2005. február 20.,
BARCSI KÖRKÉP - III. évfolyam 2. szám (2005. február)
BARCSI KÖRKÉP
III. évfolyam 2. szám (2005. február)
TARTALOMJEGYZÉK
- BARCS VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETEL ELFOGADTA AZ
ÖNKORMÁNYZATI 2005. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉT
- VÁLASZOL A KÉPVISELŐ: KELEMEN JÁNOSNÉ
- BARCSI KITÜNTETETTEK A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN
- SOMOGY POLGÁRAIÉRT DÍJJAL TÜNTETTÉK KI ANDER ISTVÁNNÉT
- NEM BÁNTJA A SZEMÉT?!
- ORSZÁGOS ANGOL NYELVI VERSENY BARCSON
- RÉGI FARSANGOK
- KULTÚRA - MÁSKÉPPEN
- HA FEBRUÁR, AKKOR SZALAGAVATÓ
- ICA - VICA - CSERTOVICA
- ÜNNEP UTÁN - ÜNNEP ELŐTT
- OLVASÓI LEVÉL
- SPORT (SPORTHÍREK)
- A LEGJOBB BARCSI SPORTOLÓK ELISMERÉSE
- KISHÍREK
BARCS VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETEL ELFOGADTA AZ ÖNKORMÁNYZATI 2005. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉT
Széleskörű és alapos szakmai előkészítés, intézménylátogatási program, érdekegyeztető tárgyalások és a bizottsági tárgyalási szakasz után Barcs Város Képviselőtestülete a február 17-i ülésén tűzte napirendre a 2005. évi költségvetés tárgyalását.
Az önkormányzat 2005. évi költségvetésének kialakítását, a felhasználható források körét és nagyságát továbbra is elsősorban a központi szabályozás, az ágazati jogszabályok, valamint a képviselőtestület idei évet érintő korábbi határozatai és vállalt kötelezettségei határozzák meg.
Fentiek, és a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló, 2004. évi CXXXV. törvény alapján, Barcs város Képviselőtestülete február 17-én az önkormányzat 2005. évi költségvetését 6 milliárd 205 millió 168 ezer Ft bevétellel és kiadással állapította meg.
A bevételekről:
Az önkormányzat főbb bevételi forrásai: a helyi adók, az átengedett, megosztott támogatások, az állami támogatások, az átvett pénzeszközök, egyéb, saját bevételek, a fejlesztésre kapott pályázati pénzek és a hitelek.
A magánszemélyek kommunális adójának ismételt bevezetésekor történt megállapodásnak megfelelően a Képviselőtestület a ciklus végéig a helyi adók mértékén nem változtat. A helyi adókból származó bevétel a tavalyi tényszámokon alapszik, melynek összege az összes bevétel csupán 3,2 %-át teszi ki.
Az átengedett, megosztott bevételeknél a legjelentősebb tétel a személyi jövedelemadó helyben maradó része, valamint annak kiegészítése. Önkormányzatunkat a 2005. évben 93.997.519 Ft helyben maradó és 273.472.194 Ft SZJA kiegészítés illeti meg. Sajnálatos, hogy a helyben maradó SZJA összege a tavalyi évhez viszonyítva csökkent és a kiegészítés ennek mintegy háromszorosa, ami jól tükrözi városunk lakosságának kedvezőtlen jövedelmi helyzetét.
Az állami támogatások melyek normatívákból és kötött felhasználású normatívákból állnak az összbevétel 24 %-át, míg a fejlesztésre kapott pályázati pénzek és az idei pályázatoktól remélt források az összbevétel 29 %-át teszik ki.
Területek, épületek, ingatlanok értékesítéséből származó bevétellel is számol a költségvetés mintegy 145 millió Ft nagyságrendben.
A költségvetés tartalmazza 350 millió Ft fejlesztési célú hitel felvételét. Ez a hitel biztosítaná a strand beruházás I. üteméhez szükséges saját forrást. Ha az önkormányzat a beruházáshoz időközben befektetőt talál, ennek a hitelnek a felvételére nem lesz szükség.
280 millió Ft a tervezett folyószámla hitel és 167.988 eFt a működési célú hitel. Ez utóbbi kiváltására pályázni kíván a testület az ún. önhibáján kívüli hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatására.
A kiadásokról:
Az önkormányzat 2005. évi működési kiadása 3.740.397 eFt, melyből az intézményi kiadás 3.349.724 eFt. A fejlesztési kiadás 1.810.450 eFt. A felújításokra 390.673 e Ft-ot szán az idén a képviselőtestület.
Az intézményi működési kiadások kialakítása előtt az intézményhálózatban szakértők bevonásával átvilágítás történt. Látni kell, hogy az intézmények jelenlegi működési kiadása az önkormányzat bevételi lehetőségeivel hosszú távon nem fedezhető.
Az önkormányzati intézmények számára tartalmazza a költségvetés a törvény által előírt bérfejlesztéseket, létszámleépítésre jelenleg a Polgármesteri hivatalban és a Deák Ferenc Általános Iskolában kerül sor. Az egyes intézményeknél jelentkező működési hiányt a testület a többcélú kistérségi társulás normatívájából, vagy források átcsoportosításával kívánja biztosítani.
Mint ahogy azt a fejlesztési kiadások nagyságrendje mutatja, az idei évben jelentős előrelépés lesz ezen a területen. Kiemelt cél az utak és járdák rendbetétele, amelyhez a lehetőséghez mérten minden pályázati forrást fel kell használni.
A másik fontos kérdés a strand I. és II. ütemének befejezése, de folytatódik a megkezdett arculatterv megvalósítása is.
A 2005. évi felújítási kiadások az előző évihez képest nagy mértékben emelkedtek. Ennek oka, hogy megkezdődik a Dráva Völgye Középiskola rekonstrukciója (címzett támogatás felhasználásával), a Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ régi épületszárnyának felújítása, a ROP 2.2. pályázat keretében.
Tervezésre került e mellett a Széchényi Ferenc Középiskola konyhájának felújítása és a Városgazdálkodási Igazgatóság telephelyének rendbetétele is.
Fodor Sándorné
VÁLASZOL A KÉPVISELŐ: KELEMEN JÁNOSNÉ
Talán a legfiatalabb tagja a képviselőtestületnek - mármint abból a szempontból, hogy ez az első ciklusa. Tudom, illetlenség hölgyeknél a korról beszélni - kicsit késői indulás ez a politikai pályán. Nem gondolja?
- 1994 óta vagyok rokkantnyugdíjas, és 1997től tagja vagyok a somogytarnócai nyugdíjas klubnak. Az akkori önkormányzati képviselő, Szőllősi Mihály megkeresett, vállaljam el a vezető nélkül maradt nyugdíjas klub irányítását. Ez 1998-ban történt, megválasztottak A közéleti tevékenység kezdetét én erre az időszakra teszem. Szeretem én a társadalmi munkát, de ha őszinte akarok lenni, féltem egy kicsit tőle. Segítőkész volt mindenki, így indult az egész, ez adott erőt és energiát.
1999 óta vagyok az MSZP tagja. Aztán jött a 2001-es választási időszak, többen kérték a településrészen, hogy induljak el a választáson. Ekkor már nagyon jól működött a helyi nyugdíjas klubunk, hiszen a rendezvényeink nem csak a tagságot érintették, hanem a településrész minden tagját, bárki csatlakozhatott.
Tehát az ún. politikai pályám - ha ez annak nevezhető - ekkor kezdődött. Mert ha valaki 48 évesen szánja el magát a közért való tenni akarásra, talán még akkor sem késő. Kezdettől fogva világos volt számomra, hogy nem kis feladatot vállalok, mert egy településrészi önkormányzat vezetőjének talán meghatározóbb a feladatköre, hisz nem egyedül dönt a megoldandó napi munkáról, hanem összehangoltan a részönkormányzat tagjaival.
- Nem indult könnyen a dolog. Mondhatnám forró volt a hangulat az első időkben. Ezt hogy élte meg?
- Nem indult könnyen, mert össze kellett szoknunk. Sokan indultunk, akik nem győztek, kissé nehezen dolgozták fel. De én optimista vagyok, bízom az emberekben, akik ma is támogatnak a mindennapokban. Véleményem szerint a közért tenni akarás nem jelenthet ellenségeskedést. Ezt talán mára sikerült megértenie mindenkinek. A mindennapi munkámban sokat segítenek a civil szervezetek, valamint azok a lakók, akik magukénak érzik a településrészt és tesznek is érte.
- Mi az, ami eddig megvalósult?
- Nagy előrelépésnek tartom, hogy eltűnt az illegális szemétlerakó, a helyén megvalósult az Európa-liget, melynek létrehozásában a lakosság és helyi vállalkozások is besegítettek. Beindítottuk a virágosítási programot, melyet idén harmadszor hirdetünk meg, tekintettel arra, hogy nagy sikere van. Évről-évre többen kapcsolódnak be a programba, amely a közterületeken is érzékelhető. A településrészen élénkült a közélet. Sorolhatnám a rendezvényeket (nőnap, férfinap, gyermeknap, farsang, szüreti mulatság, elszármazottak napja stb.)
Eredménynek tartom az állami ünnepségek helyi rendezését, pl. március 15-e, október 23-a, melyre egyre nagyobb számban jönnek el, az óvodások és fiatalok adnak műsort, így téve színesebbé a rendezvényeket. Két éve annak, hogy saját karácsonyfát állítunk, melyre a Bóbita szakkörösök készítik a díszeket. Ez a szakkör fogja egyébként össze az ügyeskezű gyerekeket és az ifjúságot. De becsben tartjuk az idősebbeket is. Megköszöntjük pl. minden évben a település legidősebb házaspárját.
Felújításra került az egyetlen kandeláber, padok kerültek a faluház elé a parkba, kaptunk új zászlótartó rudakat, az ünnepeken tehát igazi zászlóerdőben úszik a település.
Mindez nem sok, de nem is kevés. Egy biztos, hogy ami itt megvalósult, az itt élők keze nyomát dicséri. Azokét, akik ültették, gondozták, öntözték egész nyáron pl. a virágokat, hogy szebb és vidámabb legyen a település képe. Dicséretre méltó az az összefogás, ami megmutatkozott a viharkár idején.
- Számomra ez egy sikertörténet!
- Az elmúlt időszak számomra is sikertörténet, de még nincs vége, sok még a tennivaló, pl. a ravatalozó, a harangláb építése a temetőbe. Aztán nézze, itt az arculatterv. Ilyen lesz a főtér. Pihenő parkkal, játszótérrel, padokkal, kemencével. Jó lenne még a sportpálya környékére egy színpad, az út túlsó felére pihenő parkok és soksok virágágyás az óvoda előtti részre. És fontos lenne a két közkút megmentése. Várjuk, hogy a csillagpontos rendszer kiépültével végre olcsóbban juthassunk internethez, ezzel is bővítve a faluház programját.
Sok mindenben hátráltat bennünket az, hogy önállóan nem tudunk pályázni, de az önkormányzat minden pályázati lehetőséget megragad, ebből jut a településrészre is (pl. a viharkár esete). Van nagyon jól működő fiókkönyvtárunk, és jó volna biztos célt találni az egykori ifjúsági klubnak indult épületnek is. Szóval van még mit tenni.
- Mindehhez partnerek is kellenek.
- Minden feladathoz, illetve azok megoldásához partnerekre van szükség. Az első számú partner az önkormányzat, mely mindenben segítséget nyújt, a lehetőségekhez képest. Ezt a segítséget kell még fokozni itt helyben, az itt élők segítségével, valamint együtt gondolkodásával.
(Kun Eszter)
BARCSI KITÜNTETETTEK A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN
A Magyar Kultúra Napja alkalmából Németh László-díjban részesült Horváth Ferenc, a Dráva Völgye Középiskola igazgatója, aki a kitüntetést Budapesten vette át Magyar Bálint oktatási minisztertől. A városi szintű elismeréseket a Művelődési Központban rendezett ünnepségen Feigli Ferenc polgármester nyújtotta át. Díjazottak: Bencsikné Monostori Márta, Botka János, Köcsky Gábor, Ungerné Pásztor Irén, Vértes György.
* * *
Bencsikné Monostori Márta, a Szivárvány Gyógypedagógiai Központ pedagógusa hivatásának gyakorlása során a sérült gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése érdekében nagyon eredményesen alkalmazta és alkalmazza a drámapedagógia módszereit. Az iskola színjátszó csoportjának különleges hangulatú műsorait minden évben megcsodálhatjuk az iskola adventi rendezvényén. A csoport az elmúlt években számtalan városi, megyei és országos versenyen ért el dobogós helyezést. 2003-ban például Simontornyán, az Illyés Gyula Országos Komplex Művészeti Vetélkedőn - ahol ép gyerekek színjátszó csoportjaival mérették meg magukat - első helyezést értek el és "arany" minősítést kaptak.
Ezt a több évtizedes tanítói, gyógypedagógiai és drámapedagógiai munkát ismerte el a város a kitüntetéssel.
Bencsikné Monostori Márta így vallott kitüntetése kapcsán a drámapedagógiáról:
- Január 22-e a Magyar Kultúra Napja. Sokak számára ez a nap olyan, mint a többi. Számomra kiemelkedő fontosságú, mivel kitüntetésben részesültem. Ennek azért is örültem, mert a gyógypedagógiai munkám mellett mindig szívesen foglalkoztam olyannal, ami kapcsolódik a kultúrához. 1997 óta tanítok a mostani Szivárvány Gyógypedagógiai és Módszertani Központban, azóta vezetem iskolánkban a színjátszó szakkört.
Nem vagyok az a típus, aki szívesen áll ki a reflektorfénybe, így talán meglepő, hogy miért pont színjátszással kezdtem foglalkozni, csoportot vezetni, és hogyan sikerült országos versenyeken jó eredményeket elérni. Az ok az, hogy húsz évvel ezelőtt volt alkalmam megismerkedni egy új személyiségformáló eszközzel, a drámapedagógiával, aminek töretlen híve lettem. Miért? Mert egyszerű, az emberről szól, nem eszközigényes, és bizonyos elemeit szülőként, pedagógusként, színjátszó csoport vezetőjeként is lehet hatékonyan alkalmazni.
Például hogyan? Miközben ezt írom, rögtön eszembe jut a következő: Játsszuk el, hogy egy ember ír valamit. Most jön a drámapedagógia. Ki lehet ez a személy? Férfi, nő, gyerek, igazgató, újságíró? Mit írhat? Leckét, szerelmes levelet, kérvényt, cikket a kultúra napjára? Kinek írja? Mi lehetett az előzménye? Mi lehet a következménye? Ha ezekre a kérdésekre válaszolunk, már az emberekről, az életünkről beszélünk, az pedig kapcsolódhat a családhoz, munkahelyhez, színjátszáshoz, társadalomhoz, vagy például a Barcsi Körképhhez.
(Szilágyi Jánosné)
* * *
Botka János, a Deák Ferenc Általános Iskola nevelője negyven éve dolgozik a pedagógus pályán. Tevékenykedett beosztott nevelőként, igazgatóhelyettesként, munkaközösség vezetőként, gyermek és ifjúságvédelmi felelősként, dolgozott a tanügyigazgatásban, tehát a pálya szinte minden területén. Rendkívül sokoldalúan tájékozott, nem csak szaktárgyaiban. Szakterületén belül tudományos kutatásokat is végzett, szakfolyóiratokban tanulmányai jelentek meg. A városi énekkarnak megalakulása óta aktív tagja, ezzel a település kulturális életének nemcsak szemlélője, hanem művelője is.
Botka Jánost a kultúraközvetítés mai problémáiról kérdeztük.
- A kérdés lényege: a modern XXl. századi műveltség (12 világnyelv, számítástechnika, informatika, természettudományok) mellett hogyan lehetne megőrizni és a tanulóknak átadni a régi típusú műveltség legfontosabb tudnivalóit. A kettő megfelelő elegye tenné talán lehetővé, hogy a technokrata szemlélet, a racionalitás, a hidegfejű haszonelvűség mellett a gyerek - a majdani felnőtt - legyen képes a mainál jóval nagyobb mértékben észrevenni, értékelni és élvezni a kultúrának azokat a javait is, amelyek neki közvetlen hasznot ugyan nem hoznak, de világszemléletét, embertársaihoz való viszonyát, majdani gyermeknevelési attitűdjét, stb. pozitívan befolyásolják.
Ehhez véleményem szerint a tananyagok jelenleg is folyó modernizálása mellett olyan fokú szelekció és tananyagcsökkentés kellene, amely lehetővé tenné a gyakorlásos, komoly elsajátítást. Ha pedig valaki valamiből többet akar tudni, legyen lehetősége választani anélkül, hogy az nem megy más műveltségterületek rovására.
A másik probléma, ami nekem gondot okoz, a viselkedéskultúra általános alakulása, magyarán negatív trendje. A humán etológiával foglalkozó kutatók anyagait felhasználva az oktatás és nevelésügy megfelelő szakembereinek kell ebben megoldást keresniük és találniuk.
(Szilágyi Jánosné)
* * *
Köcsky Gábor a zenei oktatás és nevelés elkötelezett híveként a barcsi zeneiskolát a megye egyik legjobb intézményévé fejlesztette. Irányítása alatt a tantestület és a növendékek számtalan szakmai sikert értek el. Ma a zeneiskolának több mint 400 növendéke van és több mint 20 hangszer közül választhatnak a tanulók. Köcsky Gábor nevéhez fűződik a Somogy Megyei Zongorista Találkozó ötlete, és annak több évtizedes színvonalas megszervezése. Igazi szívügyének tekintette mindig a barcsi kórusmozgalom fejlesztését, ma is meghatározó szerepe van a Bárdos Lajos Vegyeskar működésében. Az általa vezetett intézmény ezer szállal kötődik a város kulturális életéhez, melynek hátterében mindig ott van Köcsky Gábor igazgató magas színvonalú vezetői munkája.
- Mit jelent az Ön számára ez a kitüntetés?
- Amikor tudomásomra jutott, kissé meglepődtem. Nem gondoltam, hogy kitüntetés jár azért, amit az ember természetes életszükségleteként végez. A zene hű társam több mint fél évszázada, segít gondjaimban, erőt ad hétköznapjaimhoz. Örülök annak, hogy rajtam keresztül elismerésben részesült az iskolám és a kórus is. Csak közösségben van igazán értéke a kitüntetésnek, boldog se lehet az ember egyedül.
- Az Ön igazgatása alatt szinte megduplázódott a létszám. Minek tudható be ez?
- Erre konkrétumokkal tudok válaszolni. Akkoriban vezették be a ,,kvótarendszert", ami annyit jelentett: minél több gyerek, annál több állami támogatás. Egyre több magániskola alakult, nem hagyhattuk, hogy elvigyék előlünk a gyerekeket. Bevezettük a népi éneket, citerát, gitárt, szintetizátort és a táncot. Nyitottunk a vidék felé, egyre népszerűbbek lettünk a környező településeken. Voltunk 450-en is! Sajnos a város ezt már nem tudja támogatni. Kodály csodálatos elképzelését anyagi okokból nem tudjuk megvalósítani.
- Ön a Bárdos Lajos Vegyeskar mozgató rugója. Ez valami belső indíttatás?
- A zongoratanítás a szakmám, az ének a szerelmem. Nagyszerű kórusokban, kiváló karmesterekkel énekelhettem - Ferencsikkel, Gardellivel a pécsi Oratórium Kórusban -, közel 15 operát a pécsi Nemzeti Színházban.
Barcson 1968 óta veszek részt az énakkarok munkájában. Számtalan emlékezetes szereplés, rengeteg munka és sok-sok elismerés után az idei ,,Somogy Polgáraiért" megyei kitüntetés méltó és örömteli volt mindnyájunk számára. E két kitüntetés egymást is erősíti, igazolva azt a tényt, hogy nagy dolgokat csak közösségben lehet létrehozni.
Hiszek a zene semmi mással nem pótolható erejében. Lehet az élet bármilyen nehéz, zenére mindig szükség lesz, nélküle minden értelmét veszítené. A tanítást, az énekkart mindig úgy éltem meg, mint életem elválaszthatatlan részét, valahogy összenőttünk az elmúlt több mint ötven évben.
(K.E.)
* * *
Ungerné Pásztor Irén német nyelvtanárként és tolmácsként egyik kulcsembere a Siensheim és Barcs közötti testvérvárosi együttműködésnek. Az elismerés nemcsak annak szól, hogy az ünnepségeken, a hivatalos kapcsolatok különböző eseményein professzionális szinten tolmácsként dolgozik, de a hétköznapokban is sokat segíti az önkormányzatot anyanyelvi szintű német tudásával: részt vesz az EU-s pályázatok, háttéranyagok, kiadványok fordításában, a 2004-ben kialakulóban lévő osztrák testvérvárosi kapcsolat előkészítő munkálataiban, de a mindennapi levelezésekben és az egyéb kapcsolattartási formákban is.
Munkáját a megbízhatóság, a hitelesség és a szerénység jellemzi, tevékenységével nagy mértékben hozzájárult városunk pozitív külföldi imázsának megteremtéséhez
- Mit jelent számodra ez az elismerés?
- Nagyon sokat jelent, hisz soha, semmilyen fajta kitüntetésben nem részesültem. Ugyanakkor megtiszteltetésnek érzem, hisz nagy dolog olyan nagyszerű emberekkel egy vonalba kerülni, akik az idei és az elmúlt években ilyen elismerést vehettek át. Elárulhatom, hogy váratlanul ért abból a szempontból, hogy a munkámat minden alkalommal megköszönték, amikor tolmácsoltam, fordítottam, így ezzel az elismeréssel 15 éves tevékenységemmel szembesítettek. Örülök továbbá annak is, hogy általam is a háttérben nem látványosan dolgozó emberek munkáját is jutalmazták.
- Munkakapcsolatunk során részt vettem nagyon sok olyan rendezvényen ahol több ezer ember előtt kellett szöveg alapján vagy "szabadon" tolmácsolni, de tanúja voltam üzleti tárgyalásoknak, s nem utolsó sorban az EU-s pályázatok készítésében is együttműködtünk, s mindig ragyogóan helyt álltál. Hogyan lehet ezekre a feladatokra felkészülni?
- Elsősorban folyamatos tanulással. Az írásbeli fordításoknál a szakszavakat, először anyanyelvemen kell értelmezni, majd nyilván szótárból, megfelelő szakkönyvből a német megfelelőjét megtalálni, elsajátítani. A tárgyalásoknál általában olyan tárgyalófelekkel dolgozom, akik nemcsak a maguk területét értik, de tekintettel vannak arra is, hogy olyan egységekbe tagolják mondanivalójukat, amely a tolmács számára megkönnyíti a pontos, szöveghű fordítást. Ha nem ilyen tárgyalóféllel kell dolgoznom, lehetőség van a visszakérdezésre is. A nagyrendezvényeken elsősorban a lámpalázzal kell megküzdenem.
- Mi az az esemény az elmúlt 15 év alatt, melyre legszívesebben emlékszel vissza?
- Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy a tolmácsolás amellett, hogy nekem mindig munkát jelentett és jelent alkalmat teremtett arra, hogy olyan fantasztikus lehetőségekhez jussak és olyan nagyszerű emberekkel ismerkedjek meg, amit magánemberként nem tudtam volna elérni. Ha nem végeztem volna ezt a munkát, nem kerültem volna kapcsolatba például sem a barcsi, sem a sinsheimi képviselő-testület tagjaival, vezetőivel, de olyan helyekre is eljuthattam itthon és Németországban is, melyekről "csupán" nyelvtanárként nem is álmodhattam.
- Hogyan tovább?
- Egy elismerés nyilván kötelez. Amikor megkapja az ember, elhatározza, hogy a jövőben még többet, még jobban, még magasabb színvonalon végzi a dolgát. Alig múlott el az ünnepség, már megkaptam az önkormányzattól a következő feladatokat, s az élet hozza a folytatást.
(Fodor Sándorné)
* * *
Vértes György 35 éve dolgozik a közművelődés területén, 1977 óta igazgatója a művelődési központnak. Sokoldalú, minden új iránt fogékony, felkészült vezető. Magas színvonalú szakmai tevékenységével tekintélyt vívott ki város és megye szerte. Az általa vezetett intézményben a kiscsoportos tevékenységi formák, az amatőr együttesek tevékenysége példaértékű.
- Ön fél éven belül két városi kitüntetést vehetett át, 2004-ben a Művelődési Központ kapott ,,Barcs Városért" díjat, ez a mostani pedig egyéni elismerés. Melyik fontosabb az Ön számára?
- Mindkettőre nagyon büszke vagyok: a ,,közösségi" díjban benne van az egyéni munkám elismerése is, az egyéni díjat pedig soha nem kaphattam volna meg a kollégák, a csoportvezetők jó összteljesítménye nélkül. Az elismerés, a siker általában fontos dolog a számomra - és itt nem csak a díjakban, kitüntetésekben megnyilvánuló formákra gondolok -, mert az mindig megújulásra, még nagyobb fordulatszámra ösztönöz.
- Az intézmény 50 éves jubileumán a Megyei Művelődési Központ igazgatónője úgy fogalmazott, hogy sok ilyen intézményre lenne szükség a megyében. Miért példaértékű a barcsi intézmény tevékenysége?
- Úgy látom, hogy azokon a településeken működnek jól a hozzánk hasonló intézmények, ahol a szakmai munka évtizedeken keresztül a hagyományos ,,kultúrházi" formák fundamentumára épül, de egyúttal nyitottak a helyi társadalom változó igényeire is, tehát együtt található a hagyományok tisztelete és az innováció.
A művelődési házak sok mindennel foglalkoznak, de ezek között mindig első helyen kezeltük a közösségi (kiscsoportos) művelődés ügyét, ezen belül az amatőr előadóművészeti mozgalmat, amelyet kifejezetten a művelődési házak speciális feladatának tartok. A barcsi intézmény működése ebben biztosan példaértékű.
A mi szakmánkat úgy szokták jellemezni, hogy egy dolog biztos benne, az állandó változás. A helyi igényekre történő folyamatos reagálás, a kreativitás úgy érzem, ránk is jellemző. Sok példát tudnék ezekre hozni, de kétségtelenül a közelmúltban (1996-ban) a legfontosabb innováció az intézmény életében az alapfokú művészetoktatás bevezetése volt.
Az eredményességhez persze sok minden más is szükséges, pl. a településen élők aktív közreműködése, a jó színvonalú oktatási és művelődési társintézmények megléte, az együttműködés a civil szervezetekkel, a kultúrapártoló önkormányzat, amely biztosítja a megfelelő anyagi-tárgyi feltételrendszert stb. Barcson mindez megtalálható, és az intézményünk elismertsége ennek is köszönhető.
- Jövőbeni tervek?
- A jövőnket hosszú távon befolyásolja, hogy ebben az évben felújításra kerül az épület egyik szárnya, amely korszerű körülményeket teremt mind a művészetoktatás, de más tevékenységek számára is. Jó esélyünk van arra is, hogy néhány éven belül - a jelenlegi moziterem helyén - megépül az új színház és koncertterem is, amely újabb távlatokat nyit a szakmai fejlesztés előtt.
(K.E.)
SOMOGY POLGÁRAIÉRT DÍJJAL TÜNTETTÉK KI ANDER ISTVÁNNÉT
A Megyenapon Somogy Polgáraiért díjjal tüntették ki Ander Istvánnét, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének barcsi csoportvezetőjét. A díjra maga a társaság javasolta. Az elismerés után kértük interjúra Ander Marikát - a barcsiak zöme így szólítja.
- Meglepetés volt, amikor megérkezett a hivatalos meghívó?
- Igen, és őszintén mondom jóleső dolog is. Aztán kiderült, a nyolcéves munkámat ismerte el ezzel a tagság kérésére a megyei önkormányzat.
- Hogy kezdődött?
- Egyszerűen. Lételemem a segítségnyújtás. Ehhez persze segítséget is kapok az önkormányzattól. Meglátásom szerint nem az a fontos, ki hol segített. Egy a lényeg, van valaki, akinek segítségre van szüksége. Volt olyan év, amikor 20-25 embernek sikerült 100-150 ezer Ft-os vissza nem térítendő támogatást kijárnom. Hol gépkocsi vásárlásra, hol lakásfelújításra. Soha nem foglalkoztatott a statisztika, ám egyszer az orrom elé nyomtak egyet. Azon eddig feketén fehéren az szerepelt, ez a körzet az elmúlt évben a megye legtöbb támogatását kapta.
- A tagság létszáma fokmérője a munkájának?
- Nem igazán. Rendezvényeink nyitattak, jöhet bárki. Tag és pártoló, ép és sérült. De büszke igazán arra vagyok, hogy a támogatók száma évről évre nő. Mert az emberekből nem halt ki a segítségnyújtás. Mára pl. 4 db rámpánk van, ezzel bármit akadálymentesíthetünk. Ezeket egyetlen fillér ellenszolgáltatás nélkül készítették az egyesületnek. De így kaptunk lengőtekét is.
- Több módon próbál a város a szomszédos Horvátországgal együttműködni. Az egyik legsikeresebb együttműködést az egyesület tudhatja magáénak.
- 1999-ben rendeztünk először Esélyegyenlőségi Napot. 2002-ben voltak itt először a határon túlról is, 2003-tól hivatalos együttműködési megállapodással rendelkezünk. Aztán a BARKA alapítvánnyal közösen pályáztunk egy Uniós kishatármenti kisprojektre, már túl vagyunk a képzéseken, megismertük egymás gondjait, tapasztalatot gyűjtöttünk, csereüléseket szerveztünk. Közösen meg is állapítottuk, hogy a legnagyobb gond ma is az akadálymentesítés. Mert az bizony mindkét országban gyerekcipőben jár.
- Mi az idei év kihívása?
- Idén is lesz esélyegyenlőségi nap, ezt őszre tervezzük, de már most nekiláttam a szervezésnek, mert sok vendéget szeretnénk itt látni.
(Szilágyi Jánosné)
NEM BÁNTJA A SZEMÉT?!
Rendezett utcáival, tereivel és parkjaival Barcs egy hangulatos kisváros. A 88 lakás igényes és nagyon szép épületegyüttese, a Hősök tere megújult díszburkolata impozáns képet mutat. A parkosított területen azonban két darab 5 köbméteres szeméttárolót helyeztek el. A konténerek magasak, és ezért a szemét egy része mellé hullik és a szél pedig beteríti vele a környéket. Egyeztetések már elég régóta folynak a megfelelő elhelyezésről. A tárgyalások eddig nem hoztak eredményt. Reméljük, hogy az arra illetékes hatóság és a DDMHG képviselői még a nyár előtt megegyeznek a konténerek új helyéről és használatáról.
A másik terület szintén a városközpontban található. Ez egy beépítetlen telek a Köztársaság utca elején, közvetlenül a sorházak mellett. Itt a nádkerítés látványa is kifogásolható, ami az út felől eltakarja a telken elhelyezett ,,építési" anyagot. A kerítésen belül találhatunk két gazzal benőtt konténert, egymásra rakott széttört vasbeton gerendákat és egy motor többfelé heverő elemeit. Az egész területet beborítja a gaz, nagyon sok a parlagfű maradvány is. A házak felől még a nádpadlós takarás is hiányzik. A telek a felhalmozott gerendák miatt balesetveszélyes, mert a gyerekek elől sincs biztonságosan elzárva. Érvényes építési engedély sincs, és ez az állapot évek óta változatlan. Reméljük, hogy a hatóság és a telek tulajdonosa rövid határidőn belül olyan megoldást talál, ami méltó egy Hild-díjjal kitüntetett város központjához.
(Molnár László)
ORSZÁGOS ANGOL NYELVI VERSENY BARCSON
Négy évi regionális forduló után első alkalommal országos szintű angol nyelvi versenyt rendezett a Széchényi Ferenc Középiskola, melyen a 9. és 10. évfolyamok tanuló mérték össze tudásukat.
A jelentkezőknek először a Pécsi Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék által összeállított tesztlapot kellett kitölteni a saját iskolájukban. Tavaly novemberben volt a regionális forduló, az országos döntőre pedig a legjobb 20 tanuló jutott tovább, akik itt Barcson versenyeztek. Feladat volt a hallás utáni szövegértés, majd egy általuk olvasott angol nyelvű novelláról kellett elbeszélgetni.
Salavecz Mariann, a Széchényi Ferenc Középiskola igazgatóhelyettese - a verseny fő szervezője - elmondta, hogy a 9. és 10. évfolyam tanulóival szemben ugyanazok voltak a követelmények, de az eredményhirdetés külön történt. Az első három helyen pécsi, tatai, győri, zalagerszegi és budapesti diákok végeztek.
(Andrics Bernadett)
RÉGI FARSANGOK
A naptári év legvidámabb időszaka a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang. A paraszti életben ez a tánc, a mulatozás, a féktelenség, a mértéktelen evésivás ideje. "Farsang farkában" vagyis a farsang utolsó vasárnapjától húshagyókeddig terjedő
napokban a mélyen vallásos és máskor mértéktartó parasztság színejava a kocsmába járt táncolni. Ettek, ittak, maskarát öltve bolondoztak, s olyan dolgokból űztek tréfát, melyet más időben tisztelettel öveztek. A kora újkori Európában a farsang az év legnagyobb népi ünnepe volt. A középkortól fogva maradtak ránk feljegyzések jelmezes felvonulásról, játékos versenyekről és tréfás színjátékról, melyben bírósági tárgyalást, ádáz küzdelmet vagy vidám lakodalmat jelenítettek meg az alkalmi színészek.
Az álarcos alakoskodásban a férfi és a női viseletek felcserélésének van a legrégibb gyakorlata, de foglalkozásokat, papot, katonát, koldust, cigányt vagy betyárt is gyakran megszemélyesítettek. Az utóbbi időben, a népviseletek kiszorulása révén, maga a paraszti viselet is jelmezzé vált. Az egyház nem nézte jó szemmel az efféle mókacsinálást, melynek a papság maga is gyakran áldozatul esett. Temesvári Pelbárt ferences szerzetes írja 1502ben:
"Az Úr 1480-ik évében a Kapos mellett egy asszony több fiatalasszonnyal együtt férfiruhába vagy másfajta ruházatba öltözve, álarcos játékot űzött. Egyszerre csak az asszony, aki leginkább buzdította őket erre - egy démon által a táncolók köréből elragadtatott - elpusztult, hogy többé sem a testét nem találták, sem ruhái nem kerültek elő. Ó, jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban istenüknek választják az ördögöt, akit álarcos mulatsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek."
Az álarcos, táncos mulatság nem csak a parasztságnál dívott. A királyi udvar "olaszos" farsangjairól sem hiányoztak a jelmezek. Beatrix, Mátyás felesége az 1487-es farsangra Ferrarából 56 féle álarcot rendelt, 140 évvel később, 1628-ban pedig Bethlen Gábor felesége Velencéből hozatott magának "harminchat maskara ábrázatot". A farsang önfeledt, vidám hangulata több művészt is megihletett. A felvilágosodáskori farsangi báloknak és alakoskodásoknak hazánkban Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) állít emléket számunkra különösen örvendetes módon éppen Somogyban. A Dorottyát a költő 1799-es csökölyi és hedrehelyi élményei ihlették. A vidámsággal, de csúfondáros humorral is átitatott történetben a költő nem csak kortársai tudatlanságát teszi gúny tárgyává, hanem elárulja azt is, hogy a farsangi vígasságok nem sokat változtak a hosszú évszázadok során. A táncos mulatságok mellett a pártában maradt lányok és a mulatni nem akarók kicsúfolása, a fiúk tréfás versengése, és az adománygyűjtéssel és termékenységvarázslással egybekötött köszöntők mondása mindenütt szokásban volt. Lányok és legények csoportosan járták végig a falu házait, s a jókívánságokat és a csúfolókat egyaránt versbe vagy dalba foglalva adták elő. Sokszor tréfás színdarabbal fűszerezték felvonulásukat, melyet rendszerint álarcban, maszkában játszottak el.
Leggyakrabban az ún. halottas játékot adták elő, de elterjedt volt a betyárjáték és a lakodalmas játék is. A böjt és a farsang küzdelmének eljátszása és a farsang bírósági tárgyaláson való elítéltetése szintén elterjedt témája a népi dramatikus színjátékoknak. A Belső-Somogyban ma is ismert halottas játék a pap beszédével kezdődik, amely a valódi gyászbeszéd mintájára, de vaskos, obszcén kifejezésekkel tarkítva hangzik el. Az obszcenitás a cselekményből sem hiányzik. Előbb tréfás szertartás keretében táncolják körül a halottat, majd siratni kezdik. A ravatalon fekvő férfiről időközben kiderül, hogy nem minden testrésze halott: kukoricacsővel, répával vagy botdarabbal imitált fallosza az ég felé mered, miközben azt jajgató felesége két kézzel fogja. A "halott" végül felkel az asztalról, és a mulatság közös tánccal folytatódik. Olyan változatot is ismerünk, ahol a halottat végül jelképesen eltemetik. Ha a halottat szalmabáb helyettesítette, azt a falu határában elégették, miután tréfás, erotikus szöveggel búcsút vettek tőle. Ezt farsangtemetésnek hívták, mert a "halott" az elmúló farsangot, az elmúló telet testesítette meg. Egy 17. századi szöveg így írja le a farsangkor előszeretettel játszott játékot:
"Egy ember lefeküdt a szoba közepére, kezét-lábát elnyújtva, arcát zsebkendővel betakarva, teljesen mozdulatlanul. Erre megrendelték a muzsikásnál, fújja csak dudán a halottas táncot. Mihelyt rákezdték, körüljárta néhány férfi és nő énekelve, félig siránkozva a fekvő fickót, összetették a kezét a mellén, összekötötték a lábát, hol a hasára, hol a hátára fordították, s mindenféle játékot űztek vele. Végül lassan-lassan felállították és táncoltak vele. Nagyon utálatos látvány volt, mert a legény meg sem rezdült, hanem megmeredten állt, úgy ahogy a többiek a tagjait igazították."
Több népi játék dolgozza föl a farsang, illetve a tél halálra ítéltetését és kivégzését is. Az "álbírósági tárgyaláson" miután a bíró versbe szedve az elítéltet játszó alakoskodó vagy állat, szalmabábu fejére olvasta annak bűneit, az elítéltet halálra ítélték és jelképesen vagy valóságos módon kivégezték. A halálra ítélt figura természetesen itt is az elmúló telet, a farsangot személyesítette meg, akinek halála egyben a tavasz eljöttét is jelentette. A böjt és a farsang küzdelmének eljátszása szintén a farsang halálával végződött. Ezt a viadalt húshagyókor vagy hamvazószerdán játszották el. Volt, ahol alakoskodók, másutt szalmabábok személyesítették meg őket. A farsang figurája rendszerint kövér, víg kedélyű férfi volt, a böjt alakja pedig egy szikár öregasszony. A böjt és a farsang vízkeresztkor és húshagyókedden is megküzdött egymással. Vízkeresztkor, a farsang kezdetén természetesen a farsangot megjelenítő alak győzött, húshagyókor viszont a böjt kerekedett felül.
A barcsi németek farsangi felvonulásában is szerepelt két ruhába öltöztetett bábu. A Krédli és Hanzi névre hallgató kócos rongybabákat vagy a hintó végébe ültették úgy, hogy azok kerekeken forogtak körbe-körbe. A mókás felvonulás főszereplői közül Hanzi (Hans, Johannes) fiú volt, Krédli (Gretl, Gréta) pedig leány. A hatvanas évek elején még élt ez a barcsi szokás, aztán a szekerek kiszorulásával a farsangi felvonulás is lassan elmaradt.
(Mészáros Ádám)
KULTÚRA - MÁSKÉPPEN
Hagyományteremtő szándékkal figyelemre méltó programot dolgozott ki a Magyar Kultúra Napja tiszteletére az Arany János Általános Iskola humán munkaközössége felső tagozatos diákjainak. A kultúra több területét érintve változatos témákkal, módszerekkel, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően állították össze a projektet.
A nap rendhagyó irodalomórával indult, ahol saját verseikkel, írásaikkal szerepeltek a gyerekek, fűszerezve azt zenei produkciókkal. Ezután különböző foglalkozásokon vettek részt diákjaink. Volt történelem és ének-zene vetélkedő, ahol valamelyik csapat tagjaként minden gyermek versenyezhetett. Az ötödikes évfolyam a Városi Könyvtárat kereste fel, a nyolcadikosok a Dráva Múzeumban szakszerű és élvezetes tárlatvezetést kaptak, a hatodikosoknak a Művelődési Házban tartott táncház keretében volt lehetőségük a táncok alaplépéseit tanulni. A hetedik osztályosok programja a farsanghoz kötődött. Itt mindenki megmutathatta fantáziáját, kreativitását a gipszből öntött álarcok mintázásával, kifestésével, illetve a farsangi szemüvegek elkészítésével.
Kovács Józsefné munkaközösség vezetőt kérdeztük a különleges nap kapcsán.
- Milyen előzményei voltak a program létrejöttének?
- A humán munkaközösség éves programjának összeállításakor merült fel a gondolat, hogy a Magyar Kultúra Napját emeljük ki a mindennapok sorából. Tudvalévően kevés gyermekeink kultúrához való kötődése. Úgy gondoltuk, hogy projekt formájában - minden gyermeket bevonva - tanulóinkat a hagyományostól eltérő módon juttatjuk kulturális élményekhez, erősítve ezzel kultúra befogadó készségüket. Ezen túl az intézményben folyó integrációs nevelést is jól szolgálták a programok.
Ezúton szeretnénk megköszönni a Városi Könyvtár, a Dráva Múzeum és a Művelődési Központ munkatársainak segítő közreműködését.
Nagyon jól sikerült a nap, jövőre most már tapasztalatainkkal kiegészítve újra megrendezzük az iskolai Kultúra Napját, abban a reményben, hogy "a lassan érő gyümölcs is beérik egyszer."
(Szilágyi Jánosné)
HA FEBRUÁR, AKKOR SZALAGAVATÓ
Egy aprócska szalag, de mégis mennyi mindent jelent viselője számára: a tűzőünnepség eljövetelét, a szalagavató bált, az egyre közeledő érettségit, és ami a legfontosabb, az iskolában eltöltött éveket. Azokat az éveket, amelyek még ha nehezek is voltak, a diákok többsége büszkén gondol vissza rájuk. A szalagavatóknak szinte minden iskolában nagy hagyományai vannak. A szalagtűzés, a bál… Reméljük ezek a szokások megmaradnak, még ha a diákok veszítenek is ezek iránti lelkesedésükből!
Molnár Nikolett, a Dráva Völgye Középiskola 12. gimnáziumi osztály tanulója is lelkesen készült a negyedikesek egyik legfontosabb ünnepségére.
- A szalagavató az első lépés az érettségi felé. A szalag jelzi az iskolában eltöltött hat évet, amely nem múlt el nyomtalanul, és azt is, hogy ránk fontos és nehéz feladat vár, az érettségi.
A Dráva Völgye Középiskolában február 11-én, a Széchényi Ferenc Középiskolában február 18-án, az Ipari és Kereskedelmi Szakiskolában február 25-én tűzik fel a végzősöknek a szalagot.
(Kocsis Viktória)
ICA - VICA - CSERTOVICA
Ha tőlünk kérdezik, szerintünk a sítábor a világ legjobb bulija. Mikor megérkeztünk Certovicára, mindjárt láttuk, hogy itt nem fogunk unatkozni.
Az első napon megvettük a síbérleteket - még a kezdők is -, és elkezdődött a sítábor lényege, a sízés.
Friss hó és nagyon jó pálya volt. A levegő tisztaságát nem lehet leírni, azt érezni kell, na és a táj sem volt utolsó látvány. A négyszintes pályához közeli, meleg faház kellemes körülményeket teremtett a pihenni vagy kártyázni vágyóknak. No és azok a kulturális programok! A nevelők közreműködésével összehozott kultúresten volt táncház, mazsorett és versfelolvasás. No és azok az esti beszélgetések a mamutok kihalásáról. A bátrabbak átélhették a Farkasles borzalmát és megismerhették a sötét Jicini erdő különös varázsát. A sízés és a hideg okozta fáradalmakat egy közeli Aqua park medencéiben áztattuk ki izmunkból. Az utolsó nap került megrendezésre a lesikló verseny és a kezdő sízők avatása, melyet a haladók is nagyon vártak.
Ha a legnagyobb élményt kellene elmondani, nagy bajban lennénk, mivel számunkra az egész sítábor egyetlen nagy élmény volt.
(Sütő Mónika, Csúcs Dóra, Kővári Helga - Arany János Iskola)
ÜNNEP UTÁN - ÜNNEP ELŐTT
Lassan itt a húsvét és én még mindig az előző ünnepen rágódom.
Azon, hogy micsoda csodadíszeket láttam a szomszéd városokban, kistelepüléseken. Igazi csodavárással. Tudom én, hogy mindez nem egykét fillérbe került, ám szemet és szívet gyönyörködtető pillanatai talán feledtették a számlát a fizetővel a dolgot. Idén - végre - ízlésesen díszített karácsonyfa állt a város főterén és gyönyörűen pompázott a Szent István szobor környéke. (Zárójelben mondom, ezt a díszt ma is megcsodálom a korai estéken) Aztán ennyi. Illetve nem. Nem mondok igazat, mert néhány ház szintén pompázatos, ízléses, egyedi volt. De szívesen nézném egyszer a barcsi fő utca fáit is fényben úszva. Van erre esélyem? kérdezem az illetékes bizottságtól. Mert jó volna megmutatni, Barcs is képes rá. Tudom, a pénz. Ám szerintem a bizottság az egyik évben ezt, majd azt a környéket díszítve lassan megszépíthetné városunkat. Ez lenne az "élhetőbb program" - ez ma úgy is divatos szlogen. De komoly vitát folytattam egy butikos ismerősömmel is, aki azért nem készít ünnepi kirakatot, mert "arra itt nincs igény". Én váltig állítom, igenis van és lenne rá kereslet. Sőt esténként szívesen néznénk az esztétikus, kivilágított kirakatokat is. Én persze nem vagyok kereskedő, csak egyszerű, a városban lakó polgár. Ám van igényem a szépre. Az ünnepek akkor lesznek szépek, ha mi is hozzáadunk egy parányi szépet, sok kis csodát. És ha egyszer már az említett bizottság tagja lennék, bizonyára felvetném, rendezzünk versenyt, díjazzuk a legszebbeket. Ez már jónéhány városban bevált. Mindezt csak azért írom, mert vége az egyik ünnepnek, ám jön a másik és hamarosan itt a következő karácsony.
(K.E.)
OLVASÓI LEVÉL
Országos felháborodást váltott ki a MÁV Rt 2004 decemberi döntése, amikor ,,takarékossági" okokból ismét csökkentette a vasútjáratok egy részét. Ez az intézkedés a barcsi utasokat is érzékenyen érintette, többek között megszűnt a délelőtt 9,00 óra körül Pécsre induló személyvonat, melynek az volt a fő előnye, hogy Szentlőrincen közvetlenül csatlakozott a 10,28kor Budapestre induló MISINA IC-hez. (Gyakorlatilag 4 óra alatt kényelmesen el lehetett jutni Barcsról a fővárosba.)
Azóta a MISINÁ-t csak úgy lehet elérni, hogy:
- az utas egy jóval korábbi vonattal indul el Barcsról. Példul 6,29-kor, és ekkor több mint három órát kell várnia Szentlőrincen a csatlakozásra. A másik lehetőség szerint az indulás 7,34-kor van (Sellye kerülővel), az utazgatás és a várakozás ebben az esetben is kb. 3 óra.
- Barcsról autóbusszal 8,00 órakor is mehetünk Szentlőrincig (605 Ft-os jeggyel), és másfél órás várakozás után folytathatjuk az utazást vonattal,
- vagy személygépkocsival megyünk Szentlőrincre (ha van erre lehetőségünk, és vállaljuk a többlet költséget).
Nyilvánvaló, hogy mindegyik esetben jelentősen megnőtt a várakozási és a menetidő is. Hab a tortán, hogy a fővárosba diákigazolvánnyal utazóknak akkor jár a kedvezményes MÁV tarifa, ha a menetjegyüket a lakóhelyüktől - Budapestig váltják meg. Ezt tehát akkor is ki kell fizetni a teljes útra, ha valaki a ,,fenti variációk közül" az autóbuszt vagy a személygépkocsit is igénybe veszi.
Tapasztalataim szerint ez a járat nem volt kihasználatlan! Nagyon sok diáknak, illetve az ügyeit Budapesten intéző embernek volt előnyös, hogy a 9 órás személyvonatot és a MISINA IC-t vehette igénybe utazásához. A Pécsre igyekvők is szerették, nem kellett a ,,hajnali" járatokkal indulni.
A vonatjáratok csökkentése más városokban is hátrányos helyzeteket idézett elő, például Pécsett, amikor megszüntettek egy esti intercity járatot, mellyel rengeteg diák utazott. A diákok tiltakozására a pécsi városvezetés mégiscsak meg tudott állapodni a MÁV-val, hiszen február 7-től visszaállították a korábbi állapotot.
Több diák és utastársam nevében kérem, hogy a barcsi városvezetés is továbbítsa ezt a problémát a MÁV illetékesei felé és kezdeményezzen valamilyen elfogadható megoldást!
(V. Éva, Köztársaság u.5.)
SPORT - SPORT - SPORT
Tart a felkészülés a Barcsi Sport Clubnál az NB II. 2005évi tavaszi bajnokságára
A téli pihenő után január 12-én kezdte meg NB II-es csapatunk a felkészülést a tavaszi sorozatra id. Dárdai Pál vezetőedző irányításával. A felkészülési időszakban az Új Dunántúli Napló Kupa keretében lejátszandó mérkőzések, és ezeken felül öt mérkőzés vár csapatunkra, melyek során reményeink szerint megfelelően sikerül felkészülni a március 6-án induló bajnokságra, amikor hazai pályán fogadjuk a Budakalász csapatát.
Az átigazolási időszakban változások történtek a játékoskeretben. Somogyi László a horvátországi Molve csapatához igazolt, Sági Péter úgy döntött, hogy befejezi labdarúgó pályafutását. A tavaszi folytatáshoz sikerült leigazolni a PMFC két egykori remek játékosát, Márton Gábort és Matus Sándort. A felnőtt kerettel készülnek Pandúr László, Kozma Norbert és Horváth Zoltán tehetséges ifjúsági játékosaink és a nyáron Nagyatádra igazolt Svéger János is csatlakozott csapatunkhoz, átigazolása folyamatban van.
A bajnokságban a 11. helyről várjuk a folytatást, három ponttal lemaradva a még biztos NB II-es tagságot jelentő hatodik helyről. A célkitűzésünk változatlanul az átszervezés utáni NB II-es tagság kiharcolása. Rendkívül kiélezett, szoros bajnoki versenyre számítunk ellenfeleinkkel, akiknek a nagy többsége szintén az első hat hely egyikére pályázik. Amelyik csapatok nem kerülnek az első hatba a bajnoki záró forduló után, azok osztályozón még kivívhatják a további NB II-es tagságot. Az átszervezés során a Nemzeti Bajnokságban az NB I/B osztály megszűnik.
A Barcsi Sport Club NB II-es csapatának játékos kerete: Kapusok: Kuczkó Gábor, Varga Zoltán, Matus Sándor. Védők: Bakó Csaba, Erdelecz József, Koleszár Viktor, Kozma Norbert, Matus Péter, Pandúr László, Pókos Gábor, Tallósi Zoltán. Középpályások: Csonka Tibor, Kolesánszki Zoltán, Fónai Balázs, Gyaraki László, Horváth Péter, Miskovics Péter, Márton Gábor. Támadók: Horváth Zoltán, Goják Krisztián, Koller Krisztián, Kutyáncsánin Jevrem, Németh Zsolt, Reich Sebastián.
(Hamarics Miklós BSC elnök)
A LEGJOBB BARCSI SPORTOLÓK ELISMERÉSE
A hagyományoknak megfelelően a januári sportbálon kerültek átadásra - az idén öt kategóriában - az Önkormányzat Oktatási, Informatikai,Sport Bizottsága által odaítélt városi szintű sportdíjak, melyeket Feigli Ferenc polgármester adott át.
2004. évi eredményei alapján a legjobb női sportoló Kuzma Lilla, a legjobb férfi sportoló Vidák Balázs, a legeredményesebb diák sportoló Dombi József, a legeredményesebb csapat a Barcsi SC labdarúgó csapata, a legeredményesebb szakember Paluskáné Popovics Melitta lett.
A városi ünnepség keretében a szakosztályvezetők is díjazták a sportágak legjobbjait. Díjazottak: atlétika: Cseresznyés Dániel, cselgáncs: Lang Ádám, erőemelés: Tóth Afrodité, karate: Nagy Péter, kézilabda: Erdős Róbert, Czigány Tiborné, kosárlabda: Bagó Zsolt, Freisberger Éva, triatlon: Dombi József (valamennyien BVSE versenyzők), labdarúgás: Horváth Péter (BSC), Frank Milán (Satelit FC).
SPORTHÍREK
Somogy megye sportértékelésében Dombi József diák kategóriában, a Barcsi Városi SE karate szakosztálya az utánpótlás csapat kategóriában lett első.
***
Karate Fudokán Utánpótlás Karate Magyar Bajnokság (Ercsi): Pallai Flóra, Rácz Lejla, Rácz Kitti, Erdős Martin kumite 1.hely, Nagy Patrik kumite 2. hely, Erdős Martin, Nagy Péter kata 1.hely, Nagy Patrik kata 2. hely.
***
A Diákolimpia torna megyei döntőn (Kőröshegyen) a Deák Ferenc Általános Iskola III. korcsoport leány csapata 1. helyen végzett. A csapat tagjai: Bujdosó Renáta, Fenyvesi Edina, Nagy Eszter, Tóth Fanni, Osztopányi Adél, Varga Zsófia.Testnevelő: Varga Zoltánné.
Középiskolás megyei leány torna döntőben Barcson (két forduló alapján) első lett a Dráva Völgye Középiskola (363,9 pont.) A csapat tagjai: Bátori Kata, Kocsis Viktória, Nagy Erika, Nagy Eszter, Pájer Zsanett, Szalai Zsófia. Testnevelő: Bátori Ágnes. 2. a Széchényi Ferenc Középiskola (362,8 p.). Testnevelő: Kovács Istvánné. Egyéniben csak barcsi sikerek születtek. Összetettben: 1.Pájer Zsanett (Dráva Völgye KI), 2. Mihály Dominika (Széchényi F. KI.), 3. Tóth Szabina ( Széchényi Ferenc KI.)
***
A BVSE sakkszakosztály négy versenyzővel vett részt a Nagyatádon 2005. január 22-én megrendezett Téli Kupa körmérkőzéses, 2x10 perces, kilenc fordulós sakkversenyen, amelyen Barcs, Nagyatád és Segesd sakkozói találkoztak. Darvas Ferenc harmadik helyezést ért el. További helyezések: 5. Sáfár Ferenc, 6. Görgényi János, 9. Molnár László
KISHÍREK - KISHÍREK - KISHÍREK
Módosított fürdőterv
A képviselő-testület - vitáktól sem mentes rendkívüli ülésén - döntött arról, hogy bár az első ütem kivitelező munkálatai már megkezdődtek a városi strandon, módosítja az eredeti elképzelést. Sportszakemberekkel is egyeztetve az eredetileg 50 méteresre tervezett szabadtéri úszómedencét 25 méteresre csökkentik és mellé egy új élménymedence kerül. Arra a kérdésre, hogy a módosítás jár-e többlet költségekkel, a polgármester egyértelmű nemmel válaszolt. Az azonban tény, hogy a beruházás műszaki tartalmának változtatása bírságot vonhat maga után. A változtatás nem érinti viszont az eredeti - első ütemre vonatkozó - átadási határidőt. Tehát a nyáron már fürödhetünk az új strandon - ígérik a szakemberek.
Módosított tiszteletdíjak
A 2005-ös állami költségvetés módosítja a köztisztviselők illetményalapját, így módosul az önkormányzati képviselők tiszteletdíja is: az eddigi 45.240 Ft-ról 45.500 Ft-ra. Ugyanez vonatkozik a bizottsági elnökök, illetve tanácsnokok illetményére is. Hasonló mértékű a részönkormányzati vezetők díjemelése is: 22.620-ról 22.750-ra. Az alpolgármesteri tiszteletdíj 180.960-ról 182.000 Ft-ra változik.
Szelektív gyűjtés - kicsit másként
25 db 3 frakciós (papír, műanyag, üveg) hulladékgyűjtő sziget létesítésére, valamint egy speciális tehergépkocsira pályázott a város. Ebből a Dél-Dunántúli Fejlesztési Tanács az első cél megvalósítását támogatta 4,9 millió Ft értékben. A beruházás összköltsége 7.1 millió Ft. A kettő közötti különbözetet a közszolgáltató BIOKOM Kft vállalta fel. A szelektív hulladékok gyűjtését - a BIOKOMmal kötött megállapodás alapján - a TILA Kft végzi majd.
Elismerés a környezetvédelemért
A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara ,,Somogy környezetvédelméért" kitüntetésben részesítette a TILA vállalkozást a tízéves tevékenysége alapján.
Helyszíni bejárás a bérlakásoknál
Komoly gondok merültek fel az újonnan épített szociális bérlakásoknál. A lakók jelezték, hogy a földszinti lakások penészesednek, a nyílászárók pedig nehezen vagy egyáltalán nem nyithatók több lakásban. Panasz érkezett a vizes szerelvényekkel kapcsolatban is. A hibákat helyszíni bejáráson megnézték a Városgazdálkodási Igazgatóság szakemberei. A kivitelező vállalta, hogy a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül a hibákat kijavítja.
Pályázati pénz parlagfű mentesítésre
Az FVM pályázati úton segíti a parlagfűvel fertőzött területek fűkaszával történő mentesítését. A pályázaton 1 millió Ft értékben 5 db fűkasza, illetve tartozékai beszerzésére nyílik lehetőség. Barcs egy 2004-es felmérés alapján az erősen fertőzött térségek közé tartozik, hiszen a területek több mint 25 %-át lepte el a parlagfű.
Idén is lesz Barcsi Vásár
Idén kilencedik alkalommal rendezi meg Barcs a Nemzetközi Vásárt, melynek szervezésével ismét a Vállalkozói Központ vezetőjét, Kocsis Tibort bízták meg. A vásár június 2-5 között lesz, szokásos helyén, a Széchényi Ferenc Középiskola területén.
Negyedéves diákbérletek januártól
Törvénymódosítás miatt az idei évtől kérvény alapján lehet majd csak támogatni azokat a tanulókat, illetve nyugdíjasokat, akik autóbusz bérlethez szeretnének jutni. Azok a nyugdíjasok kérhetnek bérletet, akik nettó jövedelme a minimál nyugdíj háromszorosát nem haladja meg, illetve azon gyermekek, akik családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj 2,5-szeresénél alacsonyabb. Az igényeket a Polgármesteri Hivatal Igazgatási osztályára kell benyújtani. A támogatás megállapításakor a bérletek negyedévenként kerülnek megújításra.
Ülést tartott a barcsi Többcélú Kistérségi Társulás
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló törvény módosítása 2004. december 1-jén hatályba lépett. A barcsi társulás a módosított megállapodást 2005. január 12-i ülésén jóváhagyta, valamint elfogadásra került a társulás munkaszervezetének alapító okirata is. A munkaszervezet vezetőjét -pályázat alapján - a Társulás Tanácsa nevezi ki határozott időre. A pályázat kiírásra került.
Közmunka pályázat
Közmunkaprogramra pályázik a Kistérségi Társulás a Munkaügyi Minisztériumnál. A program keretében - nyertes pályázat esetén - 100 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség 2005-ben 7 hónapra. A program április 1-jétől foglalkoztatná a térség rendkívül nagy számú tartósan munkanélküli rétegének egy részét.
A csokonyavisontai fürdő is csatlakozott a szennyvízprogramhoz
Közel 8 millió Ft-ot fizet a fürdőt üzemeltető Kft a szennyvíztulajdon közösségnek, azért, hogy rácsatlakozhasson a már meglévő hálózatra.
Drávamenti együttműködés
Pályázati úton akár 100 millió Ft-ot is nyerhetnek az önkormányzatok horvát-magyar együttműködésre, melyhez pusztán 5 % önerőt kell biztosítani. A pályázati pénzből Barcs város és Virovitica közötti kerékpárutat szeretnének kialakítani.
Sorstalanul
A város vezetése újabb egyeztetést folytat a MÁV vezetésével a belcsapusztai megállóval, illetve 4 - használaton kívüli - vágánypár sorsával (megvásárlásával) kapcsolatban.
Pénzt remélnek a Volán pályaudvarért
Mint az ismert, évek óta szeretné elérni a város, hogy a Volán pályaudvar - mely jelenleg a városé -, kerüljön át a Kapos Volán tulajdonába. Jelenleg úgy tűnik, még e hónapban pont kerülhet az értékesítési szerződésre.
Tarnócai maszkák
A Somogytarnócai Asszonykórussal tíz évvel ezelőtt kezdtük feleleveníteni a farsangi népszokásokat. Először csak kóruspróbán, önmagunk szórakoztatására: fánkot és kalácsot sütöttünk, mókás jelmezekbe öltöztünk, tréfás népdalokat, csúfolódókat énekeltünk. A következő évben már a falu közönségét szórakoztattuk a farsangi bálon. Vaskos humorú lakodalmast játszottunk, majd erdélyi rigmusokkal színesítettük a meglévő repertoárunkat. Később halottsiratóval, fonóházi játékokkal, koldusénekkel bővült a farsangi mulatozás. Igazi, autentikus “maszkázással" is megleptük tarnócai ismerőseinket.
Már két alkalommal szerepeltünk a kaposvári farsangi felvonuláson. Idén a Kossuth téren a tréfás lakodalmast adtuk elő cigányasszonnyal, menyasszonyvőlegénnyel, szakácsnéval, pappal, cigány muzsikusokkal, akik hegedülnek, klarinétoznak.
Hagyományteremtő szándékunk a maszkázás újjáélesztése, reméljük lesznek ötletes, vidám követőink.
(Péter Lajosné)
Barcsi táncsiker a fővárosban
Nagy sikerrel szerepelt a barcsi Free Street Dance Team együttes Budapesten a II. Országos Amita Jam Táncversenyen. A két junior csoport bronz, a legkisebbek ezüst, a két felnőtt csapat pedig ezüst és arany minősítéssel térhetett haza. Az arany fokozatatot elért felnőtt csoport a gálán is fellépett, amelyet a Duna Plázában rendeztek. A versenyen közel száz együttes mérte össze tánctudását. |
