2011. augusztus 11., csütörtök - Zsuzsanna, Tiborc. Language
Bemutatkozás | Közélet | Intézmények | Idegenforgalom | Közérdekű | Sport | Programajánló | Hírek | Szavazás | Vendégkönyv

Testület
Tagok
Bizottságok
Településrészi önkormányzatok
Kisebbségi önkormányzatok
A testület működése
Rendeletek
Határozatok
Testületi ülések
Pályázatok
Üvegzseb
Gazdasági program
Közbeszerzés
Hivatal
Főbb szervezeti egységek és azok működése
Ügyfélfogadás
Ügyfél ABC
Vállalkozói oldalak
Barcsi vállalkozások
Társadalmi szervezetek
Testvérvárosok
Barcs Város kitüntetettjei
Társadalmi szervezetek
Zselíz



Zselíz Délnyugat-Szlovákia keleti részén a Garam folyó jobb partján helyezkedik el.

Földrajzi elhelyezkedése és fekvése az Alsó-Garam menti statisztikai régió központi fekvésével egyaránt jellemezhető.
Természet-földrajzilag a Dunamenti-alföld keleti részén a Garam folyó vonulatában húzódik. A város tengerszint feletti magassága 134 - 155 m.
Közigazgatásilag Nyitra-megyéhez tartozik.
A járási székhely Levice-Léva 27 km-re északra, a szomszédos régiók központjai ©túrovo-Párkány 30 km-re délre, Nové Zámky-Érsekújvár 35 km-re nyugati irányba fekszik.

A város fekvésénél fogva részévé válhat egy európai jelentőségű közlekedési tengelynek, a Dansk - ®ilina - Esztergom - Budapest - Plotce 5/V folyosónak.

A város történelméből

Zselíz és vidéke már az őskorban lakott terület volt. A kőkorszak idején a Garam folyó bal, illetve jobb partján megélhetésre talált az itt élő paleolit-, mezolit-, neolitkori ősember. A neolit kor legjelentősebb változása az élelemszerzés módjában található, mikor az ember áttér a növénytermesztésre és háziállattartásra, s így kialakul a földművelés és az állattenyésztés. Ez a forma gyökeresen megváltoztatta egész napjainkig Zselíznek és környékének földrajzi etnikumát, az itt élő lakosság gazdasági -társadalmi hovatartozását. Fokozatosan növekedett az előállított termékek mennyisége, s így lehetővé vált a készletek gyűjtése és elraktározása. Ehhez megfelelő edényekre volt szükség. Ez eredményezte a kézműipar, a fazekasság kialakítását. Így jött létre az ún. zselízi kultúra, ill. a szalagdíszes középeurópai mintájú művelődés sajátos zselízi csoportja, mely erős kapcsolatban állt a bükki kultúrával, ill. a Kisalföld, Dunántúl és az Ipoly völgyének kultúrájával.

A középkor is erősen rányomta bélyegét Zselíz és vidéke történelmére. A garamszentbenedeki alapítólevél, amellyel Garammikola (Zselíz város kataszteri területe) első említése összefügg, 1075 - ben, I. Árpádházi Géza király uralkodása kezdetén keletkezett. Az alapító oklevél szerint (melynek eredetie elveszett) az apádság birtokaihoz tartozott Zselíz falu is. Zselíz, mint helységnév a fennmaradt eredeti oklevelekben először 1209-ben fordul elő, majd egy 1274-es oklevélben, ill. I. Lajos király 1347-ben kiadott oklevelében, amelyben a király Becsei Imrének birtokcsere útján 3 falut adott. Zselízt, Udalt és Mártondot. A két utóbbi említett falu a török hódoltság idején pusztult el. Zselízt, a volt királyi birtokot földbirtokos családok örökölték. Először a Becseiek, - Becsei Imre, majd halála után annak 3 fia: Töttös, Vesszős és Tövises volt a helység ura. Később az említett családba házasodott be Desseőffy, majd az Esterházy család. Ezután a birtok a Szakmáry és az Amade grófok tulajdonába került, akiktől újra az Esterházyak szerezték meg, s tőlük leányágon a grófi, majd később a Breunner hercegi család örökölte. Az Esterházy kastély, jelenlegi felujítása alatt is harmonikusan illeszkedik a Schubert-park környezetéhez.

Zselíz legjelentősebb építészeti alkotása a XIV. századból származik. A gót stílusú Szent Jakab plébániatemplom értéke európai viszonylatban is jelentős. A templom oltárasztalát és a szentélyben található művészeti szempontból nagyértékű freskókat a XIV. század második felében készítették. A szentély egészen napjainkig megőrizte gótikus (csúcsíves) eredetét.

Zselíz a II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződő szabadságharc idején is - az ún. kuruckorban - fontos katonai stratégiai központ volt. Bottyán János kuruc generális hidat verettetett a Garamon, amelyen átszállította az élelmet és a katonai lőszert az érsekújvári, nyitrai, tapolcsányi, esztergomi és a komáromi helyőrségnek.

Majd 1709-ben a kuruc hadvezetés terve szerint az Érsekújvár-Zselíz vonalon kellett volna megállítani az osztrák és a velük közösen harcoló labanc csapatok előrenyomulását.

Városunk történelméből nem szabad elkülöníteni Franz Schubert /1797-1828/ osztrák zeneszerző itt-tartózkodását. Az ismert osztrák zeneszerző két ízben, 1818-ban és 1824-ben tartózkodott Zselízen. Schubert emlékének adózva városunkban Schubert emlékmúzeumot rendeztek be az ún. Bagolyvár-házban.

Zselíz és vidékének lakossága a 20. század első felében részese lett mind az első-, mind a második világháborúban lezajlott eseményeknek. Az első világháború területileg nem érintette Zselízt és vidékét, ez azonban nem mondható el a második világháború eseményeiről. A második világháború utolsó évének tavaszán a keleti front (az ún. II. Ukrán front) városunkat is elérte, s áldozatait a hazai lakosság köréből is merítette.

Az 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés alapján Zselízt a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. Az 1938. november 2-án aláírt bécsi döntés alapján újból Magyarországhoz, majd a második világháború után a Csehszlovák Népi Demokratikus Köztársasághoz tartoztunk.

A második világháború utáni évekre mind az jellemző, ami a közelmúlt történelmét alkotja egészen napjainkig.

Zselíz telepü1és 1960-ig a járási székhely szerepét töltötte be és ebben az évben kapta meg a városi státuszt.

A közel fél évszázad változásai gazdasági és szociális újjászervezést, átalakulást idéztek elő városunkban és környékén egyaránt.

  Linkek, dokumentumok
Zselíz honlapja
Zselíz email címe
Zselízi ismertető
Copyright 2011 Barcs Város Önkormányzata. Minden jog fenntartva.
Jogok és Feltételek | Impresszum