Tisztelt Barcsi Polgárok!

Május utolsó vasárnapján, a Magyar hősök emlékünnepén csendes főhajtással emlékezünk Barcson. A Pieta szobornál, a Pálfalui első világháborús emlékműnél és Drávaszentes hősi emlékművénél bárki elhelyezheti a megemlékezés virágait, aki a magyar történelem azon alakjai előtt szeretné leróni tiszteletét, akik életüket áldozták a hazáért.

A Magyar Hősök Napjáról először 1917-ben született törvény, amely kimondja: „Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.” 1924-ben újabb törvénycikk erősítette meg a Hősök Napját, 1945-től azonban a diktatúra idején nem tartották ezt meg. 2001. óta újra törvény mondja ki a magyar történelem hőseire való emlékezést.

Sok néven említi a történelem hőseinket. Lovasok, huszárok, a híres somogyi rosseb-bakák… Ezer arca és az emberek által sok ezer sorsa van városunk, hazánk múltjának. Ezrek vére folyt ezért a földért, rájuk, őseinkre emlékezünk vasárnap.

Aligha tudja meghálálni áldozatukat az utókor.

Tisztelettel jegyzem e sorokat, emlékezésre kérve Barcs lakosságát.

Koós Csaba

polgármester

1917. évi VIII. törvénycikk

a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről

1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.

2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.

A részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

3. § Ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre.

• < Előző
• Következő >