Ma 2020. november 26., csütörtök, Virág napja van. Holnap Virgil napja lesz.

Testületi szerv döntés-előkészítésének rendje

BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
4/2007./III.30./

R E N D E L E T E (1)-(7)
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos önkormányzati jogát: az önállósághoz való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.

Barcs Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, a nyilvánosság széleskörű ellenőrzése mellett intézi a település ügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Barcs Város Képviselő-testülete ezen elvekkel összhangban legfontosabb teendőit és működésének részletes szabályait a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló többször módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. §. /2/ bekezdésében, valamint az 1990. évi LXV. tv. l8. §. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben határozza meg.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Önkormányzat

1. §

/l/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Barcs Város Önkormányzata /a továbbiakban:
önkormányzat/,
székhelye: 7570 Barcs, Bajcsy Zs. u. 46.

/2/ Az önkormányzat közigazgatási területe: 12290 ha 613 m2, állandó lakóinak száma 2007.
február 1-én 11994 fő volt.
A város északon Csokonyavisonta és Szulok, keleten Darány, Drávatamási, nyugaton
Komlósd, Péterhida községekkel határos, délen a Dráva folyó, ill. a Horvát Köztársaság
államhatára képezi a város határát.

/3/ Az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület.

/4/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-
testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

/5/ A képviselő-testület szervei:

a/ polgármester,
b/ a képviselő-testület bizottságai,
c/ a településrészi önkormányzatok testületei,
d/ polgármesteri hivatal.

/6/ A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Barcs Város Polgármesteri Hivatala
/továbbiakban: polgármesteri hivatal/.

/7/ A településen cigány, horvát és német kisebbségi önkormányzat is működik.
Az önkormányzat jelképei és kitüntetései

2. §

/1/ Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a bélyegző, valamint a településrészi
önkormányzatok címerei, zászlói.

/2/ Barcs város és a településrészi önkormányzatok címerének és zászlajának leírását és a
használatukra vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

/3/ Az önkormányzat, a tisztségviselők és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőin a Magyar
Köztársaság címerét kell használni.

/4/ A polgármester jelképe a polgármesteri lánc, amelyet Barcs város jeles ünnepein,
rendezvényein visel.

/5/ Az önkormányzat kitüntetései: "Barcs Város Díszpolgára", Barcs Városért", "Barcs
Szolgálatáért" kitüntető címek.

/6/ A kitüntető címek adományozásának rendjét külön rendelet szabályozza.
Az adományozásról történő döntést a képviselő-testület nem ruházhatja át.

Barcs város nemzetközi és partnerkapcsolatai

3. §

Barcs város hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn: Németország Sinsheim városá-
val, Románia Székelyudvarhely városával, Horvátország Verőce városával, Szlovákia
Zselíz városával, Ausztria Knittelfeld városával, illetve önkormányzati partnerkapcsolatot
tart fenn Magyarországon Szántód község önkormányzatával.

II. fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az önkormányzati jogok

4. §

/1/ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkor-
mányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi
feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

/2/ Az önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyek-
ben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Al-
kotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

/3/ Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozói tevékenységet folytathat.

/4/ A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és
hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen ab-
ban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági köz-
szolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester in-
dítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképvise-
leti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilváníthat véleményt, illetve te-
het kezdeményezést.

/5/ Önkormányzati döntést az önkormányzat
a/ képviselő-testülete, annak felhatalmazása alapján:
b/ bizottsága,
c/ a településrészi önkormányzat testülete,
d/ a helyi kisebbségi önkormányzatok testülete,
e/ társulása,
f/ a polgármester,
g/ helyi népszavazás hozhat.

/6/ A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom- és gazda-
ságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormány-
zattal. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgár-
mester feladata.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI, FELADATAI ÉS HATÁSKÖREI

5. §

/1/ (1) A képviselő-testület tagjainak nevét az 1. sz. függelék tartalmazza.

/2/ A képviselő-testület ellátja a jogszabályok által kötelezően ráruházott és az önként vállalt
feladat- és hatásköröket.

/3/ Az önkormányzati feladat- és hatásköröket a képviselő-testület és szervei: a polgármester,
a képviselő-testület bizottságai, a településrészi önkormányzatok testületei és a képviselő-
testület hivatala látják el. Az önként vállalt feladatokat a 2. sz. függelék tartalmazza.

/4/ A feladat- és hatásköröket tartalmazó rendeletek naprakészségéről a jegyző gondoskodik.

Hatáskör átruházás

6. §

/1/ A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletben a polgármesterre, a bi-
zottságaira, valamint a településrészi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzat
testületeire, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át.

/2/ A képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlójának utasítást adhat és a hatáskört
bármikor visszavonhatja.

/3/ A polgármester, a bizottságok, valamint a településrészi önkormányzatok és a helyi ki-
sebbségi önkormányzat testületei az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a képvise-
lő-testületet a polgármester a soron következő, a bizottságok, a településrészi
önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok a jegyzőkönyv elkészítési
határidejét követő ülésén kötelesek tájékoztatni.

/4/ Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

/5/ A bizottságok és a településrészi önkormányzatok átruházott hatáskörben hozott döntései-
nek végrehajtását a polgármester felfüggesztheti, ha az ellentétes a képviselő-testület hatá-
rozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-tes-
tület legkésőbb a következő ülésén határoz. A polgármester felfüggesztési jogának érvé-
nyesíthetősége érdekében a bizottságok döntéseit 15 napon belül - a jegyző útján - meg
kell küldeni a polgármesternek.

/6/ A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei:
- az önkormányzati rendeletalkotás,
- az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
- a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,
- a helyi népszavazás kiírása,
- az önkormányzati jelképek, kitüntető címek meghatározása, használatuk szabályozása,
adományozása, díszpolgári cím adományozása,
- a gazdasági program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló
elfogadása,
- helyi adó megállapítása,
- megállapodás bel- és külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi ön-
kormányzati szervezethez való csatlakozás,
- a településrendezési terv jóváhagyása,
- hitelfelvétel,
- kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és
átadása,
- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csat-
lakozás,
- intézmény és vállalkozás alapítás,
- közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás,
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
- felterjesztési jog gyakorlása,
- a bírósági ülnökök megválasztása,
- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről,
ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,
- a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az
Ötv. 33/A. §. /2/ bekezdésének b./ pontjában meghatározott hozzájárulással kap-
csolatos döntés, vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
- véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat
álláspontjának a kikérését írja elő,
- amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

/7/ A képviselő-testület átruházott hatásköreit külön rendelet tartalmazza.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület ülései

7. §

/l/ A képviselő-testület alakuló, rendes- és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

/2/ A képviselő-testület havonta ülésezik az általa elfogadott munkaterv alapján.

/3/ A képviselőtestület szükség szerint a /2/ bekezdésben foglaltaknál gyakoribb ülésezést is
elrendelhet.

/4/ A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester
/több alpolgármester választása esetén az általa általános helyettesítésre kijelölt
alpolgármester/, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök
hívja össze.

/5/ A képviselő-testület határozatképes, ha ülésén a települési képviselőknek több, mint
50 %-a jelen van.

/6/ A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül - ugyanazon napirendi pontok
megtárgyalására - össze kell hívni.

/7/ A képviselő-testületi ülés helye a képviselő-testület tanácskozó terme. A napirendhez iga-
zodóan ülés esetenként intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél is tartható.

A képviselő-testület megalakulása

8. §

/1/ A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni.

/2/ Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.

/3/ Az alakuló ülés összehívása során indokolt esetben a polgármester eltérhet jelen sza-
bályzatnak a testületi ülés összehívását szabályozó rendelkezéseitől -, különösen a
meghívó kézbesítési határidejét illetően, azonban a szabályozástól való eltérés nem
sértheti a nyilvánosság biztosítására vonatkozó előírások betartását.

/4/ Az alakuló ülést a legidősebb képviselő /a korelnök/ nyitja meg és vezeti a polgármester
eskütételéig.

/5/ A képviselő-testület tagjai, majd ezt követően a polgármester az alakuló ülésen esküt
tesznek, aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a 3. sz. függelék tartalmazza. Az eskü
szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő, majd átadja a megbízó leveleket.

/6/ A képviselő-testület az alakuló ülésén - saját tagjai közül a polgármester javaslatára,
titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester
helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert/alpolgármestereket választ.

/7/ A képviselő-testület az alakuló ülésén dönt a polgármester és az alpolgármester/ek illetmé-
nyének, illetve tiszteletdíjának megállapításáról.

A képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlása

9. §

A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségi döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát és gyakorolja hatáskörét.
A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, illetőleg
az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napját követően. Az időközi választás költségeit az önkormányzat viseli.

A rendes ülés összehívása

10. §

/1/ A képviselő-testület üléseit a munkaterv szerint � január, július és augusztus hónapok
kivételével
- minden hónap 3. csütörtökén du. 13 órakor tartja, (2011. január 1-től 9 órakor).(7)
Január és július hónapokban a 4. csütörtökön tart ülést.
Augusztus hónapban ülésszünet van.

/2/ A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

A meghívó tartalma:
- az ülés helye és időpontja,
- javasolt napirendi pontok,
- az előterjesztők neve és funkciója,
- utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,
- tájékoztatás arról, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet-e részt az
ülésen.

/3/ A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni,
hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják.

/4/ A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester /több alpolgármester
választása esetén a polgármester által általános helyettesítésére kijelölt alpolgármester/
mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök írja alá.


11. §
/1/ A képviselő-testület üléseire rendszeresen meg kell hívni:
a/ - a települési képviselőket,
b/ tanácskozási joggal:
- a jegyzőt,
- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
- a választókerület országgyűlési képviselőjét, valamint a 6. sz. választókerületben
egyéni jelöltként induló, de területi vagy országos listán mandátumot szerzett or-
szággyűlési képviselőt(ket),
- a kistérségi tisztifőovost,
- a városgazdálkodási igazgatóság igazgatóját,
- a helyi kisebbségi önkormányzatok szószólóit.
(4) - a DDRMK Barcsi Kirendeltségének vezetőjét azon ülésekre, melyeken napirendként
szerepel a foglalkoztatás, új munkahelyek létrehozásának lehetősége, szándéka,
illetve az adott téma kapcsolata a munkaerőpiaccal.

/2/ A képviselő-testület üléseire - tanácskozási joggal - eseti jelleggel meg kell hívni:
- a polgármester rendelkezése alapján, a bizottsági elnökök javaslatainak
figyelembevételével meghívandó személyeket,
- a napirend szerint illetékes önkormányzati intézmény vezetőjét,
- a városi rendőrkapitányság vezetőjét,
- a közigazgatási hivatal vezetőjét,
- az előterjesztő javaslata alapján azt a személyt, illetve annak a szervezetnek a vezetőjét,
akinek jelenléte a napirend tárgyalásánál szükséges,
- bizottságok, településrészi önkormányzatok nem képviselő-testület tagjait,
- egyes napirendi pontok előadóit.
/3/ A képviselő-testület üléseire a tanácskozási jog nélküli meghívót és az előterjesztéseket
meg kell küldeni zárt ülések kivételével:
- a helyi média képviselőinek.

/4/ a/ A képviselő-testület üléseire szóló meghívót és előterjesztéseket - a zárt ülések
kivételével - a városi könyvtárnak is meg kell küldeni.
b/ A lakosság önszerveződő közösségei és a helyi pártok az /5/ bekezdés szerint
értesülnek a képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről.
Az előterjesztéseket megtekinthetik a városi könyvtárban, valamint a polgármesteri
hivatalban, illetve azokból 1-1 példány kérésükre átadásra kerül a részükre.

/5/ A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármesteri hiva-
tal a lakosságot az ülést megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatja a meghívónak a hirdető
táblákra történő kifüggesztésével, a helyi média részére történő megküldésével és Barcs
város honlapján való megjelenítéssel.

Rendkívüli ülés összehívása

12. §

/1/ A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni:
- a települési képviselők legalább 1/4-ének indítványára,
- a képviselő-testület bizottságának indítványára,
- a könyvvizsgáló kérésére az Ötv. vonatkozó szabályában előírt kötelezettsége alapján,
- közigazgatási hivatal kezdeményezésére,
- a jegyző kezdeményezésére törvénysértés esetén,
- népi kezdeményezésre,
- településrészt, etnikai kisebbséget érintő ügyben a részönkormányzat, vagy a helyi
kisebbségi önkormányzat/ok kezdeményezésére.

/2/ A Közigazgatási Hivatal összehívhatja a képviselőtestület ülését, ha a polgármester a
hivatal indítványának kézhezvételétől számított 15 napon belül összehívási
kötelezettségének nem tesz eleget.

/3/ A rendkívüli ülés összehívását a polgármesternél kell kezdeményezni. Az írásbeli indít-
ványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének in-
dokait.

/4/ Amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a települési képviselők indítványozzák, az is
szükséges, hogy az indítványt saját kezűleg írják alá.

/5/ A rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az indítvány benyújtásától számított 8
napon belül köteles gondoskodni.

/6/ A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni
kell a napirend írásos anyagaival együtt.

/7/ Amennyiben a napirend sürgőssége indokolja, a rendkívüli ülés szóban /telefonon/ is
összehívható.

A képviselő-testület gazdasági programja

13. §

/1/ A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot állapít meg,
melyben meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költség-
vetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adott-
ságok átfogó figyelembevételével � a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illesz-
kedve � az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosí-
tását, fejlesztését szolgálják.
A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munka-
helyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika
célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonat-
kozó megoldásokat, a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika
célkitűzéseit.

/2/ A gazdasági programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, az alakuló ülést
követő 6 hónapon belül.

/3/ A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez javaslatot a képviselőktől, a
bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények és a gazdasági szervek
vezetőitől kér.

A képviselő-testület munkaterve

14. §

/1/ A képviselő-testület éves munkatervet készít.

/2/ A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
- a képviselő-testület tagjaitól,
- a bizottságoktól,
- a jegyzőtől,
- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,
- a városi rendőrkapitányságtól,
- valamennyi helyben működő párttól, érdekképviseleti szervektől, önszerveződő közös-
ségektől,
- településrészi önkormányzatoktól,
- kisebbségi önkormányzatoktól,
- a választókerület országgyűlési képviselőitől,
- az önkormányzati intézmények, gazdasági szervek vezetőitől,
- vállalatok, közszolgáltatást végző szolgáltató szervek és intézmények vezetőitől.

/3/ A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

/4/ A munkaterv tervezetet a beérkezett véleményekre, javaslatokra is figyelemmel a polgár-
mester irányításával a jegyző állítja össze és a bizottságok elnökeivel történt egyeztetés
után a polgármester terjeszti a tárgyévet megelőző december havi képviselő-testületi ülés
elé jóváhagyás végett.

/5/ A munkatervnek tartalmaznia kell:
- a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját és napirendjét,
- a napirendi pontok előadóit,
- a napirend tárgyalásához rendszeresen meghívottak megnevezését,
- a napirend tárgyalásához eseti jelleggel meghívottak megnevezését.

/6/ A polgármester a munkaterv tervezet előterjesztésével egyidejűleg ismerteti a képviselő-
testülettel mindazon véleményeket, javaslatokat, amelyeket a tervezet összeállításánál nem
vett figyelembe és közli a mellőzés indokait is.

/7/ A munkatervtől történő eltérésre csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

/8/ A munkatervet meg kell küldeni:

- a képviselő-testület tagjainak,
- nem képviselő-testületi bizottsági tagoknak,
- a választókerület országgyűlési képviselőinek,
- a helyi kisebbségi önkormányzatoknak,
- a jegyzőnek,
- a közigazgatási hivatal vezetőjének,
- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek,
- munkatervben érintett előadónak,
- a helyben működő pártoknak,
- a helyben működő médiának,
- a városi könyvtárnak.

Az ülések nyilvánossága

15. §

/1/ A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Az ülés nyilvánosságát az állampolgárok részvéte-
li lehetősége és a televízió jelenléte biztosítja.

/2/ Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az
ülés rendjét nem zavarhatja.

/3/ Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, is-
mételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.

/4/ A képviselő-testületi ülésen a hallgatóság tagjainak tanácskozási joga nincs, kivéve, ha azt az ülés előtt legalább 2 nappal írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt, a jog megvonása esetén tájékoztatja a képviselő-testületet döntésének tényéről és indokairól.

/5/ A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felszólalás vagy a kérdezés jogát a hallgatóság tagjainak a polgármester adja meg, legfeljebb 5 perc időtartamra.
Amennyiben a polgármester a szót nem adja meg, a képviselő-testület e jog megadásáról szótöbbséggel határoz.

/6/ a) A képviselő-testület
- zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás megadása, illetőleg
visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfog-
lalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem
egyezik bele, továbbá önkormányzati hatóság, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy,
valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor,
- zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgya-
lásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

b) (1) Az érintett a) pont szerint nyilatkozatát írásban szerzi be legkésőbb a meghívó, illetőleg az érintett napirend kiküldésének napjáig.

c) (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (2)-(3) bekezdése szerint:

(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
(3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a knowhowra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

/7/ A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, kisebbségi szószólók az adott kisebbséget
érintő napirend tárgyalásán, a jegyző, jegyzőkönyv-vezető, továbbá meghívás esetén az
érintett és a szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, hogy mely eset ben kötelező az
érintett meghívása.

/8/ A zárt ülésről, illetve az ülés zárt részéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és abba csak
az ülés résztvevői, a tárgyban közvetlenül érdekeltek, vagy hivatalos megbízottjuk tekint-
hetnek be, azonban a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános
adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.



A képviselő-testület tanácskozási rendje

16. §

/1/ (7)A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester,
mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök vezeti.
Az ülések vezetőjének a munkáját a jegyző segíti.

/2/ Az ülést a polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelenlévő képviselők számát és javasla-
tot tesz az ülés napirendjére. Az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők
számát és a határozatképességet.

/3/ Az ülés napirendjét a képviselő-testület fogadja el.

/4/ A képviselő-testület dönt az egyes napirendi pontok levételéről és újabb napirendi pontok
felvételéről.

/5/ A polgármester a napirend elfogadása után tényszerűen
- tájékoztatást ad a két ülés közötti tevékenységéről,
- jelentést ad a lejárt határidejű határozat végrehajtásáról,
- beszámol: - az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
- az interpellációkra, kérdésekre, felszólalásokra adott válaszok-
ról, ha nem került sor azonnali válaszadásra.

Sürgősségi indítvány

17. §

/1/ A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok vagy a képviselők legalább 1/4-e
írásban kérheti egyes javaslatok sürgősségi tárgyalását.

/2/ Sürgősségi indítványt a jegyző, a településrészi önkormányzatok és a helyi kisebbségi ön-
kormányzatok is benyújthatnak.

/3/ A sürgősségi indítványt a sürgősség rövid indokolásával legkésőbb az ülés napján de. 10
óráig kell írásban benyújtani a polgármesternél.

/4/ A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

/5/ Az indítvány elfogadása azt jelenti, hogy azt a képviselő-testület első napirendi pontként
tárgyalja.

/6/ Ha képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, úgy az ügyet egyszerű napi-
rendi javaslatként tárgyalja.

/7/ Amennyiben a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány
megtárgyalását, azt vitára kell bocsátani. A sürgősségi indítvány ismertetése után az indít-
ványtevőnek 2 perc áll rendelkezésére arra, hogy a sürgősség tényét indokolja.

/8/ Ha a sürgősségi indítvány tárgya szerint valamelyik bizottság döntési hatáskörébe tartozik,
akkor abban a kérdésben is állást foglal a testület, hogy az indítvány elbírálást magához
vonja-e.

Előterjesztések

18. §

/1/ A képviselő-testületi ülésre írásos előterjesztés készül.

/2/ Az /1/ bekezdésben írt kötelezettség alól a képviselő-testület vagy a polgármester felmen-
tést adhat, kivétel ez alól a rendelet-tervezet.

/3/ Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell elkészíteni.

19. §

/1/ A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehetnek:
- a képviselő-testület tagjai,
- a polgármester,
- az alpolgármester/ek,
- a bizottságok,
- településrészi önkormányzat testülete,
- kisebbségi önkormányzat testülete,
- a jegyző,
- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, jegyzői ellenjegyzéssel,
- önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek vezetői.

/2/ Az előterjesztéseket legkésőbb az ülés időpontja előtt 8 nappal kell leadni a jegyzőnek.
Sürgős tárgyalás esetén a benyújtott javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés
megkezdéséig kell a képviselőknek eljuttatni.

/3/ A jegyző a határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgálja és ezt kézjegyé-
vel igazolja.
A törvényességi felülvizsgálat során:
- ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét,
- amennyiben azt állapítja meg, hogy a határozati javaslat a törvényességi szempontoknak,
illetve jogszabályban foglalt kötelezettségeknek nem felel meg, erről az előterjesztőt és a
polgármestert tájékoztatja.

/4/ A képviselő-testületi tag, bizottság, településrészi és kisebbségi önkormányzat által
készítendő előterjesztések elkészítésénél a polgármesteri hivatal közreműködik, az
előterjesztő által igényelt munkát elvégzi, a kért segítséget megadja.

/5/ A képviselő-testület a döntés előkészítésébe bizottságot is bevonhat, szükség esetén külső
szakértőt is igénybe vehet. Ennek pénzügyi fedezetét biztosítani kell.

/6/ A bizottság ülésére meg kell hívni az előterjesztőt.

20. §

A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseknek tartalmazniuk kell:

- az előterjesztés pontos tárgyát, mindazon tényeket, körülményeket és adatokat, melyek a
megalapozott döntés meghozatalához szükségesek,
- a lehetséges döntési alternatívákat, változatokat és azok jogszabályi alapját,
- határozati javaslatot,
- a határozat végrehajtásáért felelős személy megnevezését, a végrehajtás határidejének meg-
jelölését,
- hatósági ügyekben az előterjesztéseket az ügyfél számára kiadható formában kell elkészíteni
és a testület elé terjeszteni,
- szerződést, megállapodást tartalmazó előterjesztésekhez a szerződés, vagy megállapodás ter-
vezeteket is csatolni kell,
- tájékoztató jellegű előterjesztés határozati javaslatot nem tartalmazhat.






Előterjesztések tárgyalása

21. §

/1/ A polgármester az egyes előterjesztések felett külön külön vitát nyit, amelynek során:
- Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban is megindokolhatja vagy kiegészítheti, ha
az anyag leadása és az ülés időpontja között bekövetkezett változások ezt szükségessé
teszik.
- A bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági véleményt, beleértve a kisebbségi véleményt is.
- A napirend előadójának a képviselő-testület tagjai és az ülésre tanácskozási joggal
meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.

/2/ A vitában a szót a polgármester adja meg és ő határozza meg a hozzászólások rendjét. Ha
a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő vagy tanácskozási joggal meghívott
a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület a
felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

/3/ Az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei és a javaslatok előadói határozathozatal
előtt bármikor szót kérhetnek, illetve felszólalhatnak.

/4/ A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő kérhet szót. Az
ügyrendi kérdésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

/5/ A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

/6/ A polgármester összefoglalja a vitát, szükség szerint javaslatot tesz.

/7/ A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő
javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

/8/ A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene
szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolat-
ban felmerült félreértéseket kívánja eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a
képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.

/9/ Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni, részére a szót
meg kell adni.

A tanácskozás rendjének fenntartása

22. §

/1/ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

/2/ A polgármester a rendfenntartás során:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem méltó mó-
don nyilatkozik,
- rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testületi tagsághoz méltatlan magatar-
tást tanúsít.

A szavazás rendje

23. §

/1/ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslato-
kat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kie-
gészítő javaslatokról, majd az eredeti javaslatról kell dönteni.

/2/ A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester a határozatot kihirdeti.

/3/ Az alternatívákat tartalmazó határozatok esetében a legkevesebb szavazatot kapó javas-
latot a polgármester a következő szavazási körben már nem teszi fel szavazásra. Az el-
járást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

/4/ A személyekre vonatkozó szavazást minden esetben külön-külön személyenként kell meg-
ejteni.

/5/ A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitűnte-
tési cím adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel -,
a Képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az egyes sza-
vazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy/ek/ kiesnek.

/6/ a/ A /3/ bekezdésben és /5/ bekezdésben foglaltak alkalmazása során fordulónként a
képviselőknek egy szavazatra van lehetőségük. A korábbi forduló/k/ban leadott
szavazatuk tartalmától /igen, nem vagy tartózkodás/ a későbbi forduló/k/ban eltér-
hetnek.

b/ Amennyiben valamelyik szavazási fordulóban a /3/ bekezdés esetében egyik alter-
natív javaslat, az /5/ bekezdés esetében egyik személy a határozat elfogadásához
szükséges számú szavazatot megkapja, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni.
Ennek hiányában annyi szavazási fordulót kell tartani, amennyi alternatív javaslat,
illetőleg személy szerepel a határozati javaslatban.

A döntéshozatal szabályai

24. §

/1/ A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének "igen" szavazata szük-
séges /egyszerű szótöbbség/.

/2/ Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több, mint felének sza-
vazata szükséges.

/3/ Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint:
- önkormányzati rendeletalkotáshoz,
- az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, to-
vábbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való
csatlakozáshoz,
- külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi ön-
kormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
- intézmény alapításához,
- a képviselő kizárásához,
- zárt ülés elrendeléséhez,
- a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,
- a polgármester ellen kereset benyújtásához.

Minősített többség szükséges az SZMSZ szerint:
- az önkormányzat mindenkor hatályos költségvetése általános gazdálkodási tartaléka
terhére hozott döntéshez,
- hitelfelvétel ügyében,
- önkormányzati ingatlan feletti rendelkezés esetén,
- intézmény átalakításához, megszüntetéséhez,
- képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
- helyi népszavazás kiírásához,
- alapítvány létesítéséhez,
- titkos szavazás elrendeléséhez,
- "Barcs Város Díszpolgára", "Barcs Városért" és "Barcs Szolgálatáért" kitüntető cím
adományozásához,
- belföldi önkormányzatokkal való együttműködési megállapodáshoz,
- a gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, illetve a gazdasági társaságba belépés és
kilépés kérdéskörében hozott döntéshez.

/4/ A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen
érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról
az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a
képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából
jelenlévőnek kell tekinteni.

A szavazás módja

25. §

/1/ Szavazni személyesen kell.

/2/ A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás
név szerint is történhet.

/3/ A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellen-
zőit kéri fel a szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.

/4/ A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani, kétség esetén a
szavazást meg kell ismételni.

/5/ A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mel-
lett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a tartózkodók számát.

/6/ A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a törvény által kötelezően előírt esetekben,
titkos szavazást rendelhet el mindazon esetekben és ügyekben, amelyekbe zárt ülést kell,
vagy lehet tartani.

/7/ Titkos szavazásnál az Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság képviselő tagjai szavazat-
számláló bizottságként járnak el és lebonyolítják a titkos szavazást.

/8/ A titkos szavazás szavazólapon történik, urna igénybevételével. A szavazásról külön jegy-
zőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

/9/ A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
- a szavazás helyét, idejét,
- a szavazás kezdetét, végét,
- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás során felmerült körülményeket,
- a szavazás során tett megállapításokat /érvényes, érvénytelen szavazás/ és a hozott hatá-
rozatokat,
- a szavazás eredményét.

/10/ A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyző-
könyvvezetők írják alá.

/11/ Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha:
- nyílt szavazásnál az "igen" szavazatok száma megegyezik a "nem" szavazatok számá-
val,
- titkos szavazásnál a javaslat mellett és a javaslat ellen leadott szavazatok száma meg-
egyezik.

/12/ Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők több, mint felének az igen
szavazatát /szavazategyenlőség/, akkor a javaslat elutasításra került.

/13/ A név szerinti szavazás elrendelése kötelező:
- ha a megválasztott képviselők 1/4-e kéri,
- hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, helyi adó jogcímének és mértékének megállapítása
esetén,
- a képviselő-testület feloszlása kérdésében,
- ha ezt törvény előírja.

/l4/ Név szerinti szavazás rendelhető el, ha:
- a polgármester indítványozza,
- bármelyik települési képviselő kezdeményezi,
- bizottság kéri.

/l5/ A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

/l6/ A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevét sorrendben olvassa fel, akik
nevük felolvasása után "igen", "nem" vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak.
A polgármester utolsóként szavaz. A szavazást a névsorban fel kell tüntetni, a szavazás
eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített szavazási névsort a szava-
zás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
A képviselő-testület döntései

26. §

/1/ A képviselő-testület döntései:
- önkormányzati rendelet,
- képviselő-testületi határozat.

/2/ A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezé-
sére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati ren-
deletet alkot.

Az önkormányzati rendelettervezetek speciális tartalmi követelményei és az
előkészítés szabályai

27. §

/1/ Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
- a képviselő-testület tagja,
- a képviselő-testület bizottsága,
- a polgármester,
- a jegyző,
- a településrészi önkormányzatok,
- a helyi kisebbségi önkormányzatok.

/2/ A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

/3/ A rendelettervezetet a jegyző irányításával a polgármesteri hivatal készíti elő. A testület
megbízhatja az előkészítéssel a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságot vagy e célra
ideiglenes bizottságot is alakíthat. A rendelet-tervezet elkészítéséhez szükség esetén
szakértő is igénybe vehető.

/4/ A tervezetet a jegyző véleményével együtt az Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság, vala-
mint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni. Ezekre az ülésekre
meg kell hívni a jegyzőt és tanácskozási joggal a rendeletalkotás kezdeményezőjét.

/5/ Az önkormányzati rendelet előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni.
Ennek részei:
- a lakosság véleményének megismerése,
- a bizottságok véleményének meghallgatása,
- társadalmi szervezetek véleményének kikérése,
- önszerveződő közösségek véleményének kikérése a 3. sz. mellékletben felsoroltak
szerint,
- településrészi önkormányzatok véleménye,
- kisebbségi önkormányzatok véleménye.

/6/ A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelettervezetet
30 napra közszemlére kell tenni. Ennek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos
módon /honlap, helyi média, televízió, plakátok/ tájékoztatni kell. A közszemlére tett
rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kifogásait a lakosság a jegyzőnél
teheti meg. Ezek tekintetében a képviselő-testület a rendelet-tervezetet tárgyaló ülésén
foglal állást.

/7/ A jegyző vagy a rendelet-tervezet előterjesztéséért felelős bizottsági elnök a tervezetet a
kitűzött határidőre köteles a képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztő tájékoztatja a
képviselő-testületet a tervezetben nem szereplő észrevételekről, javaslatokról és utal mel-
lőzésük indokaira. Itt kell előterjeszteni a jegyzőnek a kifüggesztés ideje alatt érkezett la-
kossági észrevételeket, javaslatokat, kifogásokat.

/8/ Az önkormányzat rendeletének végleges és hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az
önkormányzat rendeletét a jegyző és a polgármester írják alá.

/9/ A rendeleteket minden naptári év elejétől 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal és év-
számmal kell ellátni. Az évszám után szerepeltetni kell a kihirdetés időpontját /hónap,
nap/.

/10/ Az önkormányzat rendeleteiről központi nyilvántartást kell vezetni.

/11/ a/ Az önkormányzat rendeleteit a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüg-
gesztéssel és Barcs Város honlapján történő megjelenítéssel kell kihirdetni.
A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

b/ (7)

c/ Az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket közzé kell tenni Barcs Város honlapján.

/12/ A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletet megkapják:
- a képviselő-testület tagjai,
- a polgármester,
- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,
- a bizottságok nem képviselő-testületi tagjai,
- a rendelet végrehajtásában érdekeltek,
- a média,
- városi könyvtár.

/13/ A jegyző ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol az önkormányzati rende-
letek hatályosulásáról a képviselő-testületnek.

A képviselő-testület határozatai

28. §

/1/ A képviselő-testület a rendeletalkotás eseteit kivéve határozatot hoz.

/2/ A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzítendő határozatokat minden naptári év
elejétől 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal és év, hónap, nap megjelöléssel kell el-
látni. A több feladatot tartalmazó határozatot alpontokba szedve kell rögzíteni. Az alpon-

tokat arab számmal kell jelölni. A határozatot felelős és a határidő megjelölésé-
vel kell ellátni. A határozat végén a beszámolási határidőt is fel kell tüntetni. A határoza-
tokról központi nyilvántartást kell vezetni.

A képviselő-testület határozatainak végrehajtása

29. §

/1/ A lejárt határidejű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő lejártát követő
első képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

/2/ A beszámolás írásban történik. A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló alapja
a felelős írásbeli jelentése.

/3/ A beszámoló elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

/4/ A képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló-
ról.
A döntés vonatkozhat:
- a beszámoló elfogadására vagy elvetésére,
- újabb beszámolási határidő előírására,
- a határozat hatályon kívül helyezésére.


Interpelláció

30. §

/1/ A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjeinek lezárása után a
- polgármesterhez,
- alpolgármester/ek/hez
- bizottságok elnökeihez, tanácsnokokhoz,
- jegyzőhöz
interpellációt terjeszthet elő.

/2/ Interpellációt a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó valamely önkormányzati
döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

/3/ Egy települési képviselő legfeljebb 3 ügyben kérhet interpellációs választ egy ülésen.

/4/ a/ Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtti 3. nap 16
óráig lehet benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél.
E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint egyéb felszóla-
lásként nyújtható be � az egyéb felszólalásra vonatkozó határidő betartása � esetén,
vagy interpellációként olyan testületi ülésen adható be, amellyel kapcsolatosan a
3 napos határidő teljesült.

b/ Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti,
ami 2 percnél, több interpelláció esetén 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

/5/ Az interpellációra az ülésen, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő
esetben legkésőbb 15 napon belül érdemi választ kell adni.

/6/ Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A
képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármes-
tert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét vagy valamely tanácsnokot.

/7/ Az interpellációra adott válasz elhangzása után, - az írásban adott válasz esetében a
következő testületi ülésen � az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van
joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben az
interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a testület vita nélkül
dönt.
Az interpelláló képviselő választ elfogadó nyilatkozata testületi döntést nem igényel.

/8/ a/ Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett
bizottságra vagy tanácsnokra bízza.

b/ A bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó
képviselő maximum 2 perces véleményének meghallgatása után a képviselő-testület
vita nélkül dönt.

/9/ Az /7/ bekezdés és a /8/ bekezdés b./ pontja szerinti döntés egyszerű szótöbbséggel
történik.

/10/ Az interpellációkról a polgármesteri hivatal rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet,
a nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

Kérdés

31. §

/1/ Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és
előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
A képviselő kérdést a 30. §. /1/ bekezdésében felsoroltakhoz intézhet.

/2/ A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén, vagy bonyolult, hosszabb ki-
vizsgálást, előkészítést igénylő felvetés esetén legkésőbb 15 napon belül köteles az érdemi
választ megadni.

/3/ A kérdésre is az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéré-
sel, hogy a kérdéseket az ülésnapot megelőző nap 16 óráig lehet írásban benyújtani a
polgármesternél vagy a jegyzőnél és a kérdés elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz
döntést, azonban írásos válasz esetén a polgármester a választ a képviselő-testület soron
következő ülése elé terjeszti tájékoztatás céljából.

Felszólalás

32. §

/1/ Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő városi
jelentőségű, halaszthatatlan vagy rendkívüli ügyben a képviselők felszólalhatnak.

/2/ A felszólalás tárgyát, annak tartalmára egyértelműen utaló módon az ülésnapot
megelőző nap 16 óráig a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet írásban benyújtani.

/3/ A 30. §. /1/ bekezdésében felsoroltak a felszólaláshoz 2-2 perces időtartamban észre-
vételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

33. §

/1/ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat
hangfelvételen is rögzíteni kell.

/2/ A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, hangrögzítés és jegyzet alapján.

/3/ A jegyzőkönyv tartalmazza:
- az ülés helyét, időpontját,
- a megjelent, valamint az igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradó képviselők névsorát,
- az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
- az elfogadott napirendi pontokat és a napirend előtti felszólalásokat,
- a napirendi pontok előadóit, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a fel-
szólalók nevét, bizottsági véleményeket, a kapcsolódó kérdések és hozzászólások
lényegét, a vita fontosabb mozzanatait,
- szóbeli kiegészítéseket és szóbeli előterjesztéseket,
- a határozathozatal módját,
- a szavazás számszerű eredményét,
- a hozott döntéseket,
- a jegyző törvényességi észrevételeit,
- a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,
- az ülésen elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az ezekre adott vála-
szokat,
- a képviselő kérésére a külön véleményét,
- az ülés bezárásának idejét,
- a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.

/4/ A jegyzőkönyv mellékletei:
- a képviselő-testületi ülésre szóló meghívó,
- jelenléti ív,
- előterjesztések,
- határozati javaslatok,
- rendeletek hiteles szövege,
- titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
- név szerinti szavazásról készült névsor,
- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó feljegyzés.

/5/ A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok lezárása után elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A szószerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző a felelős.

/6/ Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtaga-
dásának jogszerűségéről - ha az érintett kéri - az Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság dönt.

/7/a) A jegyzőkönyvből határozati kivonatot kell készíteni, amelyet a képviselő-testületi ülést
követő 15 napon belül meg kell küldeni:
- minden települési képviselőnek,
- a polgármesternek,
- a jegyzőnek,
- a végrehajtásban érdekelteknek, illetve a végrehajtásért felelősöknek,
- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek.

b) (1) A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpellációkról, kérdésekről, felszólalásokról, valamint az azokra adott szóbeli válaszokról, viszontválaszokról jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni és meg kell küldeni az a) pontban felsoroltaknak, az ott jelölt határidőben.

/8/ (7) A jegyző az ülést követő 15 napon belül a jegyzőkönyv és mellékleteinek 1 példányát
megküldi a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalnak.

/9/ A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület üléseinek
jegyzőkönyveibe, melyekből a jegyző egy példányt elhelyez a polgármesteri hivatalban,
egy példányt pedig megküld a városi könyvtárnak.

/10/ a/ A képviselő-testület a jegyzőkönyv hitelesítőket első ízben jelen rendelet hatályba-
lépését követő ülésén választja meg tagjai közül.
Ezt követően a jegyzőkönyv hitelesítőket a képviselő-testület az alakuló ülésén vá-
lasztja meg.

b/ A jegyzőkönyv hitelesítő/k akadályoztatása esetén eseti döntéssel választ hitelesítőt/ket.

c/ A jegyzőkönyv hitelesítőknek a testület ülésén � az elejétől fogva � személyesen
végig jelen kell lenniük.

A képviselők jogállása

34. §

/1/ A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

/2/ A települési képviselő jogosult:
- részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezé-
sében, ellenőrzésében,
- kezdeményezni, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármester-
nek, a településrészi önkormányzatoknak, a helyi kisebbségi önkormányzatoknak - a
képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,
- a képviselő-testület hivatalától igényelni a képviseleti munkájához szükséges tájékozta-
tást, illetve ügyviteli közreműködést,
- sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben a jegyző útján kezdeményezni a
polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15 napon belül köte-
les érdemi választ adni,
- bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal részt venni, ideértve azoknak a bizottságok-
nak a zárt üléseit is, amelyeknek nem tagja,
- kezdeményezni valamely téma napirendre tűzését,
- megbízás alapján képviselni a képviselő-testületet,
- kérésére írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
- javasolni a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,
amelynek a bizottság legközelebbi ülésén köteles eleget tenni és az ügy tárgyalására a
képviselőt is meg kell hívni,
- sürgősségi indítványt előterjeszteni,
- képviselő-testületi ülés összehívását kezdeményezni,
- titkos szavazás, zárt ülés és név szerinti szavazás elrendelését kezdeményezni,
- interpellációt és kérdést feltenni, felszólalni,
- a vita lezárását javasolni,
- a hallgatóság tagjainak a részére a felszólalási jog megadását kezdeményezni,
- önálló indítványt tenni,
- kezdeményezheti fegyelmi eljárás lefolytatását a polgármester ellen,
- a törvény keretei között önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíjra és termé-
szetbeni juttatásra.

/3/ A települési képviselő köteles
- részt venni a képviselő-testület munkájában és ellátni a képviselő-testület által
meghatározott feladatait,
- írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülé-
sén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
- tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni /titoktartási kötele-
zettsége megbízatásának lejárta után is fennáll/,
- kapcsolatot tartani a település és választókerületeinek polgáraival és a különböző önszer-
veződő közösségekkel,
- a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot és egyéb személyes érintettséget a
napirend vitája előtt bejelenteni,
- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók
bizalmára,
- megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.

/4/ A polgármester a települési képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége alapján bevonhatja a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

/5/ Az a települési képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad és a távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

A képviselő-testület bizottságai

35. §

/1/ A képviselő-testület előkészítő, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel bi-
zottságokat hozhat létre.

/2/ A képviselő-testület bizottságai lehetnek állandó, ideiglenes és albizottságok.

/3/ A bizottságok elnökeit és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell
megválasztani.

/4/ A kültagok a települési képviselőkkel azonos jogokkal és kötelezettségekkel bírnak.

/5/ A bizottságok feladat- és hatásköreinek megállapításáról a 1. sz. melléklet rendelkezik.

/6/ A bizottsági elnökök feladat- és hatásköreinek megállapításáról a 2. sz. melléklet rendel-
kezik.


Állandó bizottságok

36. §

/1/ Az állandó bizottságok jogai:
- döntések a hatáskörükbe utalt ügyekben,
- a képviselő-testület döntéseinek előkészítése során megvitatják és állást foglalnak a fela-
datkörükbe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testület határozati javaslatainak véle-
ményezését is,
- előkészítik a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,
- közreműködnek a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előké-
szítésében,
- ellenőrzik a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és
végrehajtására irányuló munkáját,
- javaslatot tesznek a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét
érintő személyi kérdésekben.

/2/ A bizottság működése során külső szakértőt is igénybe vehet.

/3/ A Pénzügyi, Gazdasági, Integrációs Bizottság ellenőrzési jogkörrel is rendelkezik.

/4/ (7)Állandó bizottságok és tagjainak száma:
- Pénzügyi, Gazdasági, Integrációs Bizottság 5 fő,
- Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság 5 fő,
- Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság 5 fő,
- Oktatási, Művelődési, Sport Bizottság 5 fő,
- Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság 5 fő

/5/ A bizottság képviselő-testületi tagjaira javaslatot tehet a polgármester és bármely települé-
si képviselő.

/6/ A bizottság nem képviselő-testületi tagjaira - a bizottság tagjai véleményének kikérése után - a bizottság elnöke tesz javaslatot.

/7/ A Barcs városban működő kisebbségi önkormányzatok kettő-kettő, általuk megnevezett
képviselőjét tanácskozási joggal meg kell hívni kettő-kettő, a kisebbségi önkormányzat
által megjelölt állandó bizottság nyílt ülésére.

Ideiglenes bizottságok

37. §

/1/ A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

/2/ Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meg-
határozott idő elteltéig tart. Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottsá-
gokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

/3/ Az állandó bizottságok különösen indokolt esetben albizottságot hozhatnak létre.
Az albizottság feladatait az állandó bizottság állapítja meg.

A bizottságok szervezete és működése

38. §

/1/ a/ Egy települési képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja, elnök azon-
ban csak egy bizottságban lehet.
b/ Az állandó bizottsági tagság nem érinti az ideiglenes, illetve albizottsági tagságot.

/2/ A polgármester, az alpolgármester/ek, települési kisebbségi önkormányzat elnöke,
illetve a polgármesteri hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

/3/ a/ A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatá-
sa esetén feladatait a bizottság által megbízott képviselő-testületi bizottsági tag lát-
ja el.
(2))b/ Az együttes bizottsági ülést annak a bizottságnak az elnöke vezeti, amelynek a
szakterületét a napirendi pontok többsége érinti
c/ Indokolt esetben a polgármester összehívhatja a bizottság ülését, ha kérésre azt a
bizottság elnöke nem hívja össze.
d/ A bizottsági ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni,
hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

e/ A bizottságok belső működésük további szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei
között saját maguk állapíthatják meg.

/4/ A bizottság elnöke a bizottság ülését köteles összehívni:
- a polgármester indítványára,
- a bizottság tagjai 1/3-ának indítványára,
- a jegyző indítványára törvénysértés esetén,
- a képviselő-testület határozata alapján,
- a munkaterv szerint.

/5/ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára és külön nem szabályozott
működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

/6/ A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

/7/ A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira a képviselő kizárására vonatkozó
szabályok az irányadóak. A kizárásról a bizottság elnökének esetében a polgármester, míg
a bizottsági tag esetében a bizottság dönt.

/8/ A bizottsági tagok titoktartására a képviselők titoktartására vonatkozó szabályok az irány-
adóak.

/9/ A bizottság ülése nyilvános.

/10/ A bizottság zárt ülést tart azokban az esetekben, amelyekben azt az önkormányzatokról
szóló törvény kötelezővé teszi vagy megengedi. A döntésekről a bizottság elnöke ad tá-
jékoztatást a képviselő-testület zárt ülésén.

(7) /11/ a/ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát
megőrzésre a jegyzőnek át kell adni. Egy eredeti példányt a bizottsági ülést követő 15
napon belül meg kell küldeni a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalnak.

b/ A bizottság üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvételt 1 évig meg kell őrizni.

/12/ A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testület üléseinek jegyző-
könyvére vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.
A jegyzőkönyvet az elnök írja alá.

(1)/13/ A bizottság tevékenységéről ciklusonként két alkalommal beszámol a képviselő-
testületnek.

A tanácsnok

39. §

/1/ A képviselő-testület a polgármester, az alpolgármester/ek vagy bármelyik képviselő
javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat. A bizottság elnöke és a
településrészi önkormányzatok vezetői tanácsnokok.
/2/ Az önálló tanácsnok által felügyelt önkormányzati ügyben csak az ellenjegyzésével lehet a
képviselő-testület ülésére előterjesztést benyújtani.

/3/ Az önálló tanácsnok tevékenységéről ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-
testületnek.

A polgármester

40. §

/1/ a/ Barcs város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

b/ A polgármester a képviselő-testület elnöke.

/2/ a/ A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, /több alpolgármester
választása esetén az általa általános helyettesítésre kijelölt alpolgármester/,
mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök helyettesíti.

b/ A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.

/3/ A polgármester feladatait, hatásköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján
Kormányrendelet állapítja meg.

/4/ A polgármester feladatait, hatásköreit a központilag kiadott feladat- és hatásköri jegyzék,
a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket külön rendelet tartalmazza.

/5/ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége,
döntéshozatal és működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

/6/ A polgármester főbb feladatai különösen:
- önkormányzat képviselete,
- a település fejlődésének elősegítése,
- a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
- az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,
- az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése,
- demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,
- a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
- a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés
kialakítása.

/7/ A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:
- a testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
- a képviselők munkájának segítése,
- a testület üléseinek összehívása, vezetése,
- testületi döntések előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése.

/8/ A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
- felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület
határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésről a képviselő-
testület a következő ülésén határoz,
- indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását,
- bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése
alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személye-
sen érinti.

/9/ A polgármesteri hivatal működésével összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
- a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja
a hivatalt,
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkor-
mányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben
és egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szerve-
zeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározásá-
ra,
- szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők
tekintetében,
- a jegyző munkáltatói jogkörébe tartozó - a hivatal dolgozóit érintő - döntésekkel kapcso-
latban egyetértési jogot gyakorol.


Az alpolgármester(7)

41. §(7)

/1/ Az alpolgármester főállásban látja el feladatait a polgármester irányításával.
/2/ Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.
/3/ Az alpolgármester a polgármester tartós - 30 napot meghaladó /kivétel a rendes
szabadság/ - távolléte esetén díjazásra jogosult. A díjazás mértéke megegyezik a
polgármester egy havi illetményének időarányos összegével.

A jegyző, aljegyző

42. §

/1/ A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követel-
ményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegy-
zőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző ál-
tal meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

/2/ A jegyző és az aljegyző akadályoztatása esetén a jegyzőt az általa kijelölt köztisztviselő
helyettesíti.

/3/ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat mű-
ködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

- előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
- a bizottsági anyagok postázását megelőző 3 napon belül egyeztet a bizottsági elnökökkel
arról, hogy a tervezett napirendi javaslatok közül a bizottságok mely javaslatokat tárgyal-
ják,
- ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos
feladatokat,
- tanácskozási joggal részt vesz a testületek és a bizottságok ülésein,
- törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
- gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt
írják alá,
- rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, a bizottságokat az önkor-
mányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyin-
tézésről.

/4/ A jegyző egyéb feladatai:
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
- ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a mun-
káltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, amelyekben
a polgármester egyetértése szükséges,
- szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,
- ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő
feladatokat,
- eleget tesz a jogszabályokból eredő jegyzőkönyv, határozat és egyéb iratanyag megküldé-
si kötelezettségének.

/5/ A jegyző részletes feladatait és hatásköreit a központilag kiadott feladat- és hatásköri jegy-
zék rögzíti.

A polgármesteri hivatal

43. §

/1/ A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az
önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésé-
vel és végrehajtásával, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat adminisztrációs feladatai-
val kapcsolatos teendők ellátására.

/2/ A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv.

/3/ A jegyző ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a
hivatal tevékenységéről.





Településrészi önkormányzat

44. §

/1/ Barcs város önkormányzatának közigazgatási területén Drávaszentes és Somogytarnóca
városrészekben a képviselő-testület településrészi önkormányzatot hoz létre.

/2/ A településrészi önkormányzat vezetője - a településrész képviselője - tanácsnok.

/3/ A településrészi önkormányzat tagjait a lakossági fórum javaslatára a képviselő-testület
nyílt szavazással választja meg a településrész választópolgárai közül.

/4/ A /3/ bekezdés szerint választandó településrészi önkormányzati tagok száma 2 fő.

/5/ A képviselő-testület az éves költségvetésében határozza meg a településrészi önkormány-
zatnak átengedett anyagi eszközök nagyságát.

/6/ Az átengedett pénzeszközök különböző célokra történő felhasználásáról a településrészi
önkormányzat dönt.

/7/ A pénzeszközök felhasználásáról a településrészi önkormányzat lakossági fórumon, továb-
bá a képviselő-testületnek köteles beszámolni.

/8/ A részönkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok elvégzéséről a jegyző gondos-
kodik a polgármesteri hivatalon keresztül.

/9/ A településrészi önkormányzatra átruházott hatásköröket, a településrészi önkormányzat
feladat- és hatásköreit, működését, valamint azoknak az ügyeknek a felsorolását,
amelyekben a részönkormányzatnak véleményezési, javaslattevő és egyetértési joga van,
önálló rendelet tartalmazza.

Kisebbségi önkormányzatok

45. §

/1/ A települési kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei saját hatáskörükben
határozzák meg szervezeti és működési rendjüket.

/2/ A helyi önkormányzat képviselő testülete a külön törvényben /nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló törvény/ meghatározott kivételekkel és megállapodás
alapján az átruházható feladat- és hatáskörét a települési kisebbségi önkormányzat
testületére annak kezdeményezésére átruházhatja. A hatósági, valamint a közüzemi
szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskör nem ruházható át.

46. §

/1/ Ha a települési kisebbségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához a települési
önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a települési kisebbségi önkormányzat
erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésen napirendre
tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.

/2/ A települési önkormányzat képviselő-testülete külön jogszabályban /nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló törvény/ meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet
csak az érintett települési kisebbségi önkormányzatok egyetértésével alkothat.

/3/ A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezésére /felmentésére, vezetői megbízás visz-
szavonására/ - ha nem a települési kisebbségi önkormányzat gyakorolja a kinevezési jo-
got -, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés
meghozatalára csak az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértésével kerülhet
sor.

/4/ a/ Az érintett települési kisebbségi önkormányzat a /2/ és /3/ bekezdésben meghatáro-
zott esetekben a közléstől, illetve kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilat-
kozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.

b/ Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, illetőleg a
nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően
tájékoztatnia kell.

c/ A /2/ és /3/ bekezdésben előírt egyetértés, vélemény hiányában hozott döntés ellen
az érintett települési kisebbségi önkormányzat által a Közigazgatási Hivatalhoz
benyújtott jogorvoslati kezdeményezés a megtámadott döntés végrehajtására
halasztó hatályú, ha a Hivatal jogorvoslatért a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz
fordul.

d/ Ha a Közigazgatási Hivatal nem ért egyet a kezdeményezéssel és nem fordul a bí-
rósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz, azt az érintett kisebbségi önormányzat
közvetlenül is megteheti, de az ilyen irányú kezdeményezése a megtámadott
döntésre nem halasztó hatályú, azonban a kisebbségi önkormányzat a végrehajtás
felfüggesztését kérheti a bíróságtól.

/5/ a/ A kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi közügyek intézése érdekében jogosultak
az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati szervek
eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot
tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az állami és/vagy önkormányzati
fenntartású /tulajdonban lévő/ intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbségek
jogait sértő gyakorlat megszüntetésének, egyedi döntés megváltoztatásának, visszavo-
násának kezdeményezését is.

b/ A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az a/ pont szerinti kezdemé-
nyezésről a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles érdemben határozni, illetve
nyilatkozni. Ha nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkere-
sést 3 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.

47. §

A polgármesteri hivatal részéről a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját a jegyző irá-
nyításával a hivatal dolgozói segítik.

48. §

A helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő minden kérdésben a képviselő-
testület és szervei, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat közötti koordinációt, egyeztetést
a polgármester, illetve megbízása alapján az alpolgármester/ek látja/ák el.

49. §

A települési önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzatok részére biztosítja
a testületi működésük feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

Ennek keretében:

/1/ A települési önkormányzat képviselő-testülete a mindenkori éves költségvetésében hatá-
rozza meg a települési kisebbségi önkormányzatok működéséhez biztosított hozzájárulást,
mely magában foglalja különösen a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok
ellátásával járó költségeket.

/2/ A települési önkormányzat képviselő-testülete igény szerint, előzetes egyeztetés alapján
biztosítja a kisebbségi önkormányzatok részére a működésükhöz /pl. kisebbségi testületi
ülés, közmeghallgatás stb./ szükséges ingyenes terem- és helyiséghasználatot.

/3/ A települési önkormányzat által a települési kisebbségi önkormányzatok részére állandó
ingyenes használatra biztosított helyiségeket a mindenkor hatályos vagyonrendelet
melléklete tartalmazza.


/4/ Az /1/ bekezdés szerinti költségvetésből vásárolt, illetőleg egyéb módon a települési
kisebbség önkormányzatok részére ingyenes használatba adott ingó vagyontárgyakról
a polgármesteri hivatal kisebbségenként leltárt vezet.

/5/ A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzatoknak a helyi önkormányzat
vagyonán belül részükre elkülönített vagyon használata, illetve költségvetésük,
zárszámadásuk, a rendelkezésükre bocsátott források felhasználása alapján hozott hatá-
rozatukat a kézhezvételtől számított 60 napon belül változatlan tartalommal köteles beé-
píteni a saját költségvetéséről, zárszámadásáról szóló rendeletébe.

V. fejezet

A TÁRSULÁSOK

50. §

(1)
/1/ Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb meg-
oldása érdekében társulásokban vehet részt. Az önkormányzat más települési önkormány-
zattal társulásokat alapíthat. Minden rendelkezésre álló anyagi és szellemi eszközzel
támogatja a választópolgárok tevékenységét és társulásait is, amennyiben ezek célja és ren-
deltetése a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányul.

/2/ A társulás nem sértheti a város önkormányzati jogait és a város érdekét.

/3/ A társulással kapcsolatos kérdéseket megállapodásba kell foglalni. A megállapodást a pol-
gármester és a jegyző készíti elő és gondoskodnak annak végrehajtásáról is.

/4/ A társulások működésére a VI. fejezetben foglalt előírásokat értelem szerint kell
alkalmazni.

VI. fejezet

TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÉS MIKROTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK

51. §

/1/ A képviselő-testület tagja a barcsi kistérség települési önkormányzatai részvételével az
önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt
fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnak és
a 4. sz. függelékében nevesítetten felsorolt mikrotérségi társulásoknak.

/2/ A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon
kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a barcsi
kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei
önkormányzattal.

/3/ A képviselő-testület a többcélú társulással együttműködési megállapodást köthet a társulás
egyes feladatainak Barcs Város Önkormányzata intézménye általi ellátásra.

/4/ A képviselő-testület egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra vagy a
mikrotérségi társulásra átruházhatja.

52. §

/1/ A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás
működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala
céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

/2/ Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi.

53. §

/1/ Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek saját Szervezeti
és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a polgármesterek hívják össze
saját testületüket illetően.

/2/ Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.
Ennek keretében többek között:
- köszönti a jelenlévőket,
- bemutatja a tanácskozási joggal meghívottakat,
- felkéri a polgármestereket a társulási megállapodások aláírásának sorrendjében a saját testületük határozat-képességének , a napirend elfogadására vonatkozó és a napirendek tárgyalása során az általuk hozott határozatoknak az ismertetésére,
- koordinálja a hozzászólásokat,
- bezárja az együttes ülést stb.

/3/ Az együttes ülésen az egyes képviselő-testületek ülése, - az együttes ülés vezetését kivéve
az Ötv-ben és a társulást alkotó képviselő-testületek saját Szervezeti és Működési
Szabályzatában foglaltaknak megfelelően zajlik.
Ennek keretében a társulási megállapodás aláírásának sorrendjében testületenként külön -
külön többek között
- a határozatképesség megállapítása,
- napirend elfogadása,
- határozathozatal,
- jegyzőkönyv elkészítése stb.

/4/ Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak
és hoznak határozatot saját Szervezeti és Működési Szabályzatukban foglaltak szerint.

/5/ Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a települési önkormányzat saját testületi
ülése jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testület által
hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi - más képviselő-testület
tagja által elhangzott - hozzászólást rögzítve tartalmazza.


VII. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

54. §

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeménye-
zés feltételeit, eljárási rendjét.

VIII. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Városkörzeti találkozók

55. §

/1/ Az önkormányzat a lakosság véleményének, javaslatainak meghallgatása, valamint a tevé-
kenységéről adandó tájékoztatás céljából városkörzeti találkozót szervez évente egy
alkalommal november és/vagy december hónapban az alábbiak szerint:
- Drávaszentes Faluház,
- Somogytarnóca Faluház,
- Művelődési Központ,
- Arany János Általános Iskola,
- Pálfalui városrész,
- Cigány Közösségi Ház.

/2/ A városkörzeti találkozók helyét, idejét a 11. §. /5/ bekezdésében foglaltak szerint közzé
kell tenni.

Közmeghallgatás

56. §

/1/ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást
tart.

/2/ A képviselő-testület döntése előtt közmeghallgatást kell tartani:
- az önkormányzat költségvetésének megállapításakor,
- a település általános rendezési tervének jóváhagyásakor,
- a jelentősebb fejlesztésekhez kapcsolódóan,
- jogszabályok által kötelezően előírt esetekben.

/3/ Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha
- a testület előzetesen úgy döntött,
- a képviselők fele indítványozza,
- a településen a választásra jogosultak 1 %-a az ügy tárgyának megjelölésével írásban
kéri.

/4/ A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló képviselő-testületi ülés időpontját,
helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a 11. §. /5/ bekezdésében meghatározott módon
nyilvánosságra kell hozni.

/5/ A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szerve-
zetek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-
testülethez, a polgármesterhez, alpolgármester/ek/hez, tanácsnokokhoz vagy a jegyzőhöz
kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5 percben
hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

/6/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

/7/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képvi-
selő-testület üléseiről készülő jegyzőkönyvre irányadó szabályok.

/8/ A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illeté-
kes bizottságnak, a polgármesternek, a polgármesteri hivatalnak meg kell vizsgálniuk és
15 napon belül a választ meg kell adniuk a kérdés feltevőjének.
A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.



IX. fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS A LAKOSSÁG ÖNSZERVEZŐDŐ KÖZÖSSÉGEIVEL

57. §

/1/ Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerve-
ződő közösségeivel tevékenységük, feladataik körében.
Az együttműködés célja és rendeltetése:
- tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
- a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek
véleményeztetése,
- rendelettervezetek véleményeztetése,
- a lakossági közügyek intézésébe való bevonása.

/2/ A képviselő-testület ülésein és a bizottsági üléseken tanácskozási jogot kell biztosítani az
önszerveződő közösségeknek a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásánál a 3.
sz. melléklet szerint.

/3/ Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok a közszolgáltatásban kezdeményez-
hetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig
véleményt nyilváníthatnak.
Ezen rendezvényekről a képviselő-testületi tagokat a rendezvény előtt 10 nappal tájékoz-
tatni kell.
A rendezvényekről a polgármester a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

/4/ A lakosság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, közteherrel járó helyi közügyekben a
döntés előkészítése során a tervezett intézkedésekről a lakossági /szakmai/ érdekképvise-
letek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az érdekegyeztetésről a polgármester a
soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

/5/ A képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét.

/6/ A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal
összefüggő híreknek a helyi kábeltelevízióban, rádióban, az önkormányzati újságban és az
internetes honlapon való megjelentetése.

X. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat vagyona

58. §

/1/ Az önkormányzat vagyona ingók és ingatlanok tulajdonából, valamint a helyi önkormány-
zatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

/2/ A képviselő-testület a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően önkormányzati rendeletben
állapítja meg:
- a törzsvagyonát alkotó forgalomképtelen,
- a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre
figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
- azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegení-
téséről, megterheléséről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással le-
het dönteni.

/3/ Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében - részt vehet különböző gazdasági vál-
lalkozásokban. A részvétel formájáról és módjáról külön önkormányzati rendelet tartalmaz
előírásokat.

/4/ A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, ha más finanszírozási mód nem
lehetséges, vagy lehetséges ugyan, de gazdaságilag célszerűtlen.

/5/ A polgármester évente várospolitikai fórum keretében tájékoztatja a város lakosságát az
önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról.

/6/ A képviselő-testület a helyi önkormányzati ügyek eredményesebb megvalósítása érdeké-
ben alapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalást tehet.


Az önkormányzat költségvetése

59. §

/1/ A képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A
költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a
finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulások mértékét az állami költségvetési törvény
határozza meg.

/2/ A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik.

/3/ Az első fordulóban a képviselő-testület dönt a költségvetési koncepciójáról, melyben
figyelemmel kell lenni a kormány által rendelkezésre bocsátott
irányelvekre, valamint az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható
feladatok körültekintő és alapos elemzésére. Ezen belül számításba kell venni a bevételi
forrásokat, azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, cél-
szerű megoldásait, az igények és célkitűzések egyeztetését, a szükségletek kielégítésének a
sorrendjét, valamint a várható döntések hatásainak előzetes felmérését.

/4/ A működési és fejlesztési prioritások érdekében a költségvetés egészére nézve a képviselő-
testület közmeghallgatást tart.

/5/ A második fordulóban - a közmeghallgatást követően - a képviselő-testület egy vagy több
fodulóban megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetet a vonatkozó jogszabályok
szerinti tartalommal.

/6/ A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalja és a Pénzügyi Bizottság véleményezi.



Zárszámadás

60. §

/1/ A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-
testület elé.

/2/ A zárszámadást a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg a vonatkozó
jogszabályok szerinti tartalommal.


Az önkormányzat gazdálkodása és ellenőrzése

61. §

/1/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

/2/ Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodnak, az intézmények vezetői egy személyben felelősek az általuk vezetett intézmények gazdálkodásának szabályszerűségéért.

/3/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

/4/ A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok szerint a jegyző látja el.

/5/ A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott
képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

XI. fejezet

Felterjesztési jog

62. §

A képviselő-testület az Ötv-ben biztosított felterjesztési jogának gyakorlása során kikéri az illetékes önkormányzati bizottság véleményét.

XII. fejezet (3)

A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök jegyzékét jelen szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.







XIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. §

/1/ E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

/2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete
9/1999./III.28./ rendelete "A képviselő-testület és szervei Szervezeti és működési
Szabályzatáról", valamint az ezt módosító 18/2000./VIII.4./, 8/2001./IV.6./, 5/2002./III.1./
3. §., 16/2002./XI.4./, 4/2003./III.28./, 14/2003./X.27./ 14. §. /1/, 7/2004./II.27./ 50. §. /4/,
36/2004./X.28./, 26/2005./X.27./ 35/2005./XII.23./, 16/2006./V.18./ és 24/2006./X.12./
önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Barcs, 2007. március 22.

Feigli Ferenc s.k. Balázsné dr. Vástyán Krisztina s.k.
polgármester jegyző

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.
Barcs, 2010. október 14.

Balázsné dr. Vástyán Krisztina
címzetes főjegyző


(1) 18/2007.(IX.28.) önkormányzati rendelet.
Hatályos: 2007.09.28-tól.
(2) 8/2008.(III.28.) önkormányzati rendelet.
Hatályos: 2008.03.28-tól.
(3) 15/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet.
Hatályos: 2008.06.27-től.
(4) 21/2008.(XI.14.) önkormányzati rendelet.
Hatályos: 2008.11.14-től.
(5) 11/2009.(IV.24.) önkormányzati rendelet.
Hatályos: 2009.04.24-től.
(6) 1/2010.(II.5.) önkormányzati rendelet.
Hatályos: 2010.02.05-től.
(7) 17/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet.
Hatályos: 2010. 10. 14-től (a 10. § (1) bekezdést érintő módosítás 2011. 01. 01-től).

(1) 2008. évi XXVII. Tv. Melléklete alapján.
Hatályos: 2008. július 1-től.

1. sz. melléklet

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete Bizottságainak feladat- és hatásköréről

I.

Valamennyi bizottság feladat- és hatásköre:

1./ Általános feladat- és hatáskör:

- Ellátja a képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket az önkormányzat külön rende-
lete szerint.

- A képviselő-testület felhatalmazása alapján önkormányzati döntést hozhat /1990. évi LXV.
tv. 2. §. /2/ bek./

2./ A képviselő-testület működésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

- Feladatkörében előkészíti és véleményezi a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi
a döntések végrehajtását /1990. évi LXV. tv. 23. §. /l/.

- Feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek
az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját /1990. évi LXV. tv. 27. §./.

- Kezdeményezheti a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-
testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy szüksé-
ges intézkedés elmulasztását észleli /1990. évi LXV. tv. 27. §./.

- Tevékenységi területét illetően véleményezi a költségvetési koncepciót, a költségvetési ren-
deletet, a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámolót és a zárszámadást.

- Ciklusonként két alkalommal beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.

- Tevékenységi körét illetően lefolytatja a képviselő-testület által adományozható kitün-
tető címek odaítélését és átadását megelőző eljárást a külön rendeletben meghatározottak
alapján és javaslatot tesz, több javaslat esetén sorrendiség felállításával a cím odaítélésére
vagy a kezdeményezés elutasítására.
A tevékenységi körébe nem tartozó kitüntető címek adományozására vonatkozó előter-
jesztés tárgyalása esetén állást foglalt a kezdeményezéssel kapcsolatos egyetérétéséről
vagy annak hiányáról.

- Javaslatot tesz a képviselő-testület nemzetközi kapcsolatainak formáira, tartalmára.

- Állást foglal és véleményt nyilvánít minden olyan önkormányzati kérdésben, amelyre a kép-
viselő-testület, illetőleg polgármester felkéri.

- Tagot delegál a képviselő-testület döntése alapján saját tagjai közül ellenőrzések, vizsgála-
tok, egyéb feladatok ellátásához.

3./ A bizottság működésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
- Dönt a bizottsági tag bizottsági döntéshozatalból való kizárásáról.
- Együttműködik és szükség szerint együttes ülést tart a több bizottság feladatkörébe tartozó
kérdésekben.
- Megtárgyalja a bizottság feladatkörébe tartozó, a települési képviselő által javasolt ügyet és
erre meghívja a képviselőt.

4./ A polgármester munkaviszonyával kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
- Kezdeményezheti fegyelmi eljárás lefolytatását a polgármester ellen /1994. évi LXIV. tv.
7. §. /1/ bek./

5./ Törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
- Megvizsgálja a Közigazgatási Hivatal vezetője által kibocsátott felhívásban foglaltakat és a
megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a
Közigazgatási Hivatal vezetőjét tájékoztatja /1990. évi LXV. tv. 99. §. /1/ bek./

6./ Európai Uniós jogharmonizációval kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
- Tevékenységi körében ellátja az EU-s jogharmonizációval kapcsolatosan ráháruló felada-
tokat.

II.

Egyes bizottságok feladat- és hatásköre:

1./ Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság:

a./ Ügyrendi feladatok:

- Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-
testület tagjaira vonatkozóan.

- Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásának lebonyolításával kapcsolatos teendőket.

(7) - Közreműködik a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának
kidolgozásában és azt a képviselő-testület elé terjeszti. Kivételt képez ez alól a képviselő-
testület alakuló ülése, amikor a jegyző dolgozza ki a rendelet-tervezetet, és terjeszti azt a
képviselő-testület elé.

- Figyelemmel kíséri az SZMSZ hatályosulását és szükség esetén kezdeményezi a módosí-
tását.

- Javaslatot tesz a polgármester illetményének, költségátalányának megállapítására,
emelésére, valamint jutalmazására.

- Elvégzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartja és ellenőrzi azokat.

(2) � Dönt a képviselő-testület munkatervének módosításáról abban az esetben, ha az ülés
időpontja változik.



b./ Igazgatási és jogi feladatok:

- Figyelemmel kíséri az ügyintézés törvényességét, gyorsaságát, színvonalát, a Polgármesteri
Hivatal dolgozóinak az állampolgárokkal való kapcsolatát.

- Véleményezi az ügyfélfogadás rendjére vonatkozó előterjesztést, szükség szerint kezdemé-
nyezi annak módosítását.

- Véleményezi jogi szempontból az önkormányzati rendelet-tervezeteket.

- Véleményezi jogi szempontból a szerződés-tervezeteket, kivéve az önkormányzat tulajdoná-
ban lévő telkek, lakások, üzlethelyiségek kijelölés alapján készülő adásvételi szerződéseit,
valamint a bérleti szerződéseket.

- Ellátja mindazt, amivel a képviselő-testület a bizottság feladatkörébe tartozó tennivalóként
megbízza.

2./ Pénzügyi, Gazdasági, Integrációs Bizottság:

a./ Általános feladat- és hatáskör:

- Véleményezi az önkormányzat éves pénzügyi tervét, valamint a zárszámadást.

- Folyamatosan ellenőrzi a gazdálkodást.

- Véleményezi a hitelek felvételére irányuló kezdeményezéseket.

- Véleményezi a helyi adók mértékére vonatkozó önkormányzati rendelettervezeteket.

- Állást foglal az intézmények ellenőrzési tervéről, beszámolójáról.

- Részt vesz az önkormányzat intézményei pénzügyi ellenőrzésében.

- Részt vesz az önkormányzat vállalkozásban való részvételének előkészítésében, véleménye-
zi a gazdaságossági számításokat.

- Véleményezi az önkormányzati vagyon vagy vagyonrész vállalkozásba történő bevitelét.

- Véleményezi a banki szolgáltatás igénybevételére vonatkozó javaslatot.

- Véleményezi a társulásokban való részvétel pénzügyi kérdéseit.

- Véleményezi intézményalapítás esetén a működés pénzügyi finanszírozásának kérdéseit.

- Részt vesz a település üzemeltetésével kapcsolatos döntések pénzügyi előkészítésében.

- Véleményt nyilvánít minden olyan kérdésben, amelyben az önkormányzatot az éves költség-
vetésben nem szereplő pénzügyi kötelezettségek terhelik.

- Pénzügyi kihatású előterjesztés általában a bizottság előzetes állásfoglalásával terjeszthető
a képviselő-testület elé.

- Ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a képviselő-testület a gazdálkodással összefüggően
működése körében megbízza.

b./ Gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskör:

- Az önkormányzatnál és intézményeinél véleményezi 1990.évi LXV.tv.92.§./13/ bek.a/
az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló
féléves, éves beszámoló tervezeteket.

- Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek, kiadások 1990.évi LXV.tv. 92.§. /13/
alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, bek.b/
a vagyonváltozás /vagyonnövekedés, - csökkenés/
alakulását, értékeli az azt előidéző
okokat.

- Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és a gazdasági megala- 1990.évi LXV.tv. 92.§.
pozottságát, ellenőrizteti a pénzkezelési szabályzat meg- /13/ bek.c/
tartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülését.

- Kezdeményezi önkormányzati biztos kirendelését. 217/1998./XII.30./ Korm.rend.
153. §. /3/ bek. a/

- Véleményt alkot a költségvetési koncepcióról. 217/1998./XII.30./ Korm.rend.
28.§. /3/ bek.

3./ Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság:

- Közreműködik a rendezési terv előkészítésében.

- Folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési terv hatályosulását.

- Véleményezi a belterületi határvonal módosítását.

- Javaslatot ad a város közműhálózatának továbbfejlesztésére.

- Javaslatot tesz az út- és járdahálózat bővítésére felújítására.

- Ellenőrzi a Városgazdálkodási Igazgatóság kommunális-szolgáltató tevékenységét.

- Közreműködik az iparpolitikai tervek előkészítésében.

- Véleményezi a város fejlesztésével, környezetvédelmével összefüggő önkormányzati rende-
lettervezeteket.

- Véleményt alakít ki az önkormányzati tulajdon hasznosításával, elidegenítésével és az ön-
kormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésekben.

- Közreműködik a gazdasági adottságok, erőforrások feltárásának vizsgálatában, részt vesz az
ezek hasznosítását jelentő programok kidolgozásában, javaslatot tesz vállalkozások előkészí-
tésére.

- Vizsgálja az infrastruktúra, az ellátás és szolgáltatás helyzetét, javaslatot tesz a színvonal
emelésére.

- Javaslatot tesz természeti értékek védettségére, illetve törlésére.

- Figyelemmel kíséri a városüzemeltetéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtá-
sát:
- közlekedés, forgalomszervezés,
- utak, járdák, hidak állapota,
- parkok, terek, zöldövezetek fenntartása,
- önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok /lakóépületek, intézmények stb./ állapotát.

- Javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok felújítására.

- Véleményezi az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyak értékesítésére irányuló ja-
vaslatokat.

- Meghatározza a város épített és természeti környezete védelme érdekében teendő intézkedé-
seket.

- Állást foglal az önkormányzati vagyon elidegenítésének kérdésében.

- Közreműködik önkormányzati vállalkozások előkészítésében, létrehozásában.

- A helyi védetté nyilvántartásra, illetve megszüntetésre előterjeszti a javaslatot a
képviselő-testület elé.

- Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület a városfejlesztés, környezet-
védelem tekintetében működése körében megbízza.

- Az Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottsággal együtt dönt a szociális lakás bérbevételére
előterjesztett és nem megfelelő kérelmek elutasításáról /7/2004./II.27./ önkormányzati
rendelet/.

- Az Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottsággal együtt javaslatot tesz a képviselő-testületnek
a szociális bérlakást igénylők bérbeadási névjegyzékére /7/2004./II.27./ önkormányzati
rendelet/.


4./ Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság:

- Figyelemmel kíséri a járóbetegellátás helyzetét.

- Javaslatot tesz a járóbetegellátás személyi feltételeinek továbbfejlesztésére.

- Figyelemmel kíséri a járóbetegellátás tárgyi feltételeinek alakulását, javaslatot tesz a tárgyi
feltételek javítására.

- Figyelemmel kíséri a városban élő időskorúak szociális helyzetét.

- Figyelemmel kíséri az egészségügyi, szociális intézmények működését.

- Elemzi a szociális ellátottság helyzetét, figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos lakos-
sági csoportok helyzetét és ezekre vonatkozóan javaslatot dolgoz ki.

- Véleményezi az egészségügyi és szociális ágazathoz tartozó intézmények névhasználatának
engedélyezését.

- Véleményezi az ágazati fejlesztési koncepciókat, szakmai programokat.

- Állást foglal tevékenységi területét illetően intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés
kérdésben.

- Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület a járóbetegellátás és a szo-
ciálpolitika körében megbízza.

- A Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottsággal együtt dönt a szociális lakás bérbevételé-
re előterjesztett és nem megfelelő kérelmek elutasításáról /7/2004./II.27./ sz. önkormányzati
rendelet/.

- A Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottsággal együtt javaslatot tesz a képviselő-testü-
letnek a szociális bérlakást igénylők bérbeadási névjegyzékére /7/2004./II.4./ sz.
önkormányzati rendelet/.



5./ Oktatási, Művelődési, Sport Bizottság:

 Figyelemmel kíséri az oktatási intézmények működését.

 Vizsgálja az oktatási intézmények tárgyi és személyi feltételeit, javaslatot tesz azok tovább fejlesztésére.

 Véleményezi a tevékenységi területét illetően az intézmények pótelőirányzati kérelmét, felújításait,

 Állást foglal a tevékenységi területét érintő intézmények létrehozásában, megszüntetésében, átszervezésében, névhasználatában.

 Véleményezi a város hosszú távú oktatási koncepcióját, feladatellátási tervét, a közoktatási intézmények pedagógiai programját.

 Figyelemmel kíséri a pedagógusok élet- és munkakörülményeit.

 Figyelemmel kíséri az ifjúság élet- és munkakörülményeit, közreműködik a helyzetük javítására tett intézkedések végrehajtásának szervezésében.

 Elemzi az oktatási és közművelődési intézmények kapcsolatát, együttműködését.

 Figyelemmel kíséri, illetve segíti a város közművelődési rendeletében megfogalmazott célkitűzések és feladatok megvalósítását:

 Figyelemmel kíséri a városi közművelődési és közgyűjteményi intézmények (Dráva Múzeum, Városi Könyvtár, Móricz Zsigmond Művelődési Központ) működését, vizsgálja ezen intézmények szakmai tevékenységét, működésük tárgyi, személyi és pénzügyi feltételeit, javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére,

 Véleményezi az illetékességi körébe tartozó intézményvezetők kinevezését,

 Véleményezi a közművelődési rendelet-tervezeteket,

 Figyelemmel kíséri a testvérvárosi kulturális kapcsolatok alakulását, segíti az abban közreműködő intézmények, civil és társadalmi szervezetek tevékenységét,

 Előkészíti a város közművelődési rendeletében felsorolt ún. kiemelt rendezvényeket (tartalmi és formai részletkérdések meghatározása, helyszínek kijelölése, szónokok felkérése, a költségekre vonatkozó javaslat előterjesztése, a rendezvények megvalósításában közreműködő intézmények és szervezetek feladatainak meghatározása, koordinálása).

 Véleményezi a Móricz Zsigmond Művelődési Központ házirendjét.

 Figyelemmel kíséri a sport (verseny- és tömegsport) helyzetét.

 Figyelemmel kíséri a város, különösen a tanulóifjúság testnevelési és sportolási tevékenységét.

 Kapcsolatot tart fenn a sportegyesületek vezetőivel, szükség szerint kezdeményezi a versenysport támogatását.

 Közreműködik a testnevelés, az utánpótlás-nevelés, diák és szabadidősport, a verseny- és tömegsport feltételeinek megteremtésében.

Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület az oktatás, a helyi művelődés, a kultúra és a sport tekintetében működése körében megbízza.




2. sz. melléklet

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete Bizottsági Elnökeinek
feladat- és hatásköréről


Valamennyi bizottság elnökének feladat- és hatásköre:

- Köteles érdemben választ adni, ha a képviselő önkormányzati ügyben felvilágosítást kér
/1990. évi LXV. tv. l9. §. /2/ bek./.

- Képviselői javaslatra a bizottság feladatkörébe tartozó ügyet a bizottsági ülés elé kell
terjesztenie és a tárgyalásra a képviselőt meg kell hívnia /1990. évi LXV. tv. 19. §. /2/
bek./.

- Össze kell hívnia a bizottságot a polgármester indítványára /1990. évi LXV. tv. 25. §.
/1/ bek./

- A Polgármesteri Hivatal bizottsági felelőse által a 42. §. /3/ bekezdése 2. francia bekez-
dése szerinti egyeztetés alapján dönt a bizottság napirendi tervezetéről.


3. sz. melléklet

A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak a lakosság alábbiakban
felsorolt önszerveződő közösségei az alábbiakban megjelölt témakörökben:

Máltai Szeretetszolgálat Barcsi Szervezete:
- szociális gondoskodás

Városi Nyugdíjas Klub Barcs:
- szociális gondoskodás,
- szolgáltatások díjai,
- nyugdíjas közművelődés,
- egészségügyi ellátás,

Barcsért Egyesület:
- városfejlesztés,
- város fenntartás, üzemeltetés, városrendezés,
- környezetvédelem, természetvédelem,
- munkahelyteremtéssel összefüggő programok,

Nőegylet:
- egészségügyi ellátás,
- szociális gondoskodás,
- gyermek- és családvédelem,
- városfejlesztés, üzemeltetés,
- közművelődés,
- oktatás,

Vakok- és Gyengénlátók Barcsi Szervezete:
- egészségügyi ellátás,
- szociális ellátás,

Sport Egyesületek:
- verseny- és tömegsport, testnevelés,

Szociális Kerekasztal Egyesület:
- szociális gondoskodás,
- gyermek- és családvédelem,

Diabetesz Egyesület:
- szociális gondoskodás,
- egészségügyi ellátás,

Vöröskereszt:
- szociális gondoskodás,
- gyermek- és családvédelem,
- egészségügyi ellátás,
- környezetvédelem, természetvédelem,

Hátrányos Helyzetű Cigány Fiatalok Kulturális Egyesülete:
- munkaügy,
- kultúra,
- oktatás,
- közművelődés,

Magyar Szív Egyesület Barcsi Szervezete:
- egészségügyi ellátás,
- szociális gondoskodás,

Rákóczi Szövetség Barcsi Szervezete:
- oktatás,
- kultúra,
- közművelődés,

Adria-Szigo Táncsport Egyesület:
- kultúra,

Somogytarnócai Nyugdíjas Klub:
- szociális gondoskodás,
- szolgáltatások díjai,
- nyugdíjas közművelődés,
- egészségügyi ellátás,

Történelmi Igazságtétel Bizottsága Barcsi Szervezete:
- szociális gondoskodás,
- egészségügyi ellátás,

Barcs és Vidéke Horgászegyesület:
- környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem,

Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület:
- környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem.

Dráva menti Polgári Egyesület:
- városfejlesztés,
- szociálpolitika,
- kultúra,

"Együtt a Városért" Egyesület:
- lakosságot érintő valamennyi kérdés,

Barcsi Polgári Kör Egyesülete:
- lakosságot érintő valamennyi kérdés,

Barcsi Gazdakör:
- foglalkoztatás,
- állattartás,
- mezőgazdasággal kapcsolatos témák,
Somogytarnócáért Egyesület:
- Somogytarnóca városrész lakosságát érintő valamennyi kérdés,

Barcsi Környezetvédelmi Egyesület:
- természet- és környezetvédelem,
- állatvédelem, állattartás,
- városfejlesztés,
- egészségügy.

Drávaszentesi Polgárőr Egyesület
- közbiztonság,

Somogytarnócai Polgárőr Egyesület
- közbiztonság.

Drávakörnyéki Kistérségi Nyugdíjas Egyesület
- szociális gondoskodás,
- szolgáltatások díjai,
- közművelődés,
- egészségügyi ellátás,
- tömegsport.

Mozgáskorlátozottak Barcsi Körzeti Csoportja
- akadálymentesítés,
- szociális gondoskodás.
- egészségügy.

Barcsi Természet � és Állatvédő Egyesület
- állattartás,
- környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem.

Drávaszentesi Nyugdíjas Klub
- szociális gondoskodás,
- szolgáltatások díjai,
- közművelődés,
- egészségügyi ellátás,
- tömegsport.

Lányok Asszonyok Baráti Köre Drávaszentes
- szociális gondoskodás,
- szolgáltatások díjai,
- közművelődés,
- egészségügyi ellátás,
- tömegsport.





Barcsi Cigány Nyugdíjas Egyesület
- szociális gondoskodás,
- szolgáltatások díjai,
- közművelődés,
- egészségügyi ellátás,
- tömegsport.

Cigányokért az Európai Unióban Egyesület
- szociális gondoskodás,
- egészségügyi ellátás,
- közoktatás,
- közművelődés
- tömegsport.

Noj Pantru Voj Közéleti Roma Nők Egyesülete
- szociális gondoskodás,
- egészségügyi ellátás,
- közoktatás,
- közművelődés
- tömegsport.

- �LOGOSZ� Civilek a Barcs-kistérségi Keresztény Fiatalokért Egyesület
- közművelődés,
- sport,
- ifjúság

- Drávaszentesi Polgári Kör
- lakosságot érintő valamennyi ügyben

- Barcs és Térsége Vállalkozók Egyesülete
- foglalkoztatás,
- vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek,
- adózás.


(5)- Barcsi Városvédő Egyesület
- kultúra, közművelődés,
- oktatás,
- sport,
- városfejlesztés, rendezés,
- környezet- és természetvédelem.

(3) 4. számú melléklet

Vagyonnyilatkozatra kötelezett munkakörök
az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv.

1./

3. §. (1) bekezdés b) pontja alapján (Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki � önállóan vagy testület tagjaként � javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során.):

- Barcs Város Önkormányzata jegyzője,
- Barcs Város Önkormányzata aljegyzője,
- Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézmények
Igazgatója,
- Móricz Zsigmond Művelődési Központ igazgatója,

2./
3. §. (1) bekezdés c) pontja alapján (Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki � önállóan vagy testület tagjaként � javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében.):

- Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója,
- Barcs Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága parancsnoka,
- Barcs Város Önkormányzat Városgazdálkodási
Igazgatóság Igazgatója,
- Dráva Múzeum igazgatója
- Móricz Zsigmond Művelődési Központ igazgatója,
- Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója,
- Szociális Központ igazgatója,
- Városi Könyvtár igazgatója.

1. sz. függelék

Polgármester, alpolgármester, képviselő-testületi tagok

s.sz: Név:
1. Karvalics Ottó polgármester
2. Racsek József alpolgármester
3. Ander István
4. Fodor Gyula
5. Halász Istvánné
6. Henger János
7. Dr. Kis M. János Attila
8. Szabadi József
9. Szakos Gábor
10. Szalai Balázs
11. Szemere Márta
12. Vekkeli Józsefné

2. sz. függelék

Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

- helyi autóbusz közlekedés
- szennyvízelvezetés
- alapfokú művészetoktatás
- szakszolgálati tevékenység
- sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai ellátása
- nevelési tanácsadó működtetése
- gimnáziumi oktatás-nevelés
- szakképzés
- szakközépiskolai képzés
- alapműveltségi felkészítés
- felnőttoktatás
- kollégiumi ellátás
- városi múzeum működtetése
- közösségi tér biztosítása
- sporttámogatás
- tömegsport támogatás
- fürdőüzemeltetés
- helyi újság
- helyi tv támogatása
- lakossági önszerveződő közösségek pénzügyi támogatása
- ösztöndíj támogatások

3. sz. függelék
(1)


� Én (..................................) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (��������) tisztségemből eredő feladataimat a Barcs város fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.
(A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!�


4. sz. függelék

Barcs Város Önkormányzata részvételével létrejött mikrotérségi társulások jegyzéke


- Központi Háziorvosi Ügyeleti Szolgálat 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72.

- Barcs és Mikrotérsége Szociális Központ 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 32-34.

- Városi Óvodák Intézményfenntartó Társulás 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

- Arany János Általános Iskola Intézményfenntartó Társulás 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

- Deák Ferenc Általános Iskola Intézményfenntartó Társulás 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46