Önkormányzat nyert pályázatai Statikus tartalom Önkormányzat Rendeletek 2004./07.
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
7/2004. (II.27.)
R E N D E L E T E (1) - (5)
az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről
(2) Barcs Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed Barcs Város Önkormányzata tulajdonában álló, illetve bármilyen jogcímen tulajdonába kerülő lakásokra és helyiségekre /továbbiakban: lakás és helyiség/, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre, továbbá a korábban hatósági kiutalás útján bérbe adott nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
A lakások bérbeadása
2. §
/1/ Az önkormányzati tulajdonban levő megüresedett, illetve a tulajdonába kerülő bérlakások bérlőinek kijelöléséről a Képviselő-testület, a 14-16. §-ok esetében pedig a polgármester dönt.
/2/ A közvetlen bérbeadói jog gyakorlására a polgármester tesz javaslatot az Egészségügyi, Szociálpolitikai és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi, Turisztikai(5) Bizottságok véleményének kikérése után.
/3/ A rendeletből adódó bérbeadással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat e feladatokat ellátó költségvetési szerve végzi.
/4/ A Képviselő-testület, a Bizottságok, valamint a polgármester hatáskörébe utalt feladatok előkészítését, végrehajtását a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája látja el.
3. §
/1/ A Képviselő-testület az 1993. évi LXXVIII. tv.-ben (a továbbiakban: Tv.) felsorolt bérbeadási jogcímek közül elsőbbséget biztosít a szociális helyzet alapján történő bérbeadásnak.
/2/ Az évenként rendelkezésre álló (újonnan épülő, megüresedő) lakásállomány legalább 50 %-át a szociális helyzetük alapján rászorulók részére kell bérbe adni.
Bérbeadás pályázat útján
4. §
Pályázat útján bérbe adandó lakások a Képviselő-testület döntése alapján kijelölt lakások.
5. §
/1/ A pályázatok tárgya a lakbér összege.
/2/ A pályázatot az nyeri meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű lakbér megfizetésére tesz ajánlatot.
/3/ Azonos összegű ajánlat esetén a bérleti szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a legtöbb hónapra vállalja a lakbér előre történő egy összegű megfizetését.
/4/ A pályázat kiírását a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.
/5/ A pályázat üres vagy megüresedő lakásra írható ki.
/6/ A pályázaton minden természetes személy részt vehet.
/7/ A pályázatot a helyben szokásos módon kell közzétenni.
/8/ A pályázó jogosult a lakást a pályázati tárgyalás előtt megtekinteni.
6. §
/1/ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, a lakbér mértékét, valamint a pályázati tárgyalás helyét és idejét.
/2/ A pályázati kiírás időpontjának legalább 15 nappal meg kell előznie a pályázati tárgyalás időpontját.
7. §
/1/ A pályázati eljárást a jegyző vagy megbízottja folytatja le az Egészségügyi, Szociálpolitikai és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi, Turisztikai(5) Bizottságok két tagja jelenlétében. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. A tárgyalás végén a megjelentekkel a pályázat eredményét közölni kell.
/2/ Az eredmény megállapítása után a bérbeadó a pályázat nyertesével három munkanapon belül bérleti szerződést köt.
/3/ Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a lakást nem kívánja használatba venni, vagy azt az előírt határidőben nem veszi használatba, a bérbeadó a pályázati eljáráson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe.
/4/ Ha a /3/ bekezdésben említett körülmény a pályázat nyertesének felróható okból következett be, az általa a pályázati tárgyaláson ajánlott összegű éves lakbér 20 %-ának megfelelő költségtérítést köteles fizetni.
Bérbeadás szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet alapján
8. §
/1/(1) Szociális bérletre jogosult az a nagykorú magánszemély, akinek a családjában – a vele együtt- költöző családtagokat számítva – az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegének 100 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át, és akinak vagy családtagjainak nincs tulajdonában lakás, illetve nem rendelkezik haszonélvezeti vagy használati jog alapján beköltözhető lakással.
/2/ Nem jogosult szociális bérletre az olyan személy:
(1) a/ aki bérleti jogáról vagy tulajdonáról 5 éven belül pénzbeli térítési díj ellenében, vagy hozzátartozója javára lemondott;
b/ aki családtagként él hozzátartozója tulajdonában és e rendelet 9.§.-ában meghatározott
mértéket a lakásban lakó személyek száma nem haladja meg;
(1) c/ aki a saját és vele együttköltöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát a megelőző 5 éven belül elidegenítette és annak a forgalmi értéke meghaladta az elidegenítés évében hatályban levő öregségi nyugdíjminimum értékének ötvenszeresét, - kivéve, ha az árverésből, illetve a lakáscélú kölcsönt fizetni képtelen tulajdonos lakása értékesítéséből származó - a tartozások levonása utáni - megmaradó vételárrész nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét;
d/ akinek és a vele együttköltözőknek a tulajdonában levő vagyon meghaladja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdése bb) pontjában meghatározott mértéket;
e/ szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.
f/(4) aki és a vele együttköltöző családtagja lakbértartozás, illetve közüzemi díj tartozás miatt kényszerből vagy önkéntesen önkormányzati lakást adott vissza és hátralékát nem rendezte.
9. §
A szociális helyzet alapján bérbe adható jogos lakásigény mértéke e rendelet alapján az együttlakó személyek számától függően a következő:
- egy személy: egy lakószoba,
- két személyig: egy-másfél lakószoba,
- három személy esetén: másfél-két lakószoba,
- négy személy esetén: kettő-kettő és fél lakószoba,
- minden további költöző esetén plusz fél lakószoba.
10. §
/1/ Az az állampolgár, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérleti ajánlatot tesz, amelyet a jegyzőnél kell benyújtani.
/2/ Az ajánlatnak tartalmaznia kell a 8. §-ban foglalt feltételekre és egyéb jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatot. Csatolni kell az ajánlattevő és vele együtt költöző családtagjai jövedelméről szóló igazolást a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelembe véve a hivatkozott tv. 10. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat.
/3/ Amennyiben az ajánlattevő vagy együtt költöző családtagjai jövedelme vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében, a hivatal megkéri a NAV megyei adóigazgatósága(5) igazolását a megelőző évi jövedelemadó alapjuk tárgyában.
/4/ Az ajánlatokról nyilvántartást kell vezetni és évente egy alkalommal a felülvizsgálatát el kell végezni.
/5/ Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot, és a lakásbérleti ajánlattevők névjegyzékéről törölni kell, ha az ajánlattevő a /2/ és a /3/ bekezdésben foglaltaknak felhívás ellenére, az abban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget
/6/ A névjegyzéken szereplő ajánlattevők közül előnyben részesülnek az állandó barcsi lakóhellyel rendelkező többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők és az albérletben lakó személyek.
Bérbeadás bérlőkijelölési és kiválasztási jog esetén
11. §
/1/(2) Bérlőkijelölési és kiválasztási joggal terhelt lakás megüresedése esetén a jogosultat a bérbeadó felhívja annak közlésére, hogy kivel, milyen feltételekkel és időtartamra kell megkötni a bérleti szerződést.
/2/ Amennyiben a jogosult a felhívásban megjelölt határidőn belül az adatokat nem közli, a közüzemi költség és a bérleti díj fizetési kötelezettség a jogosultat terheli.
(3)(2) A bérbeadó a bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv megkeresésére köteles az általa kijelölt
bérlő bérleti jogviszonyát felmondani.
(4)(2) Amennyiben a bérbeadó a Tv. 24. §-ban meghatározott felmondási ok alapján él a bérleti jogviszony felmondásával, úgy köteles írásban értesíteni a bérlőkijelölési jog jogosultját.
Lakáscsere
12. §
/1/ Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati lakásra cserélhető. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.
/2/ Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.
/3/ Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződés csak akkor hagyható jóvá, ha a jóváhagyásra benyújtott csereszerződésben az önkormányzati bérlakás leendő bérlője vállalja a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését. A csere jóváhagyása után az új bérlővel a régi bérleti szerződésében foglalt határozatlan vagy határozott idejű szerződés köthető.
/4/ A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jog jogellenes átruházására irányul, illetve a cserélő felek nem szereznének egész lakást a csere folytán.
/5/ A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.
Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok megoldása keretében
13. §
/1/ A bérlő kérheti a bérbeadótól nagyobb alapterületű lakásának kisebbre cserélését.
/2/ Az /1/ bekezdés alapján végrehajtott lakáscsere esetén a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg a lakás alapterületének különbözete arányában, amennyiben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik. A térítés összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni a /3/ bekezdésében foglaltakra.
/3/ Ha a bérlő a lakás leadásakor másik lakásra nem tart igényt, akkor részére a lakás átvételét követően az éves lakbér háromszorosát köteles a bérbeadó kifizetni, amennyiben határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik és lakás-használatbavételi díjat fizetett.
/4/(4) Nem jogosult a (3) bekezdésben foglalt összegre az a bérlő, akit a képviselő-testület a lakásépítési, lakásvásárlási pályázat keretében helyi támogatásban részesített.
/5/ Nem jogosult a /3/ és /4/ bekezdésben foglalt összegre az a bérlő, akit a Képviselő-testület a lakásépítési, lakásvásárlási pályázat keretében helyi támogatásban részesített.
Bérbeadás szakember elhelyezés érdekében
14. §
/1/ Az önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében lakásbérleti névjegyzék és pályázati tárgyalás mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat valamely intézményének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.
/2/ Szakember elhelyezése körében csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában nincs barcsi ingatlan és 5 évre visszamenőleg nem is volt.
15. §
Szakember-elhelyezés céljára lakást a munkaviszony fennállásának időtartamára lehet bérbe adni.
16. §
/1/ Szakember-elhelyezés céljából lakást bérbe adni a polgármesterre átruházott hatáskör alapján lehet annak a személynek, aki az önkormányzati intézménnyel munkaviszonyban közalkalmazotti vagy köztisztviselői viszonyban áll.
/2/ A szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
- A lakásba a bérlő a házastársa és vele együtt költöző, valamint ott született hozzátartozókon kívül mást csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.
- A bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak.
- A lakás más célú hasznosítása kizárt.
16/A. § (2)
Bérbeadás szociális intézményből elbocsátottak részére
(1) A szociális intézményből elbocsátott személy részére másik lakás biztosításához a rendelet 8. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
17. §
Lakás bérbeadása más célra
Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
Bérbeadás időtartama
18. §
/1/ Ha jogszabály, illetőleg e rendelet másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.
/2/ A határozott idejű bérbeadás legfeljebb 6 évre szólhat, amely 2-2 évvel többször meghosszabbítható, amennyiben a szociális rászorultság feltételei fennállnak. A rászorultságot a meghosszabbítás előtt vizsgálni kell.
/3/ Határozott idejű vagy feltétel bekövetkezéséhez kötött bérlet esetén a volt bérlő a szerződés lejártakor elhelyezési kötelezettség nélkül köteles kiköltözni.
Bérleti szerződés
19. §
/1/ A lakásbérleti szerződéseket a Képviselő-testület döntése és a polgármester átruházott hatáskörben hozott kijelölése alapján a Városgazdálkodási Igazgatóság köti meg a bérlővel.
/2/ A Képviselő-testület határozata és a polgármester kijelölése tartalmazza, hogy a Városgazdálkodási Igazgatóságnak mely bérlővel, mely lakásra, milyen időtartamra és bérleti díjjal kell szerződést kötnie.
/3/ A bérleti szerződés tartalmazza a bérlő nevét, személyi adatait, a lakás adatait, a bérbeadás időtartamát, a bérleti díjat, a közüzemi költségek viselését, a felek jogait és kötelezettségeit, a Tv.-ből és a rendeletből eredő tartalmi elemeket, és mindazt, amiben a felek megállapodnak.
(4)(2) A bérleti szerződés tartalmazza az önkormányzati bérlakásokra vonatkozóan a lakásban való életvitelszerű bentlakás kötelezettségét.
(5)(2)A két hónapot meghaladó távollét és annak nem menthető okból elmulasztott bejelentési kötelezettsége esetén a bérbeadó rendkívüli felmondással élhet a rendelet 37. §-nak figyelembevételével.
A bérbeadói hozzájárulás szabályai
20. §
/1/(2) A bérlő élettársa, élettársa gyermeke, testvére, gyermekének házastársa (élettársa) a bérbeadó hozzájárulásával a lakásba költözhet a bérlő bérleti jogviszonyának fennállásáig.
/2/ A bérbeadó hozzájárulásával beköltöző /1/ bekezdés szerinti személyek a bérlő halála, illetve a bérlet más módon történő megszűnése esetén kötelesek a lakásból mindennemű elhelyezési igény nélkül kiköltözni. Erre a beköltöző személyeknek írásban kell kötelezettséget vállalnia.
/3/ Másik lakás biztosítására a bérbeadó hozzájárulásával rendelkezők akkor tarthatnak igényt, ha az /1/-/2/ bekezdésben foglaltak alapján a bérlővel történő életvitelszerű együttlakás legalább 10 évig tartott és megfelelnek a szociális bérlet feltételeinek.
21. §
/1/ A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést kössön természetes vagy jogi személlyel, ha a Tv. 22. § /3/ bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn, és a lakásbérlet határozatlan időre szól.
/2/ Meg kell tagadni az /1/ bekezdés szerinti hozzájárulást, ha az eltartónak más eltartottal már van tartási szerződése. Erről az eltartót nyilatkoztatni kell.
/3/ Ha a tartási szerződést nem a bérleti jog folytatására kötik, az eltartó befogadásához bérbeadói hozzájárulás kell, mely akkor adható meg, ha az eltartó írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.
22. § (2)
/1/ Önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható.
/2/ Az albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, mely megalapozza a Tv. 25. §-ában foglaltak szerinti bérleti jog felmondását.
23. §
A Képviselő-testület a bérbeadói hozzájárulás döntési jogát a polgármesterre ruházza át.
A lakbér megállapítása
24. §
A bérbeadó a lakbérekről külön rendeletet alkot.
A felek jogai és kötelezettségei
A lakás átadása
25. §
/1/ A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.
A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlő a szükséges munkákat helyette és költségére elvégeztetheti a bérbeadó írásban történő felhívását követő 8. nap után.
/2/ A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
26. §
/1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.
/2/ Megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, valamint a mindkét fél által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.
/3/ A bérlő a ráfordításait lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével jogosult visszanyerni.
Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség
27. §
/1/ A bérbeadó köteles gondoskodni a tisztán önkormányzati tulajdonban levő:
a/ épület felújításáról, állagának karbantartásáról,
b/ épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c/ a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, e helyiségek szükség szerinti megvilágításáról,
d/ a háztartási szemét gyűjtését biztosító edényzetről,
e/ a közös használatra szolgáló helyiségek üzemeltetési költségének megfizetéséről.
/2/ A bérbeadó egyéb esetekben a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. tv.-ben meghatározottak szerint, a tulajdoni hányadának arányában köteles a költségeket viselni.
/3/ A bérlő(k) köteles(ek) gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről, valamint a közüzemi fogyasztásmérők kötelezően előírt és szükség szerinti cseréjéről, melyeknek költségeit köteles viselni.
/4/ A bérlő(k) köteles(ek) gondoskodni a közösen használt helyiségek, épületrészek, utak, járdák tisztántartásáról és síkosságmentesítéséről a társasház házirendje szerint.
/5/ A /3/-/4/ bekezdésben foglalttól eltérő megállapodás esetén a bérlő(k) köteles(ek) a bérbeadó által elvégzett fenti munkák költségeit megtéríteni.
A lakás átalakítása, korszerűsítése
28. §
/1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.
/2/ A bérbeadó az átalakítás, korszerűsítés költségeit csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett.
/3/ A bérlő egyúttal köteles a lakás új besorolásának megfelelő lakbér megfizetésére.
/4/ A munkák elkészítésére és a költségek megtérítésére egyebekben e rendelet 26. § /2/-/3/ bekezdésében foglalt előírások az irányadók.
/5/ Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai egy összegben történő megtérítésére a megállapodástól függően, de legkésőbb a bérlet megszűnésétől számított egy éven belül.
/6/ A Képviselő-testület az átalakítási és korszerűsítési munkákhoz való hozzájárulás jogát a polgármesterre ruházza át.
29. §
/1/ A felek akár szerződéskötéskor, akár annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.
/2/ A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák:
- az átvételkori állapotnak, vagy a megállapodásban rögzítettnek megfelelő falfestés,
- fentiek szerinti mázolás,
- tapéta és falburkolat esetén tiszta és ép állapot,
- lakásberendezések, burkolatok javítása, üzemképesség szolgáltatóval történő igazolása.
A lakásbérlet megszűnése
30. §
/1/ A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik, és a bérlő külön felszólítás nélkül, valamint mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni.
/2/ A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, és a megállapításokat írásba kell foglalni.
/3/ Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról, határidejéről.
/4/ Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.
/5/ A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.
/6/(2)Ha a bérlő a szerződésben meghatározott időben a lakást nem adja vissza, úgy a kiürítéssel, átadással kapcsolatos határozatok végrehajtására - a jegyző a Tv. 90/A. §-on alapuló határozatának kivételével - a bírósági végrehajtásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
31. §
/1/ Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.
/2/ Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban vagy arra alkalmas helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról - az erre vonatkozó szabályok szerint - leltárt kell felvenni.
/3/ Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örököst terheli az /1/ bekezdésben megjelölt határidőn belül a lakásra megállapított lakbér egyszeresének, határidőn túl pedig minden megkezdett hónapra a kétszeresének megfelelő összegű használati díj megfizetésének kötelezettsége.
/4/ Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.
/5/ A Képviselő-testület a hagyatékkal kapcsolatos bérbeadói feladatokat a polgármesterre ruházza át.
32. §
Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.
A lakásbérleti jog folytatása a bérlő halála esetén
33. §
/1/ A lakásbérleti jog folytatására jogosult személynek a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni a jogosultsága elismerését.
/2/ Ha a lakásbérleti jog folytatására van olyan jogosult, aki e jogának elismerését az /1/ bekezdésben előírt határidőben nem kérte, a jegyző köteles felhívni, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, kíván-e jogával élni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
/3/ Ha a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultság elismerését az eltartó kéri a tartási szerződés alapján, a bérleti szerződés megkötése előtt a jegyző köteles megállapítani, hogy az eltartó a tartási kötelezettségét teljesítette-e. A tartási kötelezettség nem teljesítése esetén a jogosultság elismerését el kell utasítani.
/4/(2)A bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérlőjének halálakor, az érintett lakás bérleti jogát csak a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.
34. §
A bérlő halála esetén nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek, vagy házastársának, vagy kiskorú gyermekének a tulajdonában Barcs városban bármely módon hasznosított lakása van.
35. §
/1/ A lakásbérleti jogot a jogosult változatlan feltételek mellett folytathatja, ha a jogosultságát a bérbeadó a Tv. 32. §-a alapján elismerte.
/2/ A lakásbérleti jog folytatására jogosult köteles az elhalt bérlő bérleti jogviszonyából adódó tartozások, hátralékok megfizetésére, kötelezettségek viselésére.
/3/ A Képviselő-testület a lakásbérleti jog folytatásának elismerését a polgármesterre ruházza át.
A lakás elhagyása
36. §
/1/ Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jog megszűnik.
/2/ A bérbeadó a szerződés felmondása előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt felhívni, hogy – a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül – igazolja a lakás elhagyásának okát.
/3/ Ha a bérlő ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a bérlő lakásában levő ingóságok elszállításáról és megőrzéséről a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok útján kell gondoskodni.
37. §
/1/(2) A 36. § /2/ bekezdésének alkalmazása során nem lehet elhagyottnak tekinteni a lakást, ha a bérlő abból azért van két hónapot meghaladóan távol, mert:
- gyógykezelésben részesül és folyamatosan gyógyintézetben tartózkodik,
- lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,
- lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,
- szabadságvesztés büntetését tölti,
- a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni.
/2/(2)Az /1/ bekezdésben felsorolt esetekben a bérlő köteles a távollét okát és annak várható időtartamát a bérbeadónak előzetesen bejelenteni.
/3/ Amennyiben a bérlő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ebből adódóan keletkező károkért teljes mértékben anyagi felelősséggel tartozik.
/4/ A Képviselő-testület a bérleti szerződés felmondási jogát a polgármesterre ruházza át.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete
38. §
Az önkormányzat tulajdonában levő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a 39. § – 43. §-okban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
A bérbeadás feltételei
39. §
/1/ Helyiséget – a kötelező elhelyezési feladat kivételével – csak versenytárgyalás útján lehet bérbe adni.
/2/ A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban levő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.
/3/ A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra köthető.
Bérbeadás pályázat útján
40. §
A pályázati eljárás lefolytatására az e rendelet 5-7. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:
a/ A pályázat tárgya a helyiségbérleti díj havi összege. A pályázatot az nyeri el, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.
b/ A pályázaton meg kell jelölni azt a tevékenységi kört is, amely a helyiségben folytatható.
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
41. §
/1/ Az önkormányzat tulajdonában levő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közül – írásbeli közös kérelmük alapján – bérlőtársi szerződés is köthető.
/2/ Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs kérelmére az egész helyiség bérlőjévé válik.
/3/ Ha a visszamaradt bérlő a /2/ bekezdésben foglalt jogával nem kíván élni, a helyiséget kisebb helyiségre cserélheti vagy a bérbeadótól kisebb cserehelyiséget igényelhet, ha a cserélő fél a helyiségre fennálló bérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
/4/ A visszamaradt bérlő a bérletet bérlőtársi jogviszonyban, az általa választott bérlőtárssal is folytathatja a bérbeadó hozzájárulásával kötött szerződés alapján.
42. §
/1/ A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve.
/2/ A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat /portál/, kirakatszekrény védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezés karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.
/3/ A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, az üzlet közterülettel érintkező járdaszakaszának síkosságmentesítéséről, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.
/4/ A helyiség bérletére vonatkozó bérleti szerződésben a bérlői, bérbeadói jogokat és kötelezettségeket pontosan meg kell határozni.
/5/(2)A bérbeadó évente két alkalommal köteles ellenőrízni az önkormányzati bérlakások rendeltetésszerű használatát, a lakásban való életvitelszerű bentlakást, melyhez a bérlőnek a lakásba jutást (mindkét félnek megfelelő időben) biztosítani kell, és az ellenőrzést tűrni köteles.
/6/(2)A bérlő a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítási munkák elvégzését nem akadályozhatja.
A helyiség bérleti jogának átruházása és elcserélése
43. §
/1/ Az önkormányzat tulajdonában levő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek szerint.
/2/ A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához hozzájárul:
a/ ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenységének a jogszabály által előírt feltételei biztosíthatók, és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti;
b/ ha az új bérlő vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet az önkormányzatnak.
/3/ Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, amelyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással módosítják a bérleti szerződést legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamúvá.
/4/ A Képviselő-testület a bérleti jog átruházását a polgármester hatáskörébe utalja.
Vegyes rendelkezések
44. §
/1/ A jegyző folyamatosan nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában levő és bérbeadás útján hasznosított, illetve üresen álló lakásokról és helyiségekről.
/2/ A lakásnyilvántartás tartalmazza:
a/ a lakás alapterületét, szobák és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát, társasháztulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,
b/ a bérlő nevét,
c/ a bérleti jogviszony időtartamát,
d/ a lakásbérbeadás módját,
e/ esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését,
f/ a bérlőkijelöléssel rendelkező szervezetet és a kijelölés számát.
/3/ A jegyző folyamatosan nyilvántartást vezet a szociális bérlakásra lakásbérleti ajánlatot tevő személyekről.
E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:
a/ név, születési hely, idő, anyja neve, családi állapota,
b/ lakóhelye és tartózkodási helye,
c/ jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat,
d/ tartós egészségkárosodás esetén az egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.
Ezen adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik az ajánlatot tevő állampolgárral közös háztartásban élő valamennyi személyre.
/4/ A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségi, családi állapotára vonatkozó adatok.
/5/ A nyilvántartásból az ajánlatot tevőt törölni kell, ha a szociális rászorultság nem áll fenn. Rászorultság esetén a nyilvántartásban szereplő állampolgár részére e rendelet alapján adható lakás bérbe.
A Képviselő-testület feladatai
45. §
/1/ Határozattal dönt a szociális jellegű bérlakást igénylők névjegyzékre kerüléséről, valamint az önkormányzati lakás bérbeadásáról, kivéve a szakember elhelyezés érdekében történő bérbeadást.
/2/ Határozattal dönt a névjegyzéken levő igénylő névjegyzékről való törléséről.
/3/ Önkormányzati kisajátítás, közérdekű feladat esetén jogosultság figyelembe vétele nélkül biztosít önkormányzati bérlakást.
/4/ Az éves költségvetés keretében meghatározza az e rendelet alapján kezelt és hasznosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítására, karbantartására, javítására fordítandó összeget.
Az Egészségügyi, Szociálpolitikai és Városfejlesztési, Környezetvédelmi,
Turisztikai(5) Bizottságok feladatai
46. §
/1/ Döntenek a szociális lakás bérbevételére előterjesztett és nem megfelelő kérelmek elutasításáról.
/2/ Javaslatot tesznek a Képviselő-testületnek a szociális bérlakást igénylők bérbeadási névjegyzékére.
/3/ Javaslatot tesznek a szociális bérlakást igénylők névjegyzékén szereplő igénylők bérlőkijelölésére.
/4/ Részt vesznek a pályázatokkal, versenytárgyalásokkal kapcsolatos eljárásokban.
A polgármester feladatai
47. §
/1/ A Képviselő-testület elé terjeszti a javasolt szociális lakásbérbeadási névjegyzéket.
/2/ A Képviselő-testület elé terjeszti a javasolt bérlőkijelölést a szociális bérlakásra.
/3/ A pályázat útján történő bérbeadásra a pályázatot kiírja.
/4/ A lakásbérleti jog folytatásához a jogosultságot elismeri.
/5/ A lakás elhagyása esetén a bérleti szerződést felmondja.
/6/ Dönt a bérbeadói hozzájárulást igénylő feladatokban.
/7/ Engedélyezi a bérlő részére a lakás vagy helyiség átalakítási, korszerűsítési munkáinak elvégzését.
/8/ Dönt a hagyatéki tárgyaknak - az örökös terhére és veszélyére - raktárban történő elhelyezéséről.
/9/ Engedélyezi a helyiség bérleti jogának átruházását.
/10/ Dönt a szakember-elhelyezéssel kapcsolatos bérbeadásról.
/11/ A Városgazdálkodási Igazgatóságot negyedévente elszámoltatja a beszedett bérleti díjakról.
A jegyző feladatai
48. §
/1/ Ellátja a lakásokkal, helyiségekkel és igénylésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.
/2/ Ellátja a pályázatokkal és versenytárgyalás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
/3/ A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosultat - amennyiben 30 napon belül nem kérte a jogosultsága elismerését - felszólítja nyilatkozatának megtételére.
/4/ Az önkényes lakásfoglalások esetén intézkedik a lakás kiürítéséről.
A Városgazdálkodási Igazgatóság feladatai
49. §
/1/ A kijelölt ajánlattevővel megköti a bérleti szerződést.
/2/ Ellátja a lakások átadás-átvételével kapcsolatos feladatokat.
/3/ Leltár alapján átadja a bérlőnek a lakásberendezési tárgyakat, feltüntetve azok állapotát.
/4/ A bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján elvégzi a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét.
/5/ Gondoskodik a bérbeadót terhelő üzemeltetési, karbantartási, és felújítási kötelezettségek teljesítéséről.
/6/ Gondoskodik a bérleti díjak közléséről, a bérlőt terhelő vízdíj megállapításáról, és a díjak beszedéséről.
/7/ A beszedett díjakról negyedévente a polgármester felé elszámol.
/8/ A bérbe adott lakásokról nyilvántartást vezet, megüresedett lakás esetén a visszavételről a jegyzőt értesíti.
/9/ Kapcsolatot tart a társasházak közös képviselőivel, ellát közös képviselői feladatokat - a lakóközösség megbízása alapján -, a közgyűléseken képviseli az önkormányzatot a tulajdoni hányad arányában, és viseli a tulajdoni hányad arányában fizetendő társasházzal kapcsolatos költségeket.
/10/(2)Évente két alkalommal ellenőrzi az önkormányzati bérlakások rendeltetésszerű használatát és az életvitelszerű bentlakást. Az ellenőrzést 8,0-20,0 óra közötti időszakban előzetes értesítés mellett végezheti.
Átmeneti rendelkezések
50. §
/1/ Az e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződések esetében az eljárás megindításakor hatályban levő rendelkezéseket kell alkalmazni.
/2/ A névjegyzéken levő ajánlattevővel a rendelet hatálybalépése után a lakástörvényben és e rendeletben meghatározott tartalmú bérleti szerződés köthető.
/3/ A rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
51. §
E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv.-ben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók
Záró rendelkezések
52. §
/1/ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
/2/ A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
/3/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzatának az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 4/1994. (II.4.) sz. rendelete, az azt módosító 7/1995. (III.24.) sz. és 13/2000. (V.26.) sz. rendelete, valamint a képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörökről szóló 7/2001. (IV.6.) sz. önkormányzati rendelet 5. § /2/ bekezdése.
Záradék
53. § (3)
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
B a r c s, 2004. február 19.
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina s.k. Feigli Ferenc s.k.
jegyző polgármester
Az (1)-(5) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.
B a r c s, 2011. március 25.
Balázsné dr. Vástyán Krisztina
címzetes főjegyző
(1) 30/2004.(VI.25.) rendelet.
Hatályos: 2004. 06. 25-től
(2) 7/2004.(III.24.) rendelet.
Hatályos: 2006. 03. 24-től
(3) 19/2009.(VIII.4.) rendelet.
Hatályos: 2009.08.04-től
(4) 30/2009.(XII.4.) rendelet.
Hatályos: 2009.12.04-től
(5) 4/2011.(III.25.) rendelet.
Hatályos: 2011.03.25-től
