelkedése, valamint az áfa 2009. július 1-jei 5%-os emelése miatt.

A költségvetés egyensúlya – a likviditási gondok ellenére – 2008-2009. években biztosított volt, fizetőképességüket megőrizték.

Az intézmény 2010. október 31-i 30 napon túli tartozásállománya 3 205 ezer Ft, ebből a 60 napon túli tartozás állománya 1 266 ezer Ft volt.

 

Munkaerő- és illetménygazdálkodás

Az intézmény engedélyezett összlétszáma a közfoglalkoztatottakkal együtt a 2008. évi 118 főről 2010. I. félévére 181 főre emelkedett. Az engedélyezett közalkalmazotti létszám 2008-ban 85 fő, melyből a Gyógyfürdő létszáma 27 fő volt. A közalkalmazotti létszám intézményi szinten 2008. évhez viszonyítva 2010. évre – az építőipari részleg megszűnése miatt – 68 főre csökkent, ezen belül a Gyógyfürdőnél 30 főre emelkedett.

A közfoglalkoztatottak (közhasznú, közcélú) engedélyezett létszáma a 2008. évi 33 főről 2010. I. félévére 113 főre, több mint háromszorosára nőtt. Ezenkívül minden évben volt önkormányzati és kistérségi foglalkoztatás, ezért éves szinten a közfoglalkoztatottak létszáma 50-260 fő között változott. A Gyógyfürdőnél 2008-ban 1,5 fő, 2010-ben pedig 4 fő került foglalkoztatásra.

A Gyógyfürdőnél 2010. október 31-ével 9 fő közalkalmazott határozott idejű munkaszerződése lejárt, meghosszabbításukra nem került sor.

A személyi juttatások 2008. évről 2009. évre 12%-kal növekedtek a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámának emelkedése miatt. Ezen belül a Gyógyfürdőnél a személyi juttatások 3,2%-kal nőttek. A közfoglalkoztatottak személyi juttatására 2008. évben 1,1 millió Ft-ot, 2010. I-III. negyedévében 2,9 millió Ft-ot fordítottak.

A létszámok alakulását a 3. számú melléklet tartalmazza.

 

 

 

 

Pályázati tevékenység

 

A 2008-2009-2010. években az intézmény tevékenységéhez pályázatot benyújtani sem a hazai sem az európai uniós forrásokra nem tudott, mivel nem jelentek meg olyan pályázati kiírások, amelyeknek megfeleltek volna.

 

Pályázati forrásokból közvetetten részesült az intézmény azáltal, hogy a pályázaton elnyert munkák kivitelezésére kaptak megbízást. A 2006-2010. évek között a következő munkák készültek az Önkormányzat által elnyert pályázati források felhasználásával, az alábbi ütemben:

 

Megnevezés

Fejlesztési költségek ütemezése

 

2006. év

2007. év

2008. év

Összesen

Barcs Városi arculat kialakítása II. ütem (2005-2008.)

21 488

8 595

0

30 083

 

A Gyógyfürdő pluszbevételhez jutott a Kistérség által az úszásoktatáshoz elnyert pályázati pénzeszközből.

 

5. A szakmai feladatellátás értékelése, az erőforrásokkal való gazdálkodás

Gyógyfürdő-és Rekreációs Központ

A Gyógyfürdő bevételeként 2008-ban 100,5 millió Ft-ot, 2009-ben 105,5 millió Ft-ot számoltak el. A Gyógyfürdő módosított saját bevétele 2008. évben 98,8%-ban, 2009. évben 99,9%-ban teljesült. A 2010. III. negyedévi adatok alapján a teljesített bevételek összege 84,5 millió Ft volt, ez az éves tervezett bevételnek mindössze 51,2%-a volt.

A Gyógyfürdő kiadásaira – a Gyógyászati részleggel együtt – 2008. évben 118,6 millió Ft-ot, 2009. évben 128,9 millió Ft-ot fordítottak. A kiadások döntő hányadát (2008-ban 54,2%-át, 2009-ben 57,2%-át) a dologi és egyéb folyó kiadások tették ki. A 2010. III. negyedévi kiadások teljesítése 103,6 millió Ft, az éves előirányzat 65,5%-a volt.

A Gyógyfürdő bevételei egyik évben sem fedezték a kiadásokat, az Önkormányzat 2008. évben 18 millió Ft, 2009. évben 23,5 millió Ft, 2010. III. negyedévében 19 millió Ft támogatást nyújtott a Gyógyfürdő fenntartásához. A kiadások nem tartalmazták a vegyszerek és tisztítószerek értékét, amely 2008. évben 4,2 millió Ft, 2009. évben 5,5 millió Ft, 2010. I-III. negyedévben 3,9 millió Ft volt.

A vegyszerek, tisztítószerek költségét a 6., 6/a. és a 6/b. mellékletek tartalmazzák.

A Gyógyfürdő vízkészlet-használati díját az Önkormányzat fizette, ennek összege évente mintegy 2,6-3 millió Ft volt.

A Gyógyfürdő bevételeinek és kiadásainak alakulását az 1., 2. és 4. mellékletek tartalmazzák.

A Gyógyfürdőnél a gyógyászati részleg energiaköltségei egyértelműen nem voltak elkülöníthetőek, mivel külön mérőórákat a vízóra kivételével nem szereltek fel. Az ellenőrzés ideje alatt folyamatban volt a gyógyászati részleghez külön villanyóra felszerelése. További megoldásra vár a gázfogyasztás külön mérése és elszámolása. A gyógyászati részleg költségei energia (víz, villany, fűtés) igényesek, jelentős kiadást képviselnek, melyek a Városgazdálkodási Igazgatóság költségvetését terhelik. Ezzel szemben a gyógyítással kapcsolatos OEP finanszírozási bevételek viszont a Járóbetegellátó Intézményeknél kerülnek elszámolásra. A Járóbetegellátó Intézmények az Igazgatóság részére a telefonköltségeket téríti, illetve egyszeri költségtérítést fizetett (2006. 03. hó-tól 2007. 08. hó-ig) a víz-, áram-, gázdíjakra.

A Gyógyfürdő látogatóinak száma 2008. évben 159 970 fő, 2009-ben 159 508 fő, 2010. I- III. negyedévben 126 646 fő volt. A Gyógyfürdő látogatottságát - jegytípusok szerint - az 5., az 5/a. és az 5/b. számú mellékletek tartalmazzák.

Lakásgazdálkodás

A Városgazdálkodási Igazgatóság a 222 önkormányzati bérlakásra vonatkozó lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatait az Önkormányzat rendelkezésére álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 7/2004. (II. 27.) számú rendelete (továbbiakban: lakásrendelet) 49. § -a határozta meg.

 

A lakások nyilvántartása naprakész állapotban volt. Az iratanyagok tartalmazták a bérleti szerződést, a beköltözéskor felvett leltárt, és a közüzemi átjelentő lapot.

Az értesítések, ügyféllel történő levelezések iktatásra kerültek. A lakók adatainak aktuális helyzetéről az intézmény számítógépes nyilvántartása alapján pontos és gyors tájékoztatást tudott adni.

 

A lakásrendelet 19. §-a szerint „a bérleti szerződés tartalmazza a bérlő nevét, személyi adatait, a lakás adatait, a bérbeadás időtartamát, a bérleti díjat, a közüzemi költségek viselését, a felek jogait és kötelezettségeit, a lakástörvényből és lakásrendeletből eredő tartalmi elemeket, és mindazt, amiben a felek megállapodnak. A bérleti szerződés tartalmazza az önkormányzati bérlakásokra vonatkozóan a lakásban való életvitelszerű bentlakás kötelezettségét.”A szúrópróbaszerűen ellenőrzött bérleti szerződések maradéktalanul nem feleltek meg a lakásrendeletben előírtaknak, mivel nem tartalmazták az életvitelszerű bentlakás kötelezettségét. Az ellenőrzés javaslata alapján a szerződésmintát módosították és 2010. október 1-jétől az újonnan megkötött bérleti szerződéseket már a rendelet előírásainak megfelelően készítik el.

A 20 éven túli lakásbérlőknél három esetben előfordult, hogy a bérleti szerződések nem voltak fellelhetők. Ezeknél a lakásbérleti jogviszony már megszűnt, új bérlő kijelölése a képviselő-testület hatásköre.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: lakástörvény) 20. § alapján a jogcím nélküli lakáshasználó nem lakbért, hanem lakáshasználati díjat köteles fizetni, ami a használati idő függvényében emelkedhet. Az önkormányzati lakások lakbéréről és a helyi támogatásról szóló 24/2003. (XI. 28.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: lakbérrendelet) 6. §-a alapján a lakáshasználati díj mértéke 6 hónap elteltével a lakásbérleti díj kétszerese, ezt követően minden megkezdett 30 nap után 10%-kal emelkedik. Lakáshasználati díjat az intézmény nem állapított meg, illetve nem írt elő, mivel a lakbérnél is magasabb összegű lakáshasználati díj beszedésére reális esélyt nem látott. Az intézmény nyilvántartásai szerint 2010. szeptember 30-án nyolc jogcím nélküli lakáshasználó volt, akiknek lakáshasználati díjat kellett volna megállapítani.

A lakbérek megállapítása, beszedése és elszámolása a jogszabályoknak megfelelt.

A lakbérhátralékok fizetésére a felszólítás kiküldése, nem fizetés esetén a felmondás megtörtént. A lakbérek peres úton történő behajtása folyamatban volt.

 

A lakásbérleti díjak és a bérlakásokra fordított kiadások alakulása

 

A bérleti díjhátralékok éves előírása – az évről évre növekvő összegű tartozások ellenére – 2010. évben csökkent, ez az intézmény következetes behajtási munkájának eredménye.

A bérlakásokkal kapcsolatos kiadásokra évente a lakbérbevételek mintegy egyharmadát fordították. A lakbérbevételek és a bérlakások kiadásának alakulását az alábbiak mutatják:

 

 

ezer Ft-ban

Megnevezés                                              2008. év          2009.év           2010. IX.-30-ig

Nyitó hátralék                                   25 934             31 354                        34 384

Éves előírás                                       35 398             33 899                        25 470

Lakbér bevétel                               29 978             30 461                        27 202

Törlés                                                                            408

Év végi hátralék                                 31 354             34 384                        32 652

Kiadások                                         10 187             11 905                          6 990

 

A 2009. évben a képviselő-testület a vagyonrendelet alapján 408 ezer Ft behajthatatlan követelést elengedett. A követelések összegéből 2010. évben a behajthatatlan követelések összege 2 561 ezer Ft-ot tesz ki, amelyet tovább növelhet 8 fő behajtás alatt lévő 1 575 ezer Ft tartozása. A mérlegvalódiság számviteli alapelv betartása szükségessé teszi a követelések valós értéken való kimutatását, a behajthatatlan követelések törlését.

Az intézmény a vegyes tulajdonú lakótömbökben a közös költséget a lakóház számlájára minden esetben átutalta. Évente az elszámolások számlákkal igazoltan megtörténtek.

A közös képviselői feladatok ellátása keretében a lakógyűlésekről jegyzőkönyvek készültek.

 

A bérlakásokkal kapcsolatosan állandó problémát jelentett a lakbér-, illetve a közmű-, elsősorban a vízdíjhátralékok növekvő összege. Mivel a közműszolgáltatók a lakókkal kötöttek szerződést, ezért a lakók tartozásairól adatvédelmi indokok alapján a szolgáltatók nem adnak az intézménynek tájékoztatást. A közüzemi hátralékok általában azoknál a bérlőknél keletkeztek, akik jelentős lakbérhátralékot halmoztak fel.

A vízdíj esetén az almérők és a főmérő óra állása közötti különbözet rendezése, az almérők cseréje, a gáz- és áramdíjak meg nem fizetése esetén leszerelt órák visszahelyezése jelentett plusz költséget az intézménynek. A villanyórák visszahelyezésekor a szolgáltató a „védett fogyasztóvá” nyilvánított bérlőknek „kártyás mérőórákat” szerelt fel. A gázszolgáltatásnál is megoldást jelenthetne az E-on Zrt által a villanyórák visszakötésénél folyatatott gyakorlat, amely szerint az új gázórák visszahelyezésekor is „kártyás mérőórák” kerülnének beszerelésre. Az E-on Gázszolgáltató Zrt tájékoztatása, illetve tervei szerint, ez várhatóan 2011. évtől válhat gyakorlattá. A „kártyás mérőórák” felszerelése teljes mértékben megakadályozhatná a gázdíj hátralékok további növekedését. A vízdíj-hátralékok növekedése főmérők beszerelésével lenne kiküszöbölhető, erre azonban a magas beszerelési költségek miatt nincs reális esély.

A lakásrendelet évi két alkalommal írja elő a bérlakások ellenőrzését, melynek időpontját az ellenőrzésekről vezetett számítógépes nyilvántartás tartalmazta, azonban a lakások állapotáról feljegyzés nem készült. A bérlők élethelyzetének, életkörülményeinek változásait így nem tudta kellőképpen követni a „tulajdonosi ellenőrzés” intézménye. Az ellenőrzés jelenlegi formája – a bejelentés hiányában – nem biztosítja a kiutalt, de nem lakott lakások, valamint a jogcím nélküli lakáshasználók körének pontos megállapítását sem, annak ellenére, hogy a lakásrendelet mindkét esetben előírta a bérlők ez irányú bejelentési kötelezettségét, illetve a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásának szükségességét. Ennek következtében fordulhatott elő, hogy egyes lakások hónapokon keresztül üresen álltak.

Az ellenőrzések szabályszerű és alapos elvégzése megnöveli az adminisztratív jellegű munkát, amely magában foglalja a helyszíni ellenőrzést megelőző, esetenkénti többszöri kiértesítést (tértivevények kézbesítése) is. Ez az érdemi ellenőrzési munkától vonja el a kapacitást. Megoldást jelentene az egy fő közalkalmazott mellé közcélú foglalkoztatottakat bevonni az ellenőrzési feladatokba, tértivevények kézbesítésébe.

 

A lakásbérlet megszűnésekor a címzetes főjegyző értesítése minden esetben megtörtént. Új bérlő beköltözésekor a lakások leltár szerinti átadása az előírásoknak megfelelően zajlott.

Kiköltözés esetén a bérlőt a lakásrendelet 30. §-ában előírtak szerint átadás-átvételi jegyzőkönyvben nyilatkoztatták a hibák, hiányosságok megszüntetésének, illetve a helyreállítási költségek megtérítésének módjáról. A lakásrendelet szerint a kiköltöző bérlő köteles a lakást tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni. Problémát jelentett, hogy a lakások – több esetben – nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kerültek visszaadásra (koszos, megrongált, közműórák hiányoztak). A lakások visszavételkori műszaki állapota különösen komoly hiányosságokat tartalmazott. A tények rögzítése, dokumentálása megkívánja két személy (mintegy hatósági tanú) részvételét a jegyzőkönyv felvételénél.

 

A folytatott gyakorlat szerint, ha a volt bérlő nem vállalta a felújítást, akkor az intézmény azt elvégezte, annak költségeit ráterhelte a volt lakóra. Egy másik megoldási lehetőséget jelent a lakásrendelet 26. §-a, amely alapján a lakásfelújítást az új bérlő végzi el. Ebben az esetben az intézmény biztosítja az anyagot, a munkát a bérlő vállalja.

Gondot azoknak a lakásoknak a rendbehozatala okozott, amelyeknél a lakást nem rendeltetésszerű állapotban adták vissza és a rendbetétel költségei sem voltak behajthatók a volt bérlőn. A helyreállítási költségek ezekben az esetekben az intézményt terhelték.

A „88 lakásos társasház”-zal kapcsolatos megállapítások

A vizsgálat során kiemelt figyelmet kapott a „88 lakásos társasház”, melynek keretében három üresen álló szociális bérlakást a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökével és az intézmény lakásgazdálkodási ügyintézőjével a helyszínen ellenőriztünk.

Megállapítottuk, hogy a társasház házirenddel rendelkezett. A helyszíni szemle során tapasztaltuk, hogy a 6-7 éve átadott lakások teljesen lelakott állapotban kerültek visszavételre, felújításuk milliós nagyságrendet jelent.

A lakások, közös helyiségek nem rendeltetésszerű használata, rongálása, valamint „az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, vagy tűrhetetlen magatartás tanúsítása” esetén a lakástörvény 24. § (1) bekezdés alapján az intézménynek jogában áll a bérleti szerződést írásban felmondani.

A lakások kihasználtsága változó képet mutatatott, a 0,5 hónaptól 12 hónapig terjedő „üresen állás” következtében mintegy 4,4 millió Ft lakbérkiesés keletkezett.

Az üres lakások lakbérkiesését a 7. számú melléklet mutatja.

A lakbérhátralékosok közül a „nagy tartozás”-t felhalmozók száma kilenc fő volt, a legnagyobb hátralék összege 2008. évben 480 ezer Ft volt, amely 2010. évre 780 ezer Ft-ra nőtt. Egyes bérlők esetében sikerült a tartozás összegét csökkenteni.

 

Az összes lakbérbevételekből és kiadásokból a „88 lakás” lakbérbevételeinek és kiadásainak alakulását az alábbi táblázat tartalmazza:

 

ezer Ft-ban

Megnevezés                                              2008. év          2009.év           2010. IX.-30-ig

Nyitó hátralék                                     7 077             10 588                        12 803

Éves előírás                                       17 268             16 492                        12 031

Lakbér bevétel                               13 757             14 277                         13 215

Törlés

Év végi hátralék                                 10 588             12 803                        11 619

Kiadások                                              722               1 008                          1 131

 

A kiadások között számolták el a felújítások, karbantartások anyag-, bérköltségeit, járulékait, a lépcsőházak áramdíját, a kéményseprési díjakat.

A kiemelten vizsgált lakótömb működtetésére költségkeret nem volt elkülönítve, de a befolyó lakbérbevételek a vizsgált években fedezték a hiteltörlesztés 11.208 ezer Ft összegét, valamint a lakótömbre fordított – fenti táblázat szerinti – kiadásokat.

 

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: Th. tv.) 13. § (2) bekezdés b) pontja szerint közös költséget nem állapítottak meg.

A „88 lakásos társasház”-ban tulajdonnal rendelkező Kontrexio Kft. részére a kéményseprési díjat számlázták ki, egyéb költséget nem számoltak fel.

 

A bérlakásoknál a gondnoki teendőket a piacfelügyelő látta el, aki erre írásos megbízással nem rendelkezett és a feladat a munkaköri leírásában sem szerepelt.

 

A Városgazdálkodási Igazgatóság elkészítette a bérlakások felújítási tervét, pénzeszközök hiányában azonban csak az apróbb, és a legsürgetőbb munkák elvégzésére volt lehetőség.

A képviselő-testület a lakásgazdálkodási tevékenységet „A lakásgazdálkodás áttekintése” címmel 2008. VII. 24-én, a lakásgazdálkodási koncepciót 2009-ben tárgyalta.

 

Közterület-fenntartás

Az intézmény alap feladatai közé tartozik a kertészeti tevékenység, a parkfenntartás, a játszóterek, köztéri berendezések karbantartása, köztisztasági tevékenység, továbbá a közfoglalkoztatás megszervezése is.

Kertészeti tevékenység

2006. március 17-től a tevékenységet új vezető irányítja, aki jelenleg a közterület fenntartás részlegvezetője. Feladataira munkaköri leírás készült. A kertészet nem önálló önelszámoló egység, eredménymutatói azonban a közterület-fenntartáson belül elkülöníthetőek. A nagy odafigyelést és szakértelmet igénylő palántanevelési folyamatot 1 fő parkgondozói tanfolyamot végzett, állandó alkalmazott vezetésével 5 fő közcélú munkás látta el. A munkacsúcsok idején szükség szerint további közmunkásokat kellett bevonni a feladatok ellátásába.

2006-2010. évek között a virágpalánta nevelésére tervet készítettek. A termelt kiültethető egynyári virágok mennyiségét a folyamatosan vezetett virágleltár tartalmazta. A termelt kiültethető egynyári virágok mennyisége: átlagosan 25.000 db/év, az árvácska mennyisége:15.000 db/év. A virágpalánta nevelése az utóbbi években nőtte ki magát olyan szintre, hogy jelenleg a városban működő virágboltok, illetve vállalkozások (Dráva-Coop Zrt., Dráva Tej), közeli falvak részére is az intézmény biztosítja a palántákat.

A kertészetben dolgozók létszámát a közterület fenntartási részlegvezető tartotta nyilván. Az elvégzett munkafolyamatokról eseménynaplót vezettek, mely a dolgozók létszámát, az elvégzett munka megnevezését és a munka pontos helyét tartalmazta. A közfenntartási feladatokat megfelelő végzettséggel rendelkező dolgozók látták el. A norma szerinti teljesítmény elszámolása a 2006-2007. évben bevezetett normarendszer által működött.

A város közterületein 2006. évben 1.046 m2 virággal beültetett területnagyságot tartottak nyilván, mely 2010. évre közel megháromszorozódott (kiemelt ágyás: 2.000 m2, ágyás: 1.200 m2). A virágok előállítási költségeit folyamatosan vizsgálták, melynek célja a virágpalánta nevelésének nyereségessé tétele volt.

A megnövelt virágfelületek ápolására a dolgozói létszám rendelkezésre állt, az esőpótló öntözés feltételeit biztosították.

Az intézmény területén 2006. évben két fóliasátrat alakítottak ki, továbbá az üvegházakat használhatóvá tették, megoldották az üvegházak fűtését és vízellátását a nagyobb létszámú palántanevelés érdekében.

 

Parkfenntartás

 

A parkfenntartási feladatokra (a kiemelt városközponti részekre, egyéb közterületekre) a költségvetés készítését megelőzően évente komplex tervet készítettek.

A terv a munkaerő és a gépi kapacitás függvényében saját bevételekkel is számolt. (rendszeres bérkaszálás, szállítási feladatok, egyéb vállalt munkák)

Az ápolási munkák legnagyobb volumenét a kézi és a gépi kaszálás tette ki. A géppel végezhető kaszálás területe 945.124 m2.

A kaszálási munka rendszeres elvégzése nemcsak az esztétikai követelmények, hanem a parlagfű irtásának kötelezettsége miatt is szükséges. A parkfenntartásban dolgozó közalkalmazotti állományi létszám 2006. évre 13 főre csökkent, ezért a munkák megfelelő időben történő ellátásához közmunkásokat alkalmaztak.

Az egyre nagyobb létszámú képzett munkaerő foglalkoztatása lehetővé tette a minőségi munkavégzést és a teljesítménynormák folyamatos alkalmazását. A meghatározott munkanormák szerinti elszámolás követhető volt a legnagyobb volumenű parkgondozási munka, a kaszálás esetében is.

 

A parkfenntartásban dolgozók állományi létszáma vezetőkkel együtt (fő)

 

Megnevezés

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

Teljes munkaidőben

12,5

13,8

14,1

13

14

Részmunkaidőben

1,6

1,6

1,7

1,7

1,5

 

A kaszálásban dolgozó kisgépek állapota rendszeres karbantartás mellett jelenleg még elfogadható, de a javítási költségek növekedése, az elhasználódás miatti munkaleállások megelőzése, a hatékonyság javítása érdekében további gépek beszerzésére lenne szükség.

 

 

A közterületi játszóterek és berendezések karbantartását az intézmény folyamatosan végezte. A játszóterek, egyéb köztéri tárgyak rongálása szinte folyamatosnak tekinthető. A játszóterek esetén ez a magatartás balesetveszélyt is teremt, mert a lengőhinták karabinereit, a felfüggesztések rögzítő csavarjait tulajdonítják el, és a játszóterek mellett üvegeket törnek szét. A játszótéri rongálás megelőzése érdekében hosszú távon a terek bekerítése és a folyamatos őrzés biztosítása lenne célszerű.

A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003.(XI. 27.) GKM rendeletben foglaltak alapján a kötelezően előírt szabványügyi ellenőrzés teljes körűen megtörtént és a hiánypótlásnak megfelelően a szükséges javításokat elvégezték. A játszótéri eszközre a rendelet előírásainak megfelelően karbantartási és ellenőrzési tervet nem készítettek, az intézkedésekről nyilvántartást nem vezettek.

 

A parkfenntartás tényleges kiadásainak és bevételeinek alakulása (ezer Ft-ban)

 

Megnevezés

2006.

2007.

2008.

2009.

2010. I. félév

Személyi juttatás + járulékok

31 452

35 742

37 091

35 622

15 218

Dologi kiadás + m. célú pe. átadás

28 666

21 308

23 043

18 821

10 589

Működési kiadás

60 118

57 050

60 134

54 443

25 807

Beruházások

260

177

3 934

 

 

Kiadás összesen

60 378

57 227

64 068

54 443

25 807

Saját bevétel

46 440

3 550

11 642

5 423

9 403

Önkorm. támog.

13 938

53 677

52 426

49 020

16 404

Bevétel összesen

60 378

57 227

64 068

54 443

25 807

 

Köztisztaság:

 

A köztisztasági tevékenységi körbe a terek, autóbusz-megállók takarítása, a hulladékgyűjtés, a kézi hulladékgyűjtő edényzetek ürítése, a hóeltakarítás és síkosságmentesítés, a nyilvános illemhelyek üzemeltetése, a gyepmesteri tevékenység és a „működésen kívüli” kommunális hulladéklerakó telep őrzése tartozik.

A takarítási munkákat közcélú foglalkoztatottakkal látták el, akiket a közterület-fenntartási részlegvezető irányított. A munkára útvonaltervek készültek. A burkolt felületek, járdák, terek, díszburkolatok tisztítása kézzel történt. A tisztítási munkákat 4 fő utcaseprő végezte, melyek munkáját szükség esetén még 4 fő egészített ki. A közterületen kihelyezett kézi hulladékgyűjtő edényzeteket a városközpontban utcaseprők, a külső területeken heti rendszerességgel gépkocsijárattal ürítették. Folyamatosan gondot jelent a kézi hulladékgyűjtő edényzetek eltulajdonítása, megrongálása. Pótlásukat, javításukat, igény szerinti újak kihelyezését - saját készítésű edényzetek kihelyezésével - sikerült az üzemnek megoldani.

Az utak tisztítását kézi úton oldották meg, tekintettel arra, hogy az 1978. évben e célra beszerzett seprőkocsi jelenleg üzemképtelen, a forgalomból kivonásra került.

 

A közterületi járdák, terek takarítása szintén kézzel történt, amely nem elég hatékony. Az Igazgatóság köztisztasági feladataira a jelenlegi közalkalmazotti létszámot szükség szerint ki kellett egészíteni közmunkásokkal, ezért a köztisztaság színvonalának javítása érdekében célszerű lenne a gépesítettség növelése (Multicar kis tehergépkocsi munkába állítása tisztítási munkákra alkalmas adapterekkel felszerelve).

 

Az utak locsolását, portalanítását korábban végző Skoda típusú locsolókocsi (beszerzés éve: 1975.) üzemképtelen, a forgalomból kivonásra került. A Városgazdálkodási Igazgatóság e feladatot a Dráva Coop Zrt.-től köcsönkapott lajtoskocsira szerelt locsolófejjel látta el.

 

A köztisztasági tevékenység kiadásainak és bevételeinek alakulása (ezer Ft-ban)

 

Megnevezés

2006.

2007.

2008.

2009.

2010. I. félév

Személyi juttatás + járulékok

5 637

6 062

12 231

8 605

9 742

Dologi kiadás + m.célú pe. átadás

3 558

2 532

5 197

3 631

4 862

Működési kiadás

9 195

8 594

17 428

12 236

14 604

Beruházások

500

500

500

42

 

Kiadás összesen

9 695

9 094

17 928

12 278

14 604

Saját bevétel

2 623

2 202

2 280

2 981

2 027

Önkorm. támog.

7 072

6 892

15 648

9 297

12 037

Bevétel összesen

9 695

9 094

17 928

12 278

14 064

 

Hó-, és síkosságmentesítés

 

A munkára minden évben a szezon beindulása előtt – november 15. és március 15. közötti időszakra vonatkoztatva – tervet készítettek. A terv tartalmazta az irányításban részt vevők konkrét feladatait, a hóeltakarításban részt vevő gépeket, probléma esetén a telefonon értesítendő személyeket, a külső közreműködőket, az irányítók ügyeleti beosztását, a gépek útvonaltervét, valamint a kézi hóeltakarítás munkacsoportonkénti területfelosztását. A felkészülési időszakban a hóeltakarításban, síkosságmentesítésben résztvevő dolgozók részére csoportos munkavédelmi oktatást tartottak a munkavédelmi vezető bevonásával. A napi munkavégzést az ügyeletes irányítók végezték. A hóeltakarítási, síkosságmentesítési munkákról eseménynaplót vezettek, melyben a résztvevő létszámot, részletes munkavégzést, munkába töltött időt, esetleges rendkívüli körülményeket rögzítették.

A gépek közül nem kielégítő a CTK-692 IFA hótoló műszaki állapota (beszerzési éve: 1988), melynek sószóró része nem működőképes, csak hótolóként üzemeltethető. A sózást traktorra szerelt műtrágyaszóróval végezték.

 

Gyepmesteri tevékenység

 

A feladatra egy főt kapcsolt munkakörben foglalkoztatnak. Az Önkormányzat és a Barcsi Állatvédő Egyesület közötti jó együttműködés eredményeképpen a befogott ebek az egyesület menhelyére kerültek, ahonnan nagy részük örökbefogadás révén gazdára talált. A gyepmester részére fenntartott altatópuskát - a balesetek megelőzése érdekében - biztonságosan, elzárva tartják a telephelyen. A puska használatára az elmúlt 5 évben nem került sor.

Egyéb feladatok

 

Az üzem részt vállalt a kiemelt rendezvények (május 1-jei majális, barcsi vásár, város napja) előkészítésénél, a rendezvények befejezését követően pedig a helyszínek takarításánál.

 

Az Önkormányzat tulajdonában lévő nyilvános illemhely üzemeltetése folyamatos volt. Az illemhely takarítását és felügyeletét közmunkás dolgozók alkalmazásával látták el.

 

Hulladéklerakó

A működésen kívüli, bezárt hulladéklerakó felügyeletére két fő közmunkást alkalmaztak műszakváltásban. A Polgármesteri Hivatal a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kért állásfoglalást a hulladéklerakó rekultivációjához felhasználható bontási hulladékoknak a lerakón történő ideiglenes tárolásával kapcsolatban. A Felügyelőség 2978-2/2006. számú ügyiratában ez ellen nem emelt kifogást.

Az intézmény jelenlegi közalkalmazotti állományával a közterületek fenntartási feladatait, mint alapfeladatot a munkaerő szezonális volta miatt, közmunkások alkalmazásával látta el.

A jelenlegi géppark műszaki állapota következtében a felhasznált üzemanyag mennyisége és értéke meghatározó tételt jelentett. Az Igazgatóság az üzemanyag felhasználásának követése, védelme érdekében 2006-ban több intézkedést is foganatosított, és a gépjármű- ügyintézés ellátására önálló munkakört létesített. A járművek felszerelése mérőórákkal megtörtént, a tanksapkákat lezáratták, a tankolás minden esetben csak a gépjármű ügyintéző személyes közreműködésével történhet.

A gépkocsik tankolására a MOL töltőállomáson kerül sor. A kisgépek üzemanyaggal történő ellátása a brigádvezető kizárólagos feladata. E hatáskörének gyakorlása során egyben ellenőrzi, hogy mekkora területhez mennyi üzemanyag volt szükséges. A módszer bevezetésével és alkalmazásával jelentős üzemanyag megtakarítást értek el.

A gépjárművek menetleveleinek vezetése precízen, az igazolást jelző aláírások feltüntetésével történt.

 

Közfoglalkoztatási tevékenység

Az Önkormányzat feladatát képezi a közfoglalkoztatás megszervezése. A jogszabályoknak megfelelően, a foglalkoztatottság szempontjából hátrányos helyzetű munkaképes személyek részére a közfoglalkoztatást közcélú munkavégzés keretében biztosítják. A közfoglalkoztatás fő szervezője az Igazgatóság volt. A közfoglalkoztatásban valamennyi intézmény részt vett, a legtöbb főt azonban az Igazgatóság foglalkoztatta.

A Városgazdálkodási Igazgatóságnál minden kézimunkát, segédmunkát, szakképzettséget nem igénylő feladatot a közfoglalkoztatottak láttak el.

A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott létszám alakulása 2010. évben:

 

Megnevezés

jan

feb

már

ápr

máj

jún

júl

aug

szept

okt

nov

dec

Segédmunkás

63

55

58

169

170

168

156

116

129

100

79

77

Szakmunkás

3

3

3

7

9

10

10

11

11

7

7

3

Összesen

66

58

61

176

179

178

166

127

140

107

86

80

 

Az Önkormányzat a Barcsi Többcélú Kistérségi Társuláson keresztül vett részt a közmunka programokban és a közhasznú pályázatokban.

A közmunkákon való részvétel feltétele az adott területen indított alapképzések elvégzése volt, így a közfenntartási feladatokat megfelelő végzettséggel rendelkező dolgozók látták el. A helyben szervezett képzések: kisgépkezelő, település karbantartó, parkgondozó.

A 2010. évben 25 fő betanított parkgondozói, 22 fő kisgépkezelői és 25 fő település karbantartói képzést szerzett. A képzéshez központi keret állt rendelkezésre.

A Roma közmunkaprogram keretében 30 főt, míg a Téli-tavaszi közmunkaprogram keretében további 54 főt foglalkoztatott az intézmény a közterület-fenntartási feladatok elvégzésére június 15-ig.

 

Az intézménynél fizikai állományban lévő dolgozók irányítási rendje

 

Az Igazgatóság elkészítette a munkafolyamatok ütemtervét, melyet az időjárási tényezők, előre nem tervezhető feladatellátás és a változó létszám függvényében aktualizáltak. A tervezhető munkákat megelőzően a vezetői egyeztetésen ütemterv készült a várható feladat-létszám megjelölésével. A jelenléti íveket a munkavezetők naponta folyamatosan vezették, az ellenőrzés során tapasztalt fegyelemsértésekről (ittasságról, igazolatlan hiányzásról) jegyzőkönyv készült. Az előírt magatartási norma be nem tartása esetén a szabályokat megsértő dolgozó figyelmeztetésben részesült, három figyelmeztetés elbocsátást vont maga után.

 

Henger János tanácsnok által készített vizsgálati kiegészítő feljegyzés

 

Tárgy: Lakásgazdálkodás (kiemelten a „88 lakásos épület”, valamint a fürdő- és strandszolgáltatás (rekreációs központ) működése.

 

  1. Barcs, Nagyhíd u- Hősök tere sarkon létesített „88 lakásos társasház”.

 

-         A lakóépület „tiszta” bérlakásként került bejegyzésre a 88 lakásos részt illetően, de a földszinti épületrészek társasházi tulajdonformájának megjelenése új helyzetet jelent. A társasház bemutatott (érvényes) alapító okirata szerint (2007.05.15.-elkészítés, 2008.09.09.- földhivatali bejegyzés) a földszinten, az épületek alatti parkolók átalakultak. Az intézménynél nem volt semmiféle építési és használatba-vételi engedély erről a változtatásról, a változtatásról kiadott ideiglenes használati engedély a Polgármesteri Hivatalban volt fellelhető. A működtetéshez átadott műszaki tervdokumentációk is csak részben találhatók meg.

-         A parkolóhelyek önálló tulajdoni részarányt képviseltek, ami értékesítésre kerültek (már helyiségként), így szerepelhet önálló „albetétként”. A valós helyzet szerint a területek beépítésre kerültek. A tényleges változások utáni működésnek nincsenek meg a jogi alapjai, a társasház nem működik, nem gondoskodtak a törvényes működési feltételekről, nem található fel, az „Alapító okiratban” („A” fejezet, 1, pont. e/. bekezdésében) szereplő „Szervezeti-működési szabályzat”. A fenti tény miatt nem állapítható meg, hogy a beépült földszinti egységek tulajdonosi érdekeit ki, milyen mértékben, milyen formában és milyen társasházi fórumon gyakorolhatja! A mulasztás miatti jogi és fegyelmi felelősség kérdését mindenképpen fel kell vetni!

-         Az alapító okiratból kigyűjthetően a KONTREXIO Kft., összesen: 998/5000 részt, tulajdonosi részarányt birtokol (ez közel 1/5-öd- 20%-). Az intézmény 2007.05.15-től nem számlázott közös „társasházi közös költség”-et. E ténynek a minősítését külön vizsgálatnak kell tisztázni.

-         A lakótömb közös használatú épületrészei (falak, nyílászárók, stb.) gondozottsága nem kielégítő. A fenti megállapítás akkor teljes, ha megállapításként rögzítjük: a lakók közül többen nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy az elsősorban általuk használt épület rendeltetés-szerű használatával saját lakókörnyezetüket tegyék kellemessé és a lehető legkultúráltabbá, komfortossá. Ez a megállapítás más barcsi lakótömbök esetében is megállapítható.

 

  1. Fürdő- és strandszolgáltatás:

-         A működés költségeinek vizsgálatakor megállapítható volt, hogy a kazán teljesítménye (elsősorban a légkondicionálásnál) túlméretezett, és emiatt indokolatlanul nagy költséget jelent a működtetésnél.

-         A rendelkezésre álló termálvíz energiatartalmának hasznosítása nem kielégítő, fejlesztési feladattal a működtetés valószínűsíthetően olcsóbbá tehető. A termálvíz további, más célú (társintézmények; műv ház., vg. Int., iskola, stb.), hasznosításával többletbevételre tehet szert a város (intézmény). A kimunkálásra mielőbb szakmai javaslatot kell készíttetni.

-         A fürdő (továbbiakban az egész egységet értem) elektromos energia-felhasználása tovább racionalizálható, de mindenképpen megoldásra vár a csatolt egységek (gyógyfürdő, kezelők, rendelők, esetleg vendéglátó, stb.) fogyasztásának külön mérése és elszámolása a valós állapotokhoz igazodóan.

-         A gyógyászati tér teljes klima-költségeinek elszámolására és működtetésére más műszaki megoldást kell keresni. A két funkció (ezen belül is a további részek) időbeni és térbeni elkülönülése és az ehhez igazodó elszámolásbeli szétválasztása mielőbb megoldandó feladat.

-         Javaslom áttekinteni az egyéb bérleményekkel, hasznosítókkal létező megállapodásaikat, különösen az eseti rendezvények tekintetében a saját bevételek esetleges növelése érdekében.

-         A vendégek, látogatók kiszolgálása tekintetében javaslom keresni annak lehetőségét, hogy más vendéglátó (étkeztető) milyen feltételekkel és módon fogadható be az épületbe, vagy a területre, mivel a jelenlegi szolgáltatás láthatóan nincs szinkronban a fizetőképes és megalapozott kereslettel. A változtatás komoly bevételt jelenthet az intézménynek. A vendégszám növelésének lehetőségét újból felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a bevételek minél nagyobb működési költséghányad fedezetét tudják biztosítani. (5, 5/a, 5/b. sz. mell.)

 

 

Következtetések, javaslatok

Az intézmény a pénzügyi-gazdasági feladatokat a központi jogszabályok és helyi szabályzatok alapján látta el. A pénzügyi gazdálkodási szabályzatokban kisebb hiányosságok voltak. A belső kontrollok keretében nem határozták meg a szabálytalanságok kezelésének eljárás rendjét.

Gazdálkodásuk során összességében a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, a belső kontrollok azonban csak részben működtek, mert a kötelezettségvállalások ellenjegyzése nem minden esetben történt meg, valamint nem csatolták minden gazdasági eseménynél a kötelezettségvállalások alapbizonylatait (szerződéseket, megrendeléseket, megállapodásokat).

 

A 2009. december 31-ig időszaki pénztárjelentést vezettek és 10 naponta készítettek pénztárzárást. 2010. január 1-től – az új könyvelési program következtében – a napi pénztárzárásra tértek át, a napi zárlatot a pénztárellenőr naponta ellenőrizte, eltérést nem állapított meg.

Az intézménynek 2008-2009. években sikerült biztosítani a költségvetés egyensúlyát. 2010. I-III. negyedévében a likviditási gondok miatt kifizetetlen számlákkal rendelkeztek, a 30 napon túli tartozásállománya 3 205 ezer Ft, ebből a 60 napon túli tartozás állománya 1 266 ezer Ft volt.

A könyvviteli mérlegeket évente leltárral alátámasztották, a mérleg valódiságát biztosították.

 

Az alapfeladatok keretében ellátták a Gyógyfürdő fenntartását, a lakásgazdálkodási feladatokat, valamint a közfoglalkoztatást is.

A Gyógyfürdőnél mérőórák hiányában a gyógyászati részleg költségeinek pontos meghatározása nem megoldott, további költségnövekedést okoz a medencék tisztításához szükséges vegyszerek költségeinek biztosítása.

A lakásgazdálkodásnál problémát jelentett a lakások rongálása, nem rendeltetésszerű használata, valamint a lakbérhátralékok magas összege.

A „88 lakásos társasház”-ra vonatkozóan házirenddel rendelkeztek, viszont – a Th. tv. 13.§ és 26. § előírásai alapján – szervezeti és működési szabályzat nem készült, így társasházként nem működhetett. Az SZMSZ hiányában közös költség megállapítására sem került sor. A fenti mulasztások miatt felvetődik a fegyelmi felelősség kérdése.

 

A szakmai feladatok esetében a belső kontrollok működését a hatóságok (ÁNTSZ, Tűzoltóság, Munkavédelmi Felügyelőség) ellenőrizték. A szakhatóságok közül a Tűzoltóság tűzvédelmi gyakorlatot a „88 lakásos társasház”-nál még nem tartott.

Az alapfeladatokat (parkfenntartás, köztisztaság, hóeltakarítás) az elavult, felújításra szoruló gépekkel sikerült teljesíteni. A munka színvonalának javítása érdekében – pályázati forrásokban rejlő lehetőségek kihasználásával – a géppark felújítása, pótlása elengedhetetlenül szükségessé vált.

 

A pénzügyi-gazdasági és a szakmai feladatok ellátásának javítása érdekében javasoljuk:

Az intézménynek:

  • Határozzák meg az Ámr. 161. §-ában előírt szabálytalanságok kezelésének eljárás rendjét;
  • Minden esetben csatolják az Ámr. 72. § (13) bekezdés a) pontja alapján a 100 ezer Ft-ot elérő kifizetések teljesítéséhez az írásbeli kötelezettségvállalást;
  • A hátralékok alapján intézkedjenek a képviselő-testületnél a behajthatatlan követelések törléséről;
  • A Th. tv. 13. § és 26. § előírásai alapján gondoskodjanak a „88 lakásos társasház”-ra vonatkozó szervezeti és működési szabályzat elkészítéséről, ebben határozzák meg a közös költség viselésére vonatkozó részletes szabályokat. A közös költség megállapításához végezzenek önköltségszámítást, illetve árképzést, melyet az Önköltség számítási szabályzatban rögzítsenek. Gondoskodjanak 2007. 05. 15-től visszamenőleg a közös költségek behajtásáról;
  • Intézkedjenek a „88 lakásnál” a gondnoki teendőket ellátó piacfelügyelő feladatra vonatkozó írásos megbízásáról, munkaköri leírásában történő rögzítéséről, továbbá szervezzék meg a Tűzoltóság tűzvédelmi gyakorlatát a bérlakásoknál;
  • Készítsék el a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 7. § (1)-(6) bekezdései értelmében minden játszótéri eszközre a karbantartási és ellenőrzési tervet, a megtett intézkedésekről vezessenek nyilvántartást, melyet a rendeletben foglaltak szerint 10 évig meg kell őrizni;
  • Javasoljuk a köztisztaság színvonalának javítása érdekében a pályázati kiírások figyelését új seprő-, locsoló- és hótoló kocsi vásárlására.
  • Szabályozzák az adatvédelmi tv. 20. § (8) bekezdése, illetve az Ámr. 20. § (3) bekezdése alapján a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladatokat, a tájékoztatási kötelezettséget, a rendszeresen közzéteendő adatok, dokumentumok, továbbá a közérdekű adat megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét;
  • Állapítsák meg, illetve írják elő a jogcím nélküli lakáshasználat esetén a lakbérrendelet 6. §-a alapján a lakáshasználati díjat;
  • A nem rendeltetésszerű használat megakadályozása érdekében javasoljuk a helyszíni ellenőrzések alaposabb végrehajtását, a tapasztalatok teljes körű, feljegyzésben történő dokumentálását. A valós helyzet rögzítésekor minden esetben ki kell térni a lakásban együtt-élők családjogi, vagyoni, és egyéb kapcsolataira. Az ellenőrzésekbe szükség szerint vonják be a közcélú foglalkoztatottakat, illetve a tulajdonos illetékes ügyintézőjét is. A lakások visszavételekor a jegyzőkönyv felvételénél a tények rögzítése, dokumentálása érdekében gondoskodjanak két személy (mintegy hatósági tanú) részvételéről;
  • A lakbérek nem fizetése, a lakások, közös helyiségek nem rendeltetésszerű használata, illetve rongálása esetén a lakástörvény 24.§ (1) bekezdése alapján haladéktalanul kezdeményezzék a bérleti szerződés írásban történő felmondását;

 

Önkormányzatnak:

  • A lakásgazdálkodási tevékenység hatékonyságának javítása érdekében a képviselő-testület részletesen számoltassa be az intézményt a lakásgazdálkodási tevékenységről;
  • A képviselő-testület a „88 lakásos társasház”-nál tapasztalt hiányosságok, mulasztások miatt kezdeményezze fegyelmi eljárás megindítását az intézménynél;
  • A Gyógyfürdővel kapcsolatosan: a képviselő-testület szorgalmazza a kiadások pontos megállapíthatósága érdekében a gyógyászati részlegnél, valamint a csatolt egységeknél külön mérőórák felszerelését;
  • A lakbérkiesések csökkentése érdekében törekedjenek az üresen álló lakások legrövidebb időn belül történő bérbeadására;

 

Az ellenőrzés megállapításait az intézményvezetővel ismertettük, aki a megállapításokat elfogadta. A 2010. évi ellenőrzési jelentésben foglalt megállapításokra, javaslatokra az intézményvezető intézkedési tervet készített, amelyet a jelentéshez csatolunk.

 

Az ellenőrzést végezték:           Pintér Istvánné belső ellenőr, vizsgálatvezető

Tormáné Ivánfi Irén belső ellenőr

Semsi Zita tanácsos

Bázing Györgyné tanácsos

 

Az ellenőrzésben részt vett:    Henger János tanácsnok, Városfejlesztési és Környezetvédelmi

Bizottság elnöke

 

Tisztelettel kérem a jelentés elfogadását.

 

Barcs, 2010. november 29.

 

Balázsné Vástyán Krisztina

Határozati javaslat

1.         Barcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Városgazdálkodási Igazgatóság
felügyeleti, átfogó, pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzéséről szóló jelentést    elfogadja.

 

  1. A Képviselő-testület utasítja az intézményvezetőt a mellékelt intézkedési terv végrehajtására, a „88 lakásos társasház”-nál tapasztalt hiányosságok, mulasztások miatt a fegyelmi eljárás megindítására.

 

Felelős: Karvalics Ottó polgármester a határozat közléséért

Ungvári Zoltán a Városgazdálkodási Igazgatóság igazgatója az intézmény intézkedési tervének végrehajtásáért, továbbá a fegyelmi eljárás lefolytatásáért.

 

Határidő: értelem szerint

 

Iktató szám: 452/2010.

Tárgy : Intézkedési terv a Városgazdálkodási Igazgatóság átfogó ellenőrzési jelentésében

megfogalmazott javaslatokra

 

A részletes ellenőrzési jelentést 2010. október 31-én átvettük a belső ellenőröktől. Az abban felvetett javaslatok végrehajtására a következő intézkedési tervet készítettük:

 

Javaslat

Intézkedés

Felelős

Határidő

Határozzák meg az Ámr. 161. §-ában előírt szabálytalanságok kezelésének eljárás rendjét;

Szabálytalanságok kezelésének szabályzatát elkészítjük

Ungvári Zoltán igazgató

megtörtént

Szabályozzák az adatvédelmi tv. 20. § (8) bekezdése, illetve az Ámr. 20. § (3) bekezdése alapján a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladatokat, a tájékoztatási kötelezettséget, a rendszeresen közzéteendő adatok, dokumentumok, továbbá a közérdekű adat megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét;

A VgIg honlapját elkészítjük.

A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek és közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatali rendjének, valamint honlapra történő feltöltésének és frissítésének szabályzatát elkészítjük

Ungvári Zoltán igazgató

2010.12.30

Minden esetben csatolják az Ámr. 72. § (13) bekezdés a) pontja alapján a 100 ezer Ft-ot elérő kifizetések teljesítéséhez az írásbeli kötelezettségvállalást;

Értelem szerint

Sipos Zoltánné főkönyvelő

folyamatosan

Állapítsák meg, illetve írják elő a jogcím nélküli lakáshasználat esetén a lakbérrendelet 6. §-a alapján a lakáshasználati díjat;

Értelem szerint

Sipos Zoltánné főkönyvelő

folyamatosan

A nem rendeltetésszerű használat megakadályozása érdekében javasoljuk a helyszíni ellenőrzések alaposabb végrehajtását, a tapasztalatok teljes körű, feljegyzésben történő dokumentálását. A valós helyzet rögzítésekor minden esetben ki kell térni a lakásban együtt-élők családjogi, vagyoni, és egyéb kapcsolataira.

Ellenőrzésekről minden esetben feljegyzést készítünk az előírt tartalommal

 

 

 

 

Várhelyi Zoltán ingatlan ügyintéző

 

 

 

 

 

 

 

 

folyamatosan

Az ellenőrzésekbe szükség szerint vonják be a közcélú foglalkoztatottakat, illetve a tulajdonos illetékes ügyintézőjét is.

2011. évben kisegítő közcélú személyt biztosítunk az ellenőrzéshez

Ungvári Zoltán igazgató

2011.01.01-től

A lakások visszavételekor a jegyzőkönyv felvételénél a tények rögzítése, dokumentálása érdekében gondoskodjanak két személy (mintegy hatósági tanú) részvételéről;

Lakások visszavételekor egy-egy személyről, mint hatósági tanúról gondoskodunk

Várhelyi Zoltán ingatlan ügyintéző

2011.01.01-től

A lakbérek nem fizetése, a lakások, közös helyiségek nem rendeltetésszerű használata, illetve rongálása esetén a lakástörvény 24.§ (1) bekezdése alapján haladéktalanul kezdeményezzék a bérleti szerződés írásban történő felmondását;

A lakbérek nem fizetése, a lakások, közös helyiségek nem rendeltetésszerű használata, illetve rongálása esetén a lakástörvény 24.§ (1) bekezdése alapján haladéktalanul kezdeményezzük a bérleti szerződés írásban történő felmondását

Várhelyi Zoltán ingatlan ügyintéző

folyamatosan

A hátralékok alapján intézkedjenek a képviselő-testületnél a behajthatatlan követelések törléséről;

A behajthatatlan követelések elengedését a képviselő-testületnél kezdeményezzük

Ungvári Zoltán igazgató

A tárgyévi költségvetési beszámolót megelőzően

A Th. tv. 13.§ és 26. § előírásai alapján gondoskodjanak a „88 lakásos társasház”-ra vonatkozó szervezeti és működési szabályzat elkészítéséről, ebben határozzák meg a közös költség viselésére vonatkozó részletes szabályokat.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot elkészíttetjük, ebben meghatározzuk a közös költségek viselésére vonatkozó részletes szabályokat

 

 

 

 

Várhelyi Zoltán ingatlan ügyintéző

 

 

 

2011.03.31

A közös költség megállapításához végezzenek önköltségszámítást, illetve árképzést, melyet az Önköltség számítási szabályzatban rögzítsenek. Gondoskodjanak 2007. 05. 15-től visszamenőleg a közös költségek behajtásáról;

A közös költség mértékének megállapítását az önköltség-számítási szabályzatban rögzítjük, a visszamenőleges behajtást kezdeményezzük, a továbbiakban a közös költséget számlázzuk

Sipos Zoltánné főkönyvelő

A közös költség részletes kidolgozására 2011.04.30

A behajtásra és a számlázásra értelem szerint

Intézkedjenek a „88 lakásnál” a gondnoki teendőket ellátó piacfelügyelő feladatra vonatkozó írásos megbízásáról, munkaköri leírásában történő rögzítéséről;

A piacfelügyelő munkaköri leírását kiegészítjük, az írásos  megbízást elkészítjük

 

Ungvári Zoltán igazgató

 

 

 

megtörtént

Szervezzék meg a Tűzoltóság tűzvédelmi gyakorlatát a bérlakásoknál;

Felvesszük a kapcsolatot a tűzoltósággal a gyakorlat végrehajtására

Várhelyi Zoltán ingatlan ügyintéző

2011.03.31

Készítsék el a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 7. § (1)-(6) bekezdései értelmében minden játszótéri eszközre a karbantartási és ellenőrzési tervet, a megtett intézkedésekről vezessenek nyilvántartást, melyet a rendeletben foglaltak szerint 10 évig meg kell őrizni.

Az ellenőrzési tervet, valamint a nyilvántartást elkészítjük, a nyilvántartást vezetjük

Göjtönár János karbantartási részlegvezető

Az ellenőrzési terv elkészítésére 2011.01.31, majd folyamatosan

Javasoljuk a köztisztaság színvonalának javítása érdekében a pályázati kiírások figyelését új seprő-, locsoló- és hótoló kocsi vásárlására.

A pályázatok figyeléséről gondoskodunk

Ungvári Zoltán igazgató

folyamatosan

 

 

Barcs, 2010.  november 09.