2011. augusztus 11., csütörtök - Zsuzsanna, Tiborc. Language
Bemutatkozás | Közélet | Intézmények | Idegenforgalom | Közérdekű | Sport | Programajánló | Hírek | Szavazás | Vendégkönyv

Testület
Tagok
Bizottságok
Településrészi önkormányzatok
Kisebbségi önkormányzatok
A testület működése
Rendeletek
Határozatok
Testületi ülések
Pályázatok
Üvegzseb
Gazdasági program
Közbeszerzés
Hivatal
Főbb szervezeti egységek és azok működése
Ügyfélfogadás
Ügyfél ABC
Vállalkozói oldalak
Barcsi vállalkozások
Társadalmi szervezetek
Testvérvárosok
Barcs Város kitüntetettjei
Üvegzseb
Barcs Város Önkormányzata Gazdasági programja 2011-2014


Barcs Város Önkormányzatának

Gazdasági Programja

2011-2014


Tartalomjegyzék


I. Bevezető 3
II. Az Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzése 6
II/ 1. Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulása 8
2. A pénzügyi helyzet alakulása 8
3. Helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések 11
4. Összegzés 12
III. Az önkormányzati feladatok ellátásának, szolgáltatásainak biztosításának, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzelések 13
III/ 1. Egészségügy 13
2. Sport 14
3. Közoktatás 14
4. Közösségi tér, közművelődés, tudományos, művészeti tevékenység 15
5. Vezetékes vízellátás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetése 16
6. Köztemető fenntartása 17
7. Helyi közutak és közterületek fenntartása 17
8. Helyi tömegközlekedés 18
9. Köztisztaság és településtisztaság fenntartása 19
10. Közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban 21
11. Lakások és önkormányzati tulajdonban levő helyiségek hasznosítása 21
12. Gondoskodás a szociális ellátásról 21
13. Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás 23
14. Nemzeti, etnikai kisebbségek 23
15. Nemzetközi kapcsolatok 23
IV. Településfejlesztési politika 24
IV/ 1. Településfejlesztés nyilvánossága 24
2. Településfejlesztés átgondoltsága 24
3. Településrendezési terv 25
4. Felkészülés a pályázatokra 25
5. Településfejlesztési célok, település rendezés 25
6. Ipar 25
7. Idegenforgalom 26
8. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése. 26
V. Barcs Város Önkormányzatát érintő fejlesztések 2011-2014 27
VI. Záró gondolatok 35
Záradék 36












Barcs Város Önkormányzata Gazdasági programja

2011-2014

I. BEVEZETŐ

A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése előírja, hogy az önkormányzat meghatározza gazdasági programját.
A (6) bekezdés kimondja, hogy a gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának az időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

Barcs Város Önkormányzata a jövő iránt érzett felelőssége tudatában alapvető fontosságúnak tartja a város működésének és fejlesztésének folyamatosságát. A város polgárai igényeinek felismerése alapján alkotja meg a változásokhoz alkalmazkodni tudó gazdasági programját, mely az elért, meglévő eredmények megőrzésén túl tartós értékek mielőbbi megteremtésére törekszik.

A 2011-2014-es évek Gazdasági Programjának legfontosabb feladata, hogy összegezze, rendszerezze, és egységenként mutassa be mindazokat a törekvéseket, célokat és eszközöket, amelyek városunk és lakói jobb életminőségét szolgálják a jelzett időszakra vonatkozóan, és azon túlmutatóan is.
A Gazdasági Program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságokkal összhangban az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

A településen élők jövőjét, jólétét számos, a helyi döntéshozók akaratán kívülálló tényező is befolyásolja, ezért a gazdasági program azokra az elemekre koncentrál, amelyekre az önkormányzat hatással van, mint a gazdaságfejlesztés, a humánerőforrás fejlesztés és a környezetminőség javítása.
A helyi gazdaság versenyképességére az önkormányzat közvetett eszközökkel tud hatást gyakorolni.

Az önkormányzat új értékeket teremtett és teremt, miközben hangsúlyt fektet az épített és a természeti környezet összehangolt fejlesztésére, harmóniájának megteremtésére, a helyi közösségek vívmányainak megőrzésére. Városfejlesztési stratégiánk a fenntartható fejlődés, az értékőrzés és az innováció, a gondoskodás és az esélybiztosítás elvére, értékeire épül, amelynek megvalósítása során igazodunk napjaink és a világgazdasági válság által generált kihívásokhoz. Sikereink forrását a polgárok közös akarata, a tervszerű városfejlesztés adja.




A gazdasági program összeállítása során figyelembe vett szempontok:
- a Polgármester és a Képviselő-testület elképzelései,
- a település lakossága, önszerveződő közösségei által megfogalmazott elképzelések, igények,
- az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete.
-
A gazdasági program összeállításnál figyelembe vett dokumentumok:
- a korábbi ciklus gazdasági programja
- az önkormányzati intézmények, társulások jelenleg hatályos alapító okiratai és
működésük alapdokumentumai
- a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata
- a hatályos feladat ellátási és közszolgáltatási szerződések

A gazdasági program célja, hogy a város Képviselő-testülete hosszú távú, egységes előre meghatározott célrendszer szerint irányítsa, fejlessze Barcsot.
A Gazdasági Programban sorba veszi az önkormányzat feladat és hatáskörét, azokat a feladatokat, amelyekről köteles gondoskodni és azokat a feladatokat is, amelyek ellátásában szabadon működik közre.

A jelen gazdasági programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához a Képviselő-testületnek kell a szükséges anyagi eszközöket biztosítani.
Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez nem elegendőek a szokásos, évről évre keletkező források (állami támogatások, adóbevételek, egyéb bevételek), hanem szükséges:
- a város elhelyezkedésének, adottságainak, sajátosságainak figyelembe vételével új lehetőségek keresésére, illetve a meglévő anyagi források hatékonyabb kihasználására.
- az önkormányzat vagyontárgyainak, a hasznosítási módoknak, a fenntartási-, üzemeltetési költségek mértékének áttekintésére.
- tovább kell erősíteni az önkormányzat forrásbevonási képességét, ki kell használni a pályázati lehetőségeket, és a szervezet átalakítás költségcsökkentő hatását.

A Képviselő-testület a gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti:
- Az Önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni.
- A költségvetési bevételek szerkezetére hatást gyakorolhat az, hogy a költségvetési támogatások összege, reálértéke csökken, és egyre több saját bevétel megszerzésére, illetve pályázati forrás bevonására lesz szükség.
- Törekedni kell olyan helyi adó rendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze az Önkormányzat saját forrás növelésének.
- A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket (azaz a feladatokat igyekszik olyan formában, illetve feltételekkel megteremteni, hogy a legkedvezőbb összegű támogatást kapja).
- A Képviselő-testület áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a vagyontárgyak kihasználására, valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. A Képviselő-testület rendszeresen figyelemmel kíséri a bérbe adott ingatlanokkal kapcsolatos teendőit.
- A Képviselő-testület törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket, valamint az Önkormányzat működtetését, illetve fejlesztését lehetőség szerint újabb hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg.

A gazdasági programban meghatározott célkitűzések elérésének érdekében a Képviselő-testületnek két fontos szempontot kell összhangba hoznia:
- Egyrészt a célkitűzések egymásra épülő megvalósítását, másrészt
- a szükséges anyagi források, eszközök megteremtését.

Az Önkormányzat gazdasági programját alapvetően befolyásolják a Nemzeti Fejlesztési tervek stratégiai fejlesztési programjai, illetve Ágazati Operatív Programjai, valamint az ezekhez kapcsolódó Regionális Fejlesztési Operatív programjai, nevezetesen a Dél-Dunántúli Operatív Program és hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok, továbbá a különböző országos programok, valamint egyéb Európai Uniós pályázati források.
A kormány gazdaságpolitikai célkitűzései

A kormány gazdasági programja kitér az állam, a gazdasági, az egészségügyi és az oktatási reformra.
A modern, szolgáltató közigazgatás reformja keretében a kormány célkitűzései:
- általánossá kívánja tenni az elektronikus önkormányzati szolgáltatást,
- egyablakos ügyintézés bevezetése,
- növelni kívánja az önkormányzatok kistérségi társulásait és kezdeményezi a társulás alkotmányos feltételeinek megteremtését,
- felülvizsgálja az önkormányzatok és a hivatalok által ellátandó feladatokat,
- kistelepülések körjegyzőségekbe való tömörülésének ösztönzése,
- járási rendszer felállítása.

A gazdasági reform keretében a kormány a költségvetési egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket kíván hozni, és szerkezet-átalakító reformokat dolgoz ki.

Az oktatási reform keretében a kormány célja, hogy esélyegyenlőséget teremtő korszerű közoktatás jöjjön létre, melyben megvalósul a színvonalas oktatás, és az esélykülönbségek csökkennek. A program további célja, hogy piacképes tudást adó szakképzés, illetve versenyképes minőségi felsőoktatás valósuljon meg.

A kormány fejlesztési irányai

A kormány a fejlesztési elképzeléseit a fejlesztő állam, a fejlődő magyar vállalkozások, az innováció és tudomány, az új energiapolitika, a fejlődő vidék, a területfejlesztés, a növekvő foglalkoztatás témakörében határozta meg, melyek kihatnak az Önkormányzatunk fejlesztési elképzeléseire is.
A kormányprogram szerint a fejlődés húzóágazatai a modern ipar, az innovatív ágazatok, az üzleti és kereskedelmi szolgáltatás és az idegenforgalom.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése során cél az ország egységének megteremtése, az életformában létező csoportok elszigeteltségének csökkentése, ezért bővíteni kell a közúthálózatot, korszerűsíteni kell a vasútközlekedést.
A kormány fejleszteni kívánja az építőipart, és meg kívánja teremteni a tisztább és egészségesebb környezetet.

A kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit a Széll Kálmán terv foglalja össze:
- A kormány strukturális reformjainak célja az államadósság csökkentése, amelynek érdekében növelni kívánja a foglalkoztatást, átalakítja a nyugdíjrendszert, a gyógyszerkasszát, az oktatást, a közösségi közlekedést, valamint az állam és az önkormányzatok, a bürokrácia és az adminisztráció átszervezésével olcsóbb, hatékonyabb államot kíván létrehozni

A célkitűzések megvalósításakor a Képviselő-testületnek ügyelnie kell arra, hogy az egyes elképzelések úgy valósuljanak meg, hogy azok a legfőbb célként meghatározottakat segítsék elő, járuljanak hozzá a részcélok megvalósításához.


II. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

A 2008-ban kezdődő gazdasági válság, valamint az előző kormányok vidékellenes politikája következtében az önkormányzatok nagy többsége nehéz gazdasági helyzetbe került. A rossz gazdasági környezetben viszont a beszedett adó összege nem emelkedik. A vállalkozások nagy része felfüggesztette, vagy elhalasztotta tervezett beruházásait. Az ország rossz gazdasági helyzete miatt az állami normatívák (működési támogatások) évről-évre csökkennek. Különösen az iskolai oktatás, óvodai neveléssel kapcsolatos költségvetési normatívák. Városunkban az elmúlt időszakban jelentős beruházások valósultak meg. Ezek részben önerőből, részben pályázati támogatásból, illetve kötvénykibocsátásból (melyek szintén hitelviszonyból eredő önerőnek számítanak) kerültek finanszírozásra.

Már a 2011. évi költségvetést is jelentős megtakarítással tervezte az Önkormányzat. Ezen főbb racionalizálási megoldások a következők:

- Barcs Város Képviselő-testülete elrendelte a Dráva Múzeumnak, mint önként vállalt feladatnak a Somogy Megyei Önkormányzat részére történő visszaadását.
- Az önkormányzati önként vállalt feladatok megszűntetése, megyének történő átadása, illetve bizonyos esetekben fizetőssé tétele.
- Az Önkormányzati kötelező feladatok ellátásához az állami normatíván felül alacsonyabb összeg kerül átadásra az intézményeknek. Az önkormányzati támogatásokat és a dologi kiadásokat igyekeztünk a tavalyi szinthez közelíteni, természetesen a működőképesség figyelembe vételével.
- Sportegyesületek támogatásának csökkentése.
- A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ esetében megvalósult jegyár, valamint bérlet-áremelés, nyitvatartási idő módosítás, létszámleépítés.
- Béren kívüli juttatások csak a törvényben meghatározott mértékben adhatók.
- Önkormányzati bérlakások értékesítése.
- Az intézményekkel szemben továbbra is elvárás az, hogy nyugdíjast nem foglalkoztatnak, és minden racionális lépést meg kell tenniük a takarékosság jegyében.
- Barcs Város Képviselő-testülete az önkormányzati intézményhálózatban jelentős álláshely megszüntetést és létszámleépítést rendelt el intézményeinél.
- Az Önkormányzat átvilágítást rendelt meg. A gazdasági feladatok hatékonyabb és ésszerűbb megvalósítása érdekében egy, az egész önkormányzati intézményhálózat gazdálkodását ellátó szervezet létrehozását tervezi, az átvilágítás megállapításainak figyelembevételével.

A bankhiteleken túli, szállítói és egyéb lejárt tartozások bár folyamatosan csökkennek, még több évig jelentős, valódi kockázatot képviselnek. Adósságaink kezelésére – az OTP Bank Nyrt-vel folytatott tárgyalásokon, valamint folyamatos, illetve némely esetben kitolt fizetési határidejű törlesztésen keresztül van lehetőség. A likviditás fenntartása, a működés finanszírozása az elkövetkező néhány évben csak nagy erőfeszítések és áldozatok árán, szigorú költséggazdálkodással garantálható. A forgalomképes vagyon jelentős részét az Önkormányzat az elmúlt években értékesítette, beterheltette. A kialakult helyzet ellenére – vagy éppen ezért – további vagyonértékesítéssel adósságot nem törleszthetünk, működési forrást nem képezhetünk. A vagyon (ingatlan, ingóságok, szellemi vagyon) növekedése mindenekelőtt pályázatokból biztosítható. Nem is cél, de a következő néhány év során újabb hitel felvételére bizonyosan nem lesz lehetőségünk (hitelfelvételi korlát!).

Összefoglalva: mire számíthat az Önkormányzat? Csökkenő normatív támogatásokra, stagnáló vagy enyhén csökkenő adóbevételekre, a hosszú távú kötelezettségvállalások miatt növekvő kiadásokra. A kormány tervei között szerepel a rászoruló Önkormányzatok működési (államháztartások kívüli) hiteleinek (részbeni) kiváltása, egy a Magyar Államkincstár által működtetett számlarendszer kialakítása mellett.

A költségvetési kiadások közül:
- A több lépcsőben végrehajtott létszámleépítés hatására a személyi kiadásokra fordított összeg jelentősen csökken, ennek vonzataként valamint a jogszabályi változások hatására a munkaadói járulékokra is kevesebbet költünk.
- Közel változatlan maradt a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak aránya.
- Az eltelt időszakban elsősorban a pályázati lehetőségek kihasználásával a felhalmozási kiadásokra többet fordítottunk.

A költségvetési kiadások közül a következő években várható, hogy

A személyi juttatások és járulékok nagyságát növelik:
- Az új nyugdíjazási szabály bevezetéséből adódó, több dolgozót érintő kedvezményes nyugdíjba vonulások.
A személyi juttatások és járulékok nagyságát csökkentik:
- Az átgondoltabb munkaerő foglalkoztatás miatti megtakarítások.
- A járulékok csökkenése.

A dologi kiadások nagyságát növeli:
- az infláció.
A dologi kiadások nagyságát csökkenti:
- A megfontoltabb, takarékosabb gazdálkodás.










Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulása


2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év

Vagyon: 9.600.M 9.987.M 10.895.M 12.457.M 13.499.M 13.736.M 13.330.M 10.546.M


2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év
(e Ft-ban):
Szállítók felé fennálló tartozás: 512.363 95.156 47.894 45.417 414.337

Értékpapírok állományának változása:

2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év
(e Ft-ban):
Részvények:
Domus Rt. 2.717 (értékesítésre került)
DRV Zrt. 5.000 5.000 5.000 5.000 5.000
Üzletrészek:
Temetkezési Kft. 1.060 1.060 1.060 1.060 1 060
Barcs Kft. 4.000 4.000 4.000 2.910 2.494
Biokom Kft. 224 224 224 224 224
Szoc.Fogl.Kft. 3.000 3.000 3.000 3.000
Ügyelet Kft. 140 140 140 140
Kárpótlási jegy: 1.135 1.135 891 726 545
Államkötvény: 37.280 27.960 18.640 9.320 0
Összesen: 51.416 42.519 32.955 22.380 12.463


A pénzügyi helyzet alakulása

Év végi (mérleg) adatok:
2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008.év 2009. év 2010. év
(e Ft-ban):
Önkormányzati számla
egyenlege (rulírozó hitel): -238.220 -250.073 -248.358 -281.828 -430.682 -499.622 -723 408
Folyószámla hitelkeret: 280.000 280.000 280.000 500.000 500.000 500.000 750.000
Lekötött betét állomány:
„400.M-ból”: 400.000 417.062 278.579 174.471
„200.M-ból”: 204.860 219.528


Hitel állomány:

Az önkormányzat 2003. évben 95.000 eFt célhitelt vett fel, melynek törlesztése 2004 januárjában elkezdődött. A 88 db szociális bérlakás és 1 db iroda építéséhez a saját részt hitelből biztosította az önkormányzat. A lakáshitel 202.549 eFt, mely kedvezményes kamatozású 20 éves futamidejű hitel. Az iroda saját részét 12.000 eFt összegű 5 éves futamidejű célhitel biztosította. Mindkét hitel törlesztése 2008 január 28-cal elkezdődött. A strand I. ütemének saját forrását 350.000 eFt összegű hitellel fedezte az önkormányzat. Az utolsó tétel folyósítása ebből a 2006. év során történt 3.621 eFt összegben. A törlesztés a 2007. évben elkezdődött. 2010-ben az Önkormányzat hosszú lejáratú hiteleinek (kötvények nélküli) év végi záró állománya 431.742 eFt volt.

Anyagi helyzetének rendezésére az Önkormányzat által 2007. augusztus 23-án névre szóló, zárt körben forgalmazott, 12 éves lejáratú kötvény került kibocsátásra 697.080.000.- forintnak megfelelő névértékű CHF-ben. (2019. október 15-i visszafizetési határidővel.) A változó kamat megállapítása a fixált 3 havi BUBOR fixing és a meghatározott (+0,525%) kamatfelár alapján történik. A kamatfizetés negyedévente történik, a tőke visszafizetése türelmi idő után, 2009-2019-ig évente két alkalommal (április 15-én és október 15-én) egyenlő részletben esedékes. A visszafizetett tőke 82.723 eFt volt 2010-ben. Az Önkormányzat a kötvényt működési célra bocsátotta ki.

Az Önkormányzat 2008. május 26-án kibocsátott névre szóló kötvénye szintén zárt körben, 12 éves futamidővel került forgalomba hozatalra 400.000.000.- forintnak megfelelő névértékű CHF-ben. (Az értékpapír visszafizetési határideje: 2020. április 15-e). Kamata változó, mértéke a fixált 3 havi BUBOR fixing és a meghatározott (+1,40%) kamatfelár függvénye. A kamatfizetés negyedévente, a tőke visszafizetése türelmi idő után, 2010-2020-ig évente két alkalommal (április 15-én és október 15-én) egyenlő részletekben történik. Ezen kötvény kibocsátása fejlesztési, felhalmozási jellegű pénzeszközt (pályázatokhoz saját erőt) jelent az önkormányzat számára. A visszafizetett tőke 48.697 eFt volt 2010-ben. Ebből a még fennmaradó, lekötött betét összege 2010. december 31-én 174.471.116.-forint volt.
Barcs Város Önkormányzata a „Barcs 2019”, és a „Barcs 2020” elnevezésű kötvények tőketörlesztésének átütemezését kérte – a kamatfizetés negyedévenkénti gyakoriságának fenntartása mellett –, a 2011. évre vonatkozóan, mely értelmében Önkormányzatunk által a tőke visszafizetése változatlanul évente két alkalommal egyenlő részletben történik, azonban évi 10 millió forintnak megfelelő CHF-nél magasabb törlesztést a 2011. évben nem tud teljesíteni. (A halasztott törlesztési kötelezettségének a 2013. évtől tenne eleget.)

Az önkormányzat pénzügyi egyensúlya, valamint a folyamatos likviditás biztosítása érdekében 2007-ben 280.000 eFt-ról 500.000 eFt-ra emelte meg a rulírozó módon működő folyószámlahitel keretét. Azonban ez a hitel még mindig nem a szükséges mértékben javította a likviditást.
Ezt követően az Önkormányzata folyószámla-hitelkeret szerződése az alábbiak szerint módosult:
A megkötött szerződés szerint 2010. november 01-ig 600.000.000.-Ft, illetve 2010. november 02-től 2011. április 08-ig 540.000.000.- Ft a hitelkert.
Barcs Város Önkormányzata 2010. november 1-jén nem tudott eleget tenni a 60.000.000.- Ft-os visszafizetési kötelezettségének, ezért kérte a folyószámla-hitelkeretszerződés módosítását. A módosítás értelmében az OTP Bank Nyrt. a november 1-jén esedékes 60.000.000.- Ft-os visszafizetést 2 hónappal prolongálta.
2010. december 20-tól, 2011. április 08-ig szükségessé vált az Önkormányzat folyószámla-hitelkeretének 750.000 eFt-ra történő felemelése. Ennek meghosszabbítása megtörtént a Képviselő-testület 72/2011. (III.31.) határozata alapján, így a futamidő 2011. április 08-tól 2011. október 08-ig módosul.

A „rövid lejáratú” munkabérhitel havonta – az állami kiutalás és a bérkifizetési kötelezettség közötti különbözet „finanszírozására” – kerül(t) felvételre, tehát az OTP havonta (a folyósítást követő következő hónapban) emeli le az előző hónap végén kért összeget (+kamatot) az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról. 2010-ben a legnagyobb összegű felvett hitel: 100.000.000.- Ft. Felső határát az OTP Bank Nyrt. határozza meg.

Az Önkormányzat folyamatban lévő – korábban beadott és nyertes – pályázataival (kivitelezéseivel) összefüggésben felmerülő kiadások (elő)finanszírozására, a folyamatosság biztosítása érdekében – a fordított ÁFA rendszere és az utófinanszírozás megelőlegezése miatt – szüksége volt az Önkormányzatnak újabb forrás igénybevételére.
Az eredeti döntés értelmében az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett lekötött betét az uniós pályázatok önerejét fedezi, de nem biztosított fedezetet a fordított ÁFÁ-k kiegyenlítéséhez, illetve elszámolásához, továbbá a pályázatokba kötelezően betervezett feladatokhoz (pl. projekt menedzser, műszaki ellenőrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság) rendelt költségek utófinanszírozott elszámolásához. A hitel összege 100.000.000.-Ft, melyet 2010. december 20-tól 2011. május 31-ig használhat az Önkormányzat.


AZ ÖNKORMÁNYZAT HITELÁLLOMÁNYA 2010. ÉV VÉGÉN:

11743002-15397191-80290003 Önkorm. Fejl-i Célhit.-Strand I. üteméhez (350m): 273 200 000
11743002-15397191-80210001 Vállértéplakhit.-88bérlakás (202.549e): 135 430 000
11743002-15397191-80240008 Önkorm. Fejl-i Célhit.(95m): 23 112 000
„BARCS 2019.” KÖTVÉNY (700m): 845 591 544
„BARCS 2020.” KÖTVÉNY (400m): 525 431 190
FOLYÓSZÁMLA HITEL: 723 407 707
MUNKABÉRHITEL: 100 000 000
ÉVEN BELÜLI HITEL (pályázati támogatások és ahhoz kapcsolódó ÁFA-különbözet előfinan-szírozására 100m): 41 167 344
ÖSSZESEN: 2 667 339 785


A helyi önkormányzatok likviditása a megnövekedett feladatokhoz rendelkezésre álló erőforrások szűkössége miatt egyre nagyobb figyelmet kap. A likviditást befolyásolja az is, hogy az Önkormányzat milyen gyorsan, milyen módon, milyen áron és milyen feltételekkel juthat kiegészítő külső forrásokhoz pl: költségvetési támogatáshoz, átvett pénzeszközhöz, likviditási hitelhez. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat kiegészítő támogatást csak akkor igényelhet, ha minden saját hatáskörben megtehető intézkedést megtett a forráshiány elkerülésére. Például helyi adót vezetett be, emelte az adómértékeket, pénzeszközt vett át, vagyonhasznosítással növelte forrásait, és feltárta a kiadások csökkentésének lehetőségeit. Azonban a megtett intézkedések nem bizonyultak elégségesnek a kötelező önkormányzati feladatok ellátáshoz, a szükséges pénzeszközök biztosításához.







Az „önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzatok támogatása” címén Barcs Város Önkormányzata az alábbi támogatásokban részesült:

Év: ÖNHIKI összege Ft-ban:

2004. 56.335.000.-Ft
2005. 17.112.000.-Ft
2006. 59.073.000.-Ft
2007. –
2008. 59.281.000.-Ft
2009. 28.439.000.-Ft.
2010.

„Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása” jogcímen Barcs Város Önkormányzata a következő forrásokhoz jutott:

2004. 15.000.000.-Ft
2005. 7.000.000.-Ft
2006. 117.000.000.-Ft
2007. 79.000.000.-Ft
2008. 70.000.000.-Ft
2009. 65.000.000.-Ft
2010. 45.100.000.-Ft

A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adóztatást úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően.
A helyi adóztatás során az Önkormányzat Képviselő-testülete a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsgálja a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetőségeket. Adónemenként meghatározza az érintett adózói kör nagyságát, valamint a kedvezmények, mentességek rendszerét, a várható bevételeket és az adóztatás miatt jelentkező negatív hatásokat. Az adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendő, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet módosításokról.
A Képviselő-testület csak olyan adórendeleteket fogad el, amely a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, valamint a vállalkozások működését, fejlesztési elképzeléseit nem gátolja, nem „kényszeríti” a vállalkozásokat a foglalkoztatottak számának csökkentésére. Fontos, hogy az adóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, figyelmet kell fordítani az adóalanyok bejelentkezési kötelezettségének teljesítésére. Az adózóknak tájékoztatást kell kapniuk az adóbevételek felhasználásáról, mert amennyiben ismert az adóforintok felhasználási célja, illetőleg az elért eredményei, segítik az önkéntes befizetést. Fontos, hogy az Önkormányzati adóhatóság éljen az adóeljárási törvény alapján biztosított adóellenőrzési jogával, az adóellenőrzések eredményéről a Képviselő-testület legalább évente tájékoztatást kapjon.
A hasznos alapterület szerint alkalmazott építményadóra, az alapterület szerint alkalmazott telekadóra, a magánszemélyek kommunális adójára és a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adóra vonatkozó törvényi felső mértékek 2005. január 1-jétől a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változással valorizálhatók. A törvényi felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg ezen adónemekben az adómaximumot.

Megnevezés Az Önkormányzatnál jelenleg alkalmazott adómérték 2011. január1-től a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján valorizáció után alkalmazható adómérték
Építményadó

Üzlet, iroda: 450 Ft/m2/év,
Egyéb épület: 225 Ft/m2/év Egységesen: 1.580,8 Ft/m2/év
Magánszemélyek kommunális adója 12.000.- Ft/adótárgy/év
17.245,7 Ft/adótárgy/év
Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó 347,7 Ft/vendégéjszaka 431,1 Ft/vendégéjszaka



Összegzés

Fontos hangsúlyozni az összefogás jelentőségét minden területen. Ezt alapelvként kell figyelembe venni egy település irányítása során. A jelenlegi gazdaság helyzetben szükséges még nagyobb hangsúlyt fektetni a pártpolitikai elfogultság nélküli együttműködésre. Elsősorban, kizárólag a város lakosságának érdekeit kell szem előtt tartani. Csak így lehetséges a városi intézményeket továbbra is működtetni.

Nemzetközi tendenciák szerint az önkormányzatok válságának kezelésére három alapvető válasz adható: egyrészt a privatizáció (azaz a szolgáltatások minél szélesebb körének az önkormányzati szektoron kívüli megoldása) és az államháztartáson kívüli tőkebevonás (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás), másrészt a decentralizáció (a szolgáltatásoknak illetve magának az önkormányzatnak a fogyasztókhoz közelebb vitele, hatékonyabbá tétele), végül a közösségi orientáció (az önkormányzat, illetve az önkormányzati szolgáltatások feletti demokratikus kontroll erősítése).

A 2010. évi tényadatokat figyelembe véve (a kötvények kitolt fizetési határideje mellett is), a pénzügyi egyensúly megteremtése, valamint a folyamatos likviditás biztosítása érdekében még mindig szükséges lenne az Önkormányzat hitel-állományának átstrukturálása, illetve újabb intézkedések megtétele. Számba kell venni a lehetséges megoldásokat. El kell végezni a legkedvezőbb döntés meghozatalának elemzését, figyelemmel a hitelfelvételi korlátra.




III. AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK, SZOLGÁLTATÁSAINAK BIZTOSÍTÁSÁNAK, SZÍNVONALÁNAK JAVÍTÁSÁRA VONATKOZ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

Az intézményi feladatellátás rendszerét az SZMSZ, a rendeletekben és a jogszabályokban meghatározott kötelező és önként vállalt tevékenységet biztosítja.


III/1. Egészségügy:

Az önkormányzat célkitűzése az egészségügyi ellátás feltételeinek folyamatos javítása, a prevenciós tevékenység fejlesztése a lakosság fokozottabb bevonásával. Az egészségtudatos életmód hirdetése, korszerű egészségügyi felvilágosítás és életmód tanácsadás, a szűrővizsgálatok folytatása.

Ennek megvalósítása érdekében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-ában foglaltaknak megfelelően látja el Barcs Város Önkormányzata az egészségügyi ellátás körébe tartozó feladatait a közigazgatási területén az alábbiak szerint:

Az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a Képviselő-testület által megállapított és kialakított egészségügyi alapellátási körzetekben, Barcs körzeti székhellyel több településre is kiterjedő ellátási kötelezettséggel:
- a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
- a fogorvosi alapellátásról,
- az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,
- a védőnői ellátásról,
- az iskola-egészségügyi ellátásról.

A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ellátás továbbra is elsősorban vállalkozó orvosok közreműködésével történik, feladatátvállalási szerződés alapján.

Az önkormányzat biztosítja továbbra is a járóbeteg-szakellátást. Ennek keretében:
- Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézmények életében a 2011-es év
fordulópont lesz: átadásra kerül az új szakrendelő, lefolytatásra kerülnek az
engedélyezési eljárások, és az év második felében indul a bővített szintű szakellátás a
működési engedély kiadását követően.
- A bővített szintű szakellátás keretében bővül a tevékenységi kör, elsősorban az egynapos
beavatkozásokkal, amelyek a tervek szerint sebészet, nőgyógyászat, ortopédia, fül-orr-
gégészet és szemészet szakmákban történnek.
- Új tevékenységként belép a kúraszerű ellátás, agyi- és végtagi keringésjavító kezelésekkel.
- Az egynapos beavatkozások mellett indul az otthonápolási tevékenység.
- A járóbeteg szakrendelés 85 szakorvosi órával bővül, teljes, azaz heti 30 órás lesz a
kardiológia, szemészet, új szakmaként belép a diabetológia, és bővül a fül-orr-gégészet, a
neurológia, pszichiátria és az ultrahang diagnosztika óraszáma is.

Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás továbbra is központi ügyeletként működik a
Drávamenti Kistérségi Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft feladatellátásában.

Feladat:

1. A kormányzati intézkedések - praxisjog, annak folytatása, megvásárlása -figyelembevételével a város hosszú távú orvosi ellátása folyamatosságának biztosítása érdekében ki kell dolgozni az orvosi körzetek működését, működtetését biztosító stratégiát, tekintettel az idősödő helyi orvostársadalomra.
2. Az új rendelőben 2011 a beindítás éve lesz, és az első évben várhatóan a rendelkezésre álló kapacitásokat nem lesz képes az intézet kihasználni, de törekedni kell arra, hogy az eredeti tervek szerint a teljes kapacitást év végére elérje. Ennek során komoly feladat lesz a megfelelő szakorvosok alkalmazása.
3. Az új rendelő beindítása után - a terület morbiditási adataira figyelemmel - ki kell
terjeszteni szűrővizsgálatokat, elsősorban kardiológiai, diabetológiai, valamint
onkológiai területen, tekintettel arra, hogy ezek a vezető betegségek és a vezető
halálokok a térségben.
4. Változatlan formában tovább kell működtetni a védőnői szolgálatot, valamint a nőgyógyászati mozgó szakorvosi szolgálatot és a gondozókat.
5. Alkalmazkodni kell a gondozók finanszírozásában és működésében várható változásokhoz.


III/2. Sport

A sportlétesítmények fejlesztése csak minimális önrész melletti pályázati keretekből kerülhet megvalósításra, abban az esetben, ha az Önkormányzat adott évi költségvetési kondíciói lehetővé teszik.
A sportegyesületek támogatása során figyelemmel kell lenni arra, hogy nem kötelező önkormányzati feladat.

Feladat:

A sportlétesítményekre vonatkozó pályázati lehetőségek fokozott figyelemmel kísérése.


III/3. Közoktatás:

A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Terve, valamint Barcs Város Önkormányzata Minőségirányítási Programja a közoktatási intézményrendszer egészére meghatározza önkormányzatunk és a vonatkozó jogszabályok elvárásait, az egyes intézmények által ellátandó feladatokat.

Önkormányzatunk továbbra is a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményfenntartó Társulás keretei között kívánja fenntartani a Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (a továbbiakban BNI) többcélú, közös igazgatású, közoktatási intézményt, valamint önállóan kívánjuk fenntartani a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt (a továbbiakban Szivárvány EGYMI).

Továbbra is gondoskodni kívánunk ezen intézmények fenntartása útján a bölcsődei, óvodai ellátásról, általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai oktatásról, az alapfokú művészetoktatásról, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásáról, a nemzeti, etnikai, pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásáról a szakmai elvárásoknak megfelelően az elért eredmények megtartásával mindaddig, amíg az elnyert pályázataink azt kötelezővé, a vonatkozó jogszabályok pedig lehetővé teszik.

Feladat:

1. Elsődleges cél, hogy a D.D.O.P. Integrált kis-és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése pályázatán a BNI három intézményegysége fejlesztésére elnyert közel 1,2 milliárd forint értékű pályázatunk keretében a BNI Arany János és Deák Ferenc Általános Iskolák a BNI Széchényi Ferenc Gimnázium és Kollégium rekonstrukciója határidőre kerüljön befejezésre, és az öt éves fenntartási időszakban a pályázati kötelezettségeinket teljesíteni tudjuk.
2. Ugyanilyen fontos, a BNI Bölcsőde rekonstrukciójának megvalósulása is.
3. A BNI Egységes Pedagógiai Szakszolgálatát az egyik felújított általános iskolába kívánjuk áthelyezni a Szociális Központból.
4. Hazai pályázati forrásból azokra az intézményegységek felújítására pályázunk, melyeket az uniós forrásokból nem tudtunk megoldani. E tekintetben figyelembe kell venni a vidéki tagintézményeket is, és egy rangsort kell felállítani műszaki állapotuk alapján.
5. További cél ezen intézményhálózat minél kihasználtabb és takarékosabb működtetése, melynek érdekében már a 2011. évi költségvetés kialakításakor is lépéseket tettünk (önkormányzati támogatás csökkentése, üres álláshelyek, a munkáltatói döntésen alapuló juttatások, cafetéria megszüntetése, létszámleépítés), valamint átvilágítást rendeltünk meg, melynek eredménye figyelembe vételével ismételten áttekintjük ezen intézményhálózat működését és a szükséges döntéseket 2011 közepéig meghozzuk.
6. Kiemelt feladat az új közoktatási és szakképzési törvény elfogadását követően, azok bevezetésére történő felkészülés, mely várhatóan, 2012 szeptemberétől érinteni fogja ezen ágazatban a finanszírozás kérdéskörét, a közoktatási rendszer kötelező és nem kötelező feladatainak fenntartók szerinti szétválasztását, valamint az ágazat önkormányzatok számára telepített hatásköreit is. Befolyásolja még a közoktatási intézményrendszer további fenntartását a közigazgatás tervezett reformja is, a járások visszaállítása, illetve a megyék szerepének erősítése.
7. Önkormányzatunk a BURSA Hungarica Önkormányzati Ösztöndíjpályázaton és a „Somogy Egyetemistákért és Főiskolásokért” Közalapítványon keresztül anyagi lehetőségei függvényében továbbra is támogatja a barcsi állandó lakhelyű, hátrányos helyzetű hallgatókat.

III/4. Közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység:

Célunk ezen intézményhálózatban a város teherbíró képességét és az állami normatíva nagyságrendjét figyelembe véve a kulturális alaptörvény által előírt kötelező önkormányzati feladatok – közművelődés, könyvtár – ellátása, az önként vállalt önkormányzati feladat – Dráva Múzeum – legkésőbb 2012. január 1-től történő visszaadása a Somogy Megyei Önkormányzat fenntartásába. Ez utóbbiról már döntött a Képviselő-testület.
A Somogy Megyei Közgyűlés Elnökével történő, az átadásról folytatandó tárgyalások során meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a Dráva Múzeum közérdekű muzeális kiállítóhelyként működhessen tovább. E változásoknak megfelelően a közművelődési rendeletet módosítani szükséges.
Kötelezően ellátandó feladatainknál is jelentős költségmegtakarítást kellett elérni, már a 2011. évi költségvetés kialakításakor önkormányzatunk nehéz anyagi helyzete miatt.
A Móricz Zsigmond Művelődési Központnál végrehajtott létszámleépítés, valamint az önkormányzati támogatás csökkentése azt jelenti, hogy az intézmény alapvető feladatait még megfelelő szinten el tudja látni. A ciklus folyamán kiemelt cél a jól működő művészeti csoportokra, a civil kezdeményezésekre a városrészek kulturális életére, a faluházak működésére történő kiemelt odafigyelés, az eddigi értékek szinten tartása mellett.
Szintén takarékossági okok miatt a Móricz Zsigmond Művelődési Központ gazdálkodási jogköre 2011. április 1-től megszüntetésre került, gazdálkodási feladatait a Városi Könyvtárral és a Dráva Múzeummal együtt ettől az időponttól a Polgármesteri Hivatal látja el.
Önkormányzatunk a kiemelt kulturális rendezvények megtartására, a civil szervezetek működésének biztosítására a ciklus folyamán anyagi teherbíró képességének figyelembe vételével évente a költségvetésében külön keretet biztosít, a ciklus folyamán a Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor támogatását szünetelteti.

Feladat:

1. A Városi Könyvtár működését tekintve továbbra is kiemelt cél, hogy a városi feladatokon túl a kistérség vonatkozásában a mozgókönyvtári szolgálatot is ellássa, s az így leigényelhető normatíva továbbra is csökkenthesse az önkormányzati támogatás mértékét.
2. További cél, hogy a könyvtár épületének rekonstrukciója, valamint az új épület berendezése pályázati forrásból határidőre megvalósuljon, a könyvtár visszaköltözése 2011 nyarán megtörténjen.
3. Továbbra is elvárás ezen intézményeink számára az érdekeltségnövelő támogatás, a működési körükbe tartozó minden pályázati lehetőség maximális kihasználása.
4. Elvárás a városi rendezvényekkel kapcsolatban, hogy elsősorban a helyi művészeti csoportok, szólisták részvételével kell azokat minél színvonalasabban és költségtakarékosabban megtartani.
5. Az önkormányzati dolgozók számára ágazatonként, azonos módon megszervezendő, színvonalas,szerény ünnepség kertében kívánja a város az elismeréseket, tárgyjutalmakat átadni.



III/5. A vezetékes vízellátás, a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

Az Önkormányzat szolgáltatásként biztosítja az egészséges ivóvízellátást. Az ivóvízzel történő ellátást a DRV Zrt. mint szolgáltató 2018. 12.31-ig bérleti üzemeltetési szerződés keretében biztosítja. Az Önkormányzat részben tulajdonosa a szolgáltatónak.
Feladat:
1. A vízmű gépészet és a vezetékhálózat folyamatos felújítása, melyet a DRV Zrt. mint szolgáltató az éves bérleti díjból befolyó keretösszeg terhére, Önkormányzati megrendelés alapján végezteti el.
2. A közhálózat bővítése az új telek kialakításoknál, a végvezetékek összekötésével.
3. A közkutak üzemeltetésének fenntartása a meglévő helyeken.
4. Csapadékvíz-elvezető rendszer folyamatos karbantartása a város egész területén.
5. Csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése az új telek kialakításoknál.

A csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartását a Városgazdálkodási Igazgatóság végzi.

A Barcs Város Gesztorönkormányzat és 17 község tulajdonközössége tulajdonában álló csatornahálózat üzemeltetését 2018.12.31-ig bérleti üzemeltetési szerződés keretében a DRV Zrt. biztosítja.
A településünkön a teljes csatornahálózat kiépült, az új utcák nyitásánál kell a szükséges új szakasz kiépítését biztosítani, és a még rá nem kötött ingatlanok tulajdonosait meggyőzni, hatsági eszközzel is rábírni a csatornaszolgáltatás igénybevételének szükségességéről.
A meglévő csatornahálózat, valamint a szennyvíztisztító telep folyamatos karbantartását a DRV Zrt. mint szolgáltató, az éves bérleti díjból befolyó keretösszeg terhére, Önkormányzati megrendelés alapján végzi, végezteti.

III/6. Köztemető fenntartás

Az Önkormányzat kötelező feladatként köteles ellátni a köztemető fenntartással kapcsolatos feladatokat.
Barcs Város Önkormányzata a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 6. § (3) bekezdésében előírtak szerint, a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról és üzemeltetéséről – kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján - gondoskodik.
A temetői-kegyeleti közszolgáltatás ellátására irányuló közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni, a közbeszerzési értékhatárokra is tekintettel.
Az eljárás eredményeképpen a Szalai és Társa Temetkezési Szolgáltató és Kereskedelmi Betéti Társaság (Barcs, Bajcsy-Zs. u. 140/1 sz.) 2011. április 08-án megkötött kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján látja el az önkormányzat tulajdonában lévő 5 db temető fenntartási és üzemeltetési feladatait 2021.április 8-ig. A kegyeleti közszolgáltatás Barcs Város Önkormányzata tulajdonában álló, következő köztemetőkre terjed ki:
 Béke utcai temető (Barcs 1743 hrsz.)
 Imre utcai temető (Barcs 2301 hrsz.)
 Pálfalui temető (Barcs 2389 hrsz.)
 Drávaszentesi temető (Barcs 3640 hrsz.)
 Somogytarnócai temető (Barcs 01104 hrsz.)

A jövőben a következő fejlesztések, felújítások valósulnak meg a köztemetőkben:
A 2011. évben lezárult közbeszerzési eljárás eredményeként a Közszolgáltató a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott karbantartási, fenntartási, üzemeltetési és kegyeleti közszolgáltatási feladatokat meghaladóan 600.000 nettó Ft/év beruházási értékben hajt végre fejlesztéseket Barcs város közigazgatási területén lévő köztemetőkben. E pénzügyi keretből az idei évben a Közszolgáltató a Béke utcai temetőben lévő urnakert – hiányzó burkolatrészének - viacolor burkolattal történő ellátását és a lakossági igények miatt szükségessé vált urnafal felállítását tűzte ki célul. Ezen felül vállalta :
 a Somogytarnócai temetőben: urnafal felállítását,
 a Drávaszentesi temetőben: ravatalozó előtető megépítését.


III/7. A helyi közutak és közterületek fenntartása

A képviselő testület a helyi közutak fenntartásával kapcsolatban a közúthálózat olyan kialakítására törekszik, melyek megfelelnek a település igényeinek.
A teljes út és járdafelújításokat az Önkormányzat 2007-2013-ig terjedő felújítási programja alapján kell végrehajtani pályázati források igénybevételével.

Feladat:

1. Fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek gondozására, tisztán tartására.
2. Be kell kapcsolódni a más szervek által meghirdetett településvirágosítás programokba, ehhez kérni kell támogatók, önkéntesek segítségét.
3. Gondoskodni kell a közterületek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és pótlásáról.
4. Nagyobb figyelmet kell fordítani a köztéri építmények, utcabútorok állagának megőrzésére.
5. Látványelemekkel (pl. szobor, szökőkút, óra stb.) kell gazdagítani a városi közterületeket.
6. Újra kell gondolni a közterület-használat szabályozását.
7. Újra meg kell határozni a város közlekedés-hálózatának funkcionális rendszerét.

A közterület fenntartási feladatokat a Városgazdálkodási Igazgatóság látja el.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete a játszóterekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat határozza meg:
1. Az EU-s szabványnak megfelelően szabványossági felülvizsgálatot el kell végezni minden játszótér esetében, és ennek ismeretében kell a fejlesztéseket és felújításokat meghatározni.
2. Folyamatosan gondozni, ápolni kell a játszóterek eszközeit, valamint zöldfelületeit.
3. Évente két alkalommal balesetvédelmi megelőző karbantartást kell végezni.

III/8. A helyi tömegközlekedés:

A tömegközlekedés üzemeltetője a Kapos Volán Zrt.

Feladat:

1. Évente áttekinteni a helyi tömegközlekedés rendszerét és egyeztetést kezdeményezni a szolgáltatóval
2. Szükség esetén kezdeményezni kell a tömegközlekedés átszervezését
3. Vizsgálni kell a megállóhelyek, várók korszerűsítésének szükségességét
4. Népszerűsíteni kell a tömegközlekedést


III/9. Köztisztaság és településtisztaság fenntartása:


A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat:
– Továbbra is gondoskodik a települési szilárd (kommunális) hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról. A szolgáltatást, „Barcs Város Önkormányzatának közigazgatási területén a lakossági települési szilárd hulladék begyűjtése és elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítása 10 éven keresztül” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás lefolytatásáig, a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. (Pécs, Siklósi u. 52.), 2003. január 1-jén hatályba lépett települési szilárd hulladék közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján látja el. Ezt követően a közbeszerzési eljárás nyertese fogja a kiírásban rögzített feltételek alapján ellátni.
– Gondoskodik a település közterületeire 50 helyen kihelyezett - 3 frakció (papír, műanyag, üveg) befogadására alkalmas, 1100 literes, színes műanyag, szabvány előírásnak megfelelő gyűjtőtartályokkal felszerelt - gyűjtősziget megfelelő üzemeltetéséről.
– Évente két alkalommal (április és október hónapban) megszervezi a lomtalanítási akciót: A nagy darabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente két alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében gondoskodik.
– Évente két alkalommal (április és október hónapban) megszervezi a veszélyes hulladékok gyűjtését. A háztartásokban keletkezett, lakossági veszélyes hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente két alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében gondoskodik.
– Biztosítja azt, hogy a közterületre hulladékgyűjtő edények megfelelő számban legyenek kihelyezve, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek.
– Gondoskodik az önkormányzati utak téli síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításról.
– A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról a Városgazdálkodási Igazgatóság, mint a közterületek fenntartására megbízott intézmény gondoskodik.
Feladat:
 továbbra is gondoskodni kell a hulladékkezelési közszolgáltatás lehetőség szerinti magas színvonalának ellátásáról,
 az ágazati jogszabályoknak megfelelően a lerakással ártalmatlanított biológiailag bomló szervesanyag-tartalom csökkentéséről, ennek érdekében évi háromszor zöldhulladék gyűjtés bevezetéséről a közszolgáltatás keretében,
 a véglegesen lerakásra kerülő hulladékmennyiség minimalizálásáról,
 a keletkezett hulladék másodnyersanyagként való hasznosításának növeléséről,
 a hulladékok hasznosításából származó gazdasági és financiális előnyök kihasználásáról a lakossági díjak megfizethető szinten tartása érdekében,
 a régi lerakó rekultiválásával a terület-felhasználás csökkentéséről, amelyek következményeképpen csökken a lerakó által okozott környezetei terhelés,
 a hulladékgazdálkodási tervben szereplő célkitűzések végrehajtásáról,
 Barcs város közigazgatási területén található illegális hulladéklerakók felszámolásáról,
 PR tevékenységek bevezetésével a lakosság körében a helyes hulladékkezelés és a szelektív hulladékgyűjtés módszereinek széles körben történő megismertetéséről és elfogadtatásáról, a környezettudatos gondolkodás, magatartás kialakításáról és népszerűsítéséről.

Barcs város a települési szilárd hulladék-gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeinek a megoldására csatlakozott a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz, mely program legfőbb előnye, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsíti.
A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretén belül, Barcson, a hosszú távú, Európai Uniós előírásoknak is megfelelő regionális hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez szükséges beruházások valósulnak meg.
Barcs város vonatkozásában a „KEOP 1.1.1. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” tárgyú pályázati projekt keretében hulladékkezelő központ létesítésére kerül sor. Beruházási elemek: válogatómű, átrakóállomás, hulladékudvar kiépítése. A projekt megvalósításának legfontosabb lépései:
A projekt hivatalos elfogadása az Irányító hatóság részéről:2008. augusztus 7.
A támogatási szerződés aláírása: 2008. október 16.
A pályázat elfogadása az Európai Bizottság által: 2009. június 19.
Szükséges ingatlanok megvásárlása: 2009. szeptember
A projekt létesítményeinek átadására 2013. februárban kerülhet sor (szakaszos átadások)
A teljes pénzügyi projektzárás 2013. júliusában várható.

A projekthez kapcsolódó két szolgáltatási szerződés (PR tevékenység, mérnöki tevékenység) megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások eredményesen lezárultak.
Az átrakóállomások és hulladékgyűjtő szigetek építési tendere jelenleg került feladásra meghirdetésre, míg a Regionális Hulladékkezelő Központ építési tendere a meghirdetés előtti Minőségbiztosítási eljáráson van az NFÜ-nél.

A „KEOP 2.3.0. A települési szilárd-hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” tárgyú pályázati projekt keretében Barcs Város közigazgatási területén meglévő kommunális hulladéklerakó rekultivációja valósul meg. A projekt megvalósításának fontosabb lépései:
A rekultivációs pályázat benyújtása: 2008. február
A támogatási szerződés aláírása: 2009. április 07.
A pályázat elfogadása az Európai Bizottság által: 2010. január 27.
Az építési tender kiírása: 2011. január 04.
A mérnöki tender kiírása: 2010. december 30.
A PR tender kiírása: 2010. december 30.
A Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás 2011. március 21-i ülésén a fent kiírt tenderek vonatkozásában döntött és a KEOP 2.3.0 rekultivációs projekttel kapcsolatos „mérnöki és műszaki feladatok ellátása” tárgyú, a „kommunikációs feladatok ellátása” tárgyú, valamint a „hulladéklerakók rekultivációja a FIDIC piros könyv szerint ún. helyben rekultiváció és felszámolás” tárgyú közbeszerzési eljárásokat érvényesnek és eredményesnek nyilvánította, valamint döntött a nyertes pályázóról.
A teljes pénzügyi és projektzárás: 2012. júliusában várható.




III/10. Közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban:

Az Önkormányzat a helyi energiaszolgáltatásban:
– lépéseket tesz az E.ON Zrt.-vel közösen, a város energiaszolgáltatási infrastruktúrájának javítására, az üzemzavarok minimálisra csökkentésére.
– pályázati lehetőségek felhasználásával folyamatosan korszerűsíti, és egyúttal csökkenti a közvilágítás és az intézményhálózat villamosenergia fogyasztását, valamint az intézményhálózat hőenergia fogyasztását
– A geotermikus energiában rejlő lehetőségeket kihasználva, pályázati források bevonásával lépéseket tesz a geotermikus közműhálózat kiépítése érdekében. Ezzel a lépéssel a folyamatosan dráguló földgáz kiváltását biztosíthatjuk.

Feladat:
– A közvilágítási helyeket bevonjuk (és üzemeltetését is megoldjuk) a reklámlehetőségek bővítésébe.

III/11. Lakások és egyéb önkormányzati tulajdonban levő helyiségek hasznosítása:

A képviselő-testület lakásgazdálkodási tevékenysége során
- gondoskodik a lakásgazdálkodáshoz kapcsolódó helyi rendeletek felülvizsgálatáról,
- felülvizsgálja a lakások helyzetét, indokolt fenntartás esetén gondoskodik a szükséges állapot javításáról vagy kezdeményezi értékesítésüket.
Az önkormányzat szorgalmazza a még önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások értékesítését. A felújításhoz szükséges pénzeszközök biztosítása érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni a pályázatokat.

Feladat:

1. Az Általános Rendezési Tervben meghatározásra kerültek olyan területek, melyek alkalmasak különböző lakásépítési módozatokra, így sorházak kialakítására, lakóparkok létrehozására.

2. A telek kialakításokat folytatni kell a Liszt Ferenc, Bartók Béla és a Gárdonyi Géza utcák között a rendezési tervnek megfelelően.

3. A társasházak esetében törekedni kell arra, hogy az energiatakarékossággal kapcsolatos felújítási pályázatokban minél nagyobb számban vegyenek részt az érdekeltek, melyhez szüksége az Önkormányzat segítsége is.

4. Az Önkormányzat az egyéb, nem lakáscélú helyiségei kihasználása lehetőségeit rendszeresen megvizsgálja. A hasznosítás során figyelembe veszi a közszolgáltatások biztosításának elsőbbségét, majd a felesleges kapacitások gazdaságos kihasználására törekszik.
5. Az Önkormányzat a szociális bérlakások mellett működtet piaci alapon bérlakásokat.

A lakásgazdálkodás fő problémáját a lakbérhátralék magas összege jelenti.


III/12. Gondoskodás a szociális ellátásról

Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – illetve jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét.

A Képviselő-testület a Barcs és Mikrotérsége Társulás által létrehozott és fenntartott, a Barcsi Szociális Központ szakmai egységeként működő Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja a következő ellátási formákat:
- Szociális étkeztetés
- Házi segítségnyújtás
- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- Idősek nappali ellátása (Klub)
- Idősek Otthona
- Időskorúak Gondozóháza
- Otthoni Szakápolási Szolgálat
- Közösségi pszichiátriai ellátás

A szociális szolgáltatások szerkezetében fontos változást jelentett 2009-ben az, hogy a közösségi ellátásokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás kikerült a normatívák köréből, mivel megszűnt, mint kötelező önkormányzati feladat.
Jelenleg finanszírozása a szociális tárca pályázati rendszerén keresztül történik.
A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásban részt vevő önkormányzatok a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása tárgyú pályázatban 10 éves együttműködési kötelezettséget vállaltak. Amennyiben a központi támogatás összege a működtetés költségeit nem fedezi, az ellátást igénybe vevő önkormányzatok a jelzőkészülékek működetéséhez hozzájárulnak, a költségek felosztásáról a Gesztori megállapodás 9. pontja rendelkezik, amely a tárgyévi költségvetésben tervezésre kerül.
Az ellátások közül az átmeneti/tartós bentlakásos ellátást, illetve a házi szakápolást az OEP részben finanszírozza.

A Szociális Központ a pályázat lehetőségeket kihasználva működteti jelenleg mind a közösségi pszichiátriai ellátást, mind a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.
Az igénybevevők létszámának növekedése jelzi az ellátások fenntartásának szükségességét.

Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 251/2008. (XI.27.) számú határozatával döntött az alapító okirat módosításáról, így a korábbi Barcsi Szociális Foglalkoztató Közhasznú Társaság BARCSTEX Szociális Foglalkoztató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságként működik 2009. január 01-től.

Ami a szociális ellátásokat illeti, annak egy részét önkormányzatunk pénzbeli és
természetbeni juttatások rendszerének kiépítésével, működtetésével biztosítja. A jelenlegi támogatási rendszert fenn kell tartani, illetve a gazdasági-társadalmi változásokhoz kell igazítani.

Feladat:

1. Cél a családok, gyermekek, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek
támogatása a rászorultság elvét következetesen alkalmazva.
2. Fontos a szociális ellátás és a foglalkoztatás összhangjának megteremtése, külső
források beépítése a működő ellátórendszerbe.

3. Az Önkormányzatnak továbbra is célja a Szociális Foglalkoztató fenntartása,
megfelelve annak a követelménynek, hogy az intézmény a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását szolgálja. Mindent meg kell tenni a folyamatos bérmunka biztosítására a varrodai kapacitás kihasználása érdekében, és keresni kell a lehetőségeket az egyéb ipari tevékenységek vonatkozásában is annak érdekében, hogy az intézmény több pilléren álljon.




III/13. Gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás:

Az Önkormányzat Képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. Évente értékelni kell a helyi gyermekvédelmi tevékenységet. A helyi rendelet módosításánál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket és észrevételeket. A Képviselő-testület a gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat a Barcs és Mikrotérsége Társulás által létrehozott és fenntartott, a Barcsi Szociális Központ szakmai egységeként működő
- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint helyettes szülői hálózat fenntartásával biztosítja.

A meglévő szociális és gyermekvédelmi rendszeren át folyamatosan tovább kell erősíteni a családokon belül a gyermek támogatását, a családok segélyezését.
A Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat munkájával segíti a családokat problémáik megoldásában, gyermekek ellátásának biztosításában.


Feladat:

1. A gyermekjóléti/családsegítő szolgálta által szervezett programok, rendezvények támogatása, mely az ifjúság kultúrált szabadidő eltöltését, nevelését, művelődését szolgálja.
2. Évente értékelni kell a gyermekvédelmi tevékenységet.
3. Biztosítani kell továbbra is a Családsegítő Szolgálat, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Nevelési tanácsadó igénybevételi lehetőségét, lehetőség szerint megvizsgálni a szolgáltatások bővítésének indokoltságát.
4. Támogatni a civil szervezetek szociális ellátást segítő tevékenységét.

III/14. Nemzeti, etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása:

A képviselő-testület célja a barcsi kisebbségek létszámarányos támogatásának biztosítása, ezáltal a hagyományőrzés feltételeinek magas szintű megteremtése.

Feladat:

1. a kisebbségi önkormányzati testületek működési feltételeinek biztosítása a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint.
2. kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzatokon, a bizottsági üléseken tanácskozási joggal meghívottakon keresztül

III/15. Nemzetközi kapcsolatok:

Önkormányzatunk arra törekszik, hogy testvérvárosaival továbbra is a kölcsönösség elvén ápolja kapcsolatait.

Feladat:

1. 2011 nyarán minden testvérvárosban egyeztetésre kerül, hogy a ciklus folyamán hogyan történjenek az önkormányzati delegációk közötti találkozások.



IV. Településfejlesztési politika célkitűzései, településrendezés:

Barcs Város Önkormányzata településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló infrastruktúrát, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudja.

IV/1. A településfejlesztés széles nyilvánossága

Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják.
Feladat:
– Meg kell újítani, és folyamatosan karban kell tartani a település honlapját.
– A honlapon biztosítani kell a helyet
– a Képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak, helyi rendeleteknek,
– a helyi vállalkozóknak igényeik szerint,
– a település intézményeinek,
– helyi civil szervezeteknek,
– a településen megrendezett programoknak.
– A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket.

IV/2. A településfejlesztés átgondoltsága

Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során azok az igények kerüljenek előtérbe,
– melyek olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető telepüzemeltetési és közszolgáltatatási feladatokhoz kapcsolódnak, vagy
– melyek több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik,
– melyek a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban előbbre vannak.
– Melyek több polgár, lakóközösség, lakótömb érdekeit szolgálják.

A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt.

IV/3. A településrendezési terv

Az Önkormányzat településrendezési terve a település egyik alapdokumentuma, amely kijelöli a településen belül az egyes településrészek funkcióját, jellegét.

Feladat:
1. A Képviselő-testület feladata, hogy a ciklus ideje alatt áttekintse a településrendezési tervet, kikérje a lakosság véleményét, 2012 évben megkezdje a rendezési terv karbantartását.

IV/4. Felkészülés a pályázatokra

Mivel a Képviselő-testület mandátumának időszaka alatt jelentős pályázati források nyílnak meg, szükséges az, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység.


A sikeres pályázatok érdekében:
– lépéseket kell tenni az adott fejlesztés megyei, kistérségi, illetve régiós fejlesztési programba való illesztéséhez,
– a pályázatok benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre előre terveket kell készíteni – mivel a tervezés, valamint az engedélyeztetés időigényessége miatt az adott pályázatban megadott határidő gyakran nem elegendő,
– meg kell vizsgálni a sikeres pályázatokra ösztönző érdekeltségi rendszer kidolgozásának szükségességét.

IV/5. Településfejlesztési célok, településrendezés

Az Önkormányzat következő településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatásokhoz és fenntartásához kapcsolódnak.
Településfejlesztési célok:
- Lakossági igény szerinti építési telkek és ehhez kapcsolódva közművek kialakítása, vállalkozók bevonásával
- Belterületi közút hálózat felújítása
- Járda építés,
- Középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása,
- Csapadékvíz-elvezető rendszer építése, felújítása,
- Ivóvíz vezetékrendszer felújítása,
- Szennyvízcsatorna –hálózat bővítése,
- Temető létesítményeinek felújítása, építése,
- Buszváró létesítés,
- Nem hasznosított külterületi önkormányzati ingatlanok erdősítése, pihenő parkká alakítása, vagy termelésbe adása szociális ellátás segítéséhez
- Turisztikai jellegű területek fejlesztése


IV/6. Ipar

A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyeket teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot.
A nemzeti Vagyonkezelőnél kezdeményeztük a barcsi 0483/32 hrsz-ú volt autószalon ingyenes átvételét iparfejlesztés céljaira.

A helyi iparfejlesztés szempontjából kijelölésre került az ipari park II. üteme, a közmű- és út- csatlakozások kiépültek, befektetők ismeretében a földterület megszerzése szükséges a vállalkozókkal közösen.

Feladat:
1. A városunkban iparfejlesztésre a területek rendelkezésre állnak, mindent el kell követni a vállalkozások letelepítése érdekében.
2. A város rendelkezésére álló honlapokon állandóan hirdetni, népszerűsíteni kell a beépítésre váró földterületeket, a helyi ipari területeket.
3. A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülése érdekében bővíteni kell az ún. vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található meg a telephelyük.

IV/7. Idegenforgalom:

Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településeknek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét.
A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és megtartó képessége is jelentős lehet.

Feladat:

1. Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát, az arculat-terv újragondolásának megvalósításával. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Az idegenforgalom fellendüléséhez elengedhetetlen, hogy megépüljön a városban a szálloda, a panzió, valamint a kemping. A beruházások új munkahelyet teremtenének, amely fontos szempont a város jelenlegi munkaerő-piaci helyzetében. A városnak ki kell használnia a természeti környezet adta előnyöket, ilyenek például a Dráva folyó, mint sportolási lehetőség, horgász-turizmus, a folyóban való fürdőzés lehetősége. A természeti környezet egyedülálló látványosságokat biztosít a természet szerelmeseinek.
2. Turisztikai kiadványokat kell készíteni (pl.: füzet, prospektus, túratérkép).
3. Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületen megfelelő pihenőhelyek kialakítása (köztéri berendezések: padok, szeméttároló edények).
4. Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja a megyei lapban megjelenjen, a honlapra felkerüljön.
5. Fel kell tüntetni az Önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, valamint továbbra is megjelenési lehetőségeket kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is.

IV/8. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése

A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése a településen a legfontosabb feladat, mivel magas a munkanélküliek aránya.
A munkanélküliség ellen minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt.

Cél olyan támogatók felkutatása, akik saját eszközeik befektetésével tudnak új vállalkozást létrehozni, vagy a meglevő vállalkozásaikat fejleszteni, tevékenységi körüket bővíteni.
A városvezetés feladata annak elősegítése, hogy az állami beruházásokba minél több helyi vállalkozó tudjon bekapcsolódni.

A Városnak meg kell találni az egyensúlyt a likviditási képességének megőrzése és a fejlesztési lehetőségek között. A jelenlegi gazdasági helyzetben Barcs Város Önkormányzatának elsődleges célja a jelenleg meglévő munkahelyek megtartása, az intézményrendszer működőképességének megőrzése.

Az Önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek a foglalkoztatás bővítését, vagy jelenlegi szinten való megtartását segítik.

Feladat:

A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az önkormányzat:
• a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi vállalkozásokat,
• segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen,
• az intézményrendszer működtetése révén munkahelyeket tart fenn,
• aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapján hirdetési lehetőséget biztosít,
• elősegíti a városi bölcsőde fenntartásával a nők visszatérést a munkaerő piacra
• rendszeresen együttműködik a Munkaügyi Központtal
• az új közfoglalkoztatási rendszernek megfelelően pályázatokat nyújt be a közfoglalkoztatás minél szélesebb lehetőségére vonatkozóan, mivel a szakképzetlen munkaerő számára csak a közfoglalkoztatás jelent reális munkalehetőséget.




V. BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁT ÉRINTŐ FEJLESZTÉSEK 2011-2014.

A Képviselő-testület a 58/2007.(III.29.) számú határozatával elfogadta Barcs Város fejlesztési programját a 2007-2013. közötti tervezési időszakra.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, (Új Magyarország Fejlesztési Terv) és Új Széchenyi Terv részét képező Dél-Dunántúli Operatív Programot, illetve a hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok nagy részét véglegesítette, melynek eredményeképpen körvonalazódtak a Régiót érintő pályázati lehetőségek, konkrét pályázati kiírások jelentek meg, melyekre pályázatokat nyújtottunk be. Az egyeztetések figyelembe vételével fogalmazzuk meg azokat a várost érintő fejlesztési programokat, és elképzeléseket, amelyeket a 2011-2014 közötti évek tervezési időszakban végre kívánunk hajtani, létre kívánunk hozni.

A fejlesztések együttes megvalósítása városunk életét meghatározó elemei, és reményeink szerint gazdasági és idegenforgalmi fellendülésünk, fejlődésünk elindító motorjaivá válnak. Mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a nagyprojektek megvalósítása sikeres legyen, tekintettel arra, hogy a térség és a régió számára húzóerőt képviselnek, és további fejlesztések és befektetői szándékok elindítását indukálják.

Az Önkormányzat működését, költségvetését és gazdasági programját alapvetően befolyásolták az Új Magyarország Fejlesztési Terv illetve Új Széchenyi Terv stratégiai fejlesztési programjai, Ágazati Operatív Programjai, valamint az ezekhez kapcsolódó Regionális Fejlesztési Operatív programok, nevezetesen a Dél-Dunántúli Operatív Program és hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok, hiszen számos olyan projekttel rendelkezik, amely ezekhez kapcsolódik.


Az Önkormányzatnál a következő beruházások, fejlesztések vannak folyamatban, illetve előkészítés alatt, melyek a továbbiakban kifejtésre kerülnek:
 Kistérségi Járóbeteg Központ kialakítása,
 Alap- és Középfokú Oktatási Intézmények rekonstrukciója,
 Városi területek rehabilitációja (Dráva Völgye Középiskola, Szakképző Iskola, Városi Könyvtár, Ifjúság utca, Barátság utca közötti területekre),
 Barcsi kistérség ivóvízminőség-javítási program
 Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Városi Bölcsőde fejlesztése,
 Barcsi Belterületi vízrendezés,
 Barcsi Romatelep rehabilitációja,
 Barcs Város Oktatási Intézményeiben az informatikai infrastruktúra fejlesztése,
 BNI Deák Ferenc Általános Iskola Dráva-parti Tagintézményének és BNI Városi Óvodák IV. Óvoda felújítása.

A különböző szintű fejlesztési, szolgáltatási, illetve egyéb programokkal kapcsolatos érintettség:

a.1) Térségünk az alábbi Országos programokban érintett:

- 6-os számú főközlekedési út Barcs-határátkelő – és Megyehatár közötti szakaszának 11,5 tonnás tengelyterhelésnek való megfeleltetése. Közlekedésfejlesztési Operatív Program (becsült beruházási érték: 2.800.000 e Ft). Ütemezés: 2009-2013.

- 68-as számú főközlekedési út Barcs-határátkelő – és Megyehatár közötti szakaszának 11,5 tonnás tengelyterhelésnek való megfeleltetése. Közlekedésfejlesztési Operatív Program. Ütemezés: 2009-2013.

Törekednünk kell a város megközelítését könnyítő közlekedési infrastruktúra minél előbbi megvalósítására, és el kell érni, hogy legalább a 6-os számú főközlekedési út gyorsforgalmi úttá váljon.


- A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási program a KEOP 1.1.1. települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése projekt keretében.

A program Környezet és Energia Operatív Programból valósul meg, amelynek ütemezése: 2009-2013-ig tart, a teljes beruházási költsége: 18 722 901 e Ft.

A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs projekt (KEOP 2.3.0.) teljes beruházási költsége: 8 641 645 e Ft.

A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretében a Dél-dunántúli Régió 319 települése érintett és a program keretében egyesített hulladéklerakó és hulladékkezelő rendszer épül ki, sor kerül továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációjára.
A Barcsot érintő fejlesztések beruházási összértéke: 1 950 000 e Ft.

A programban megfogalmazott fejlesztések megvalósítása érdekében a már megkezdett közös erőfeszítéseinket tovább kell folytatnunk, és törekednünk kell arra, hogy az Új Széchenyi Terv keretében a Barcsot érintő fejlesztések ténylegesen megkezdődhessenek. Elő kell segíteni a hulladékgazdálkodásunk fejlesztését, annak érdekében, hogy minél előbb európai uniós szintű hulladékkezelési rendszer alakuljon ki a városunkban és a térségben.


- A Barcsi kistérség ivóvízminőség javítása címmel Önkormányzatunk további 10 településsel közösen a Környezetvédelmi és Energia Operatív Program keretében KEOP-7.1.3.0
A konstrukcióra a Társulás pályázatot nyújtott be, amely az első fordulóban támogatásban részesült. Az első forduló – az előkészítés – bruttó összköltsége 24.800 e Ft. A fejlesztés második fordulója keretében többek között városunk ivóvízbázisa, vezeték hálózata kerül fejlesztésre. A második forduló pályázati dokumentációja várhatóan 2012 évben kerül benyújtásra.
Ezzel a fejlesztéssel célunk a meglévő ivóvíz-szolgáltatás és kezelés megfeleljen az európai uniós direktíváknak és egészségügyi normáknak.

a.2./ Önkormányzatunk az alábbi Országos programokban érintett:

- Oktatási intézmények tekintetében a BNI Deák Ferenc Általános Iskola Dráva-parti Tagintézményének és BNI Városi Óvodák IV. Óvoda felújítása
A pályázat a 7/2011 (III.09.) BM rendelet alapján került beadásra.
A beruházás összértéke: 33 333 e Ft.
A program keretében a Városi Óvodák IV. számú tagóvodájában a tetőszigetelést, a külső homlokzati nyílászárók cseréjét, a homlokzat hőszigetelést és a külső nyílászárók cseréjéhez kapcsolódó belső felújítási munkálatokat szeretnénk megvalósítani. A Deák Ferenc Általános Iskola Dráva-parti Tagintézményének (Bolhó Általános Iskola) a belső WC csoport felújítását, a belső burkolatok cseréjét, a külső homlokzati nyílászárók cseréjét, a homlokzat hőszigetelést és a külső nyílászárók cseréjéhez kapcsolódó belső felújítási munkálatokat szeretnénk megvalósítani.
A Városi Óvodák IV. számú tagóvodája felújítási munkáinak a teljes költsége: 20.033.000.- Ft, melyből az igényelt támogatás 90 % = 18.029.700.- Ft, a vállalandó saját erő: 2.003.300.- Ft. A Deák Ferenc Általános Iskola Dráva-parti Tagintézménye fejújítási munkáinak a teljes költsége: 13.300.000.- Ft, melyből az igényelt támogatás 90 % = 11.970.000.- Ft, a vállalandó saját erő a Bolhói Önkormányzat részére: 1.330.000.- Ft. A beruházás teljes költség 33.333.000 Ft, melyből az igényelt támogatás 90 % = 29.999.700.- Ft, a vállalandó saját erő: 3.333.300.- Ft.

- Pályázatok EU Önerő Alap pályázati forrásra.
Az Európai Uniós forrásokból finanszírozott pályázatoknál lehetőség van arra, hogy pályázzunk az Önkormányzat által már vállalt önerők támogatására. A jogszabály alapján Pályázatot nyújtottunk be a Kistérségi járóbeteg ellátó kialakítása, az Oktatási Intézmények rekonstrukciója és a Nyugati Városrész rehabilitációja tárgyú pályázatok EU Önerő Alap támogatási keretre 2010-ben, annak érdekében, hogy csökkenthessük az Önkormányzatunk sajáterő ráfordítását. Terveink között szerepel, hogy a Városi Bölcsőde, Belterületi vízrendezés, Ivóvízminőség-javító program és Roma telep rehabilitációja pályázatokra vonatkozóan is önerő alap pályázatot nyújtunk be, azonban ezek jogszabályi háttere még nem realizálódott.

b./ Önkormányzatunk az alábbi Regionális Operatív Programban és egyéb Operatív Programban, illetve Európai Uniós konstrukció szerint meghirdetett pályázatokban érintett:

- Alap és Középfokú Oktatási Intézmények rekonstrukciója a „DDOP 3.1.2./2F” Humán közszolgáltatások fejlesztése c. ablakban beadott pályázat alapján.

A program keretében a Széchenyi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium rekonstrukciója az Arany János és Deák Ferenc Általános Iskolák rekonstrukciója és bővítése valósul meg.
Az oktatási intézmények kivitelezése 2010. márciusában megkezdődött és várhatóan 2011. áprilisában befejeződik. A tervezett beruházási összköltség meghaladja az 1 milliárd 200 millió Ft-ot.

- Kistérségi Járóbeteg Központ kialakítása „DDOP 3.1.3.B” Integrált járóbeteg szakellátó központok fejlesztése c. konstrukció keretében

A Dél-Dunántúli Operatív Program az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása érdekében megfogalmazta a Kistérségi Járóbeteg Központok fejlesztését, melynek egyik eleme a Barcsi Járóbeteg Központ.

A programhoz kapcsolódva egy teljesen új gyógyászati egység fejlesztése - kiegészítve egynapos sebészeti szolgáltatással - valósul meg zöldmezős beruházásban. A pályázatot 2009. májusában adtuk be, amelyről a támogatási döntés 2009 szeptemberében megszületett. A projekt beruházási összköltsége bruttó 637 000 e Ft. A beruházás 2010. márciusában megkezdődött és várhatóan 2011. májusában befejeződik.

- Barcs Nyugati városrész rehabilitációja „DDOP 4.1.1.A” Funkció bővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása c. pályázati konstrukció keretében

A Dráva Völgye Középiskola rekonstrukciós munkáinak befejezése szükségessé tette a Dráva Völgye Középiskola - Ipari és Kereskedelmi Szakiskola- Óvoda - Könyvtár közötti területet egységes intézményi területté alakítását, rehabilitációjával történő rendezését és parkosítását. Parkolók kialakításával lehetőséget kell teremtenünk a sportcsarnokban rendezendő programok résztvevőinek fogadására, és a rendezvények zavartalan lebonyolítására. Ezzel párhuzamosan meg kell oldanunk az Ifjúság utca burkolatának felújítását és csapadékvíz elvezetését.

A támogatási szerződés aláírásra került, a beruházás kezdési ideje 2010. júliusa. A beruházás várható befejezési időpontja: 2011 június vége. A tervezett beruházási összköltség: 470 000 e Ft.

- Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Városi Bölcsőde fejlesztése a „DDOP 3.1.1. D” Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése konstrukcióban.

A tervezett beruházási összköltség: 77 000 e Ft. A pályázat támogatásban részesült, a közbeszerzési eljárás folyamatban van. A projekt várható kezdete 2011. május, befejezése 2012. március. A Barcsi Városi Bölcsőde rendkívül leromlott állapotban van, ezért belső és külső rekonstrukció, illetve kapacitás bővítés indokolt. A projekt elsődleges célja, hogy a XXI. századnak megfelelő bölcsődei infrastruktúra és bölcsőde férőhely-bővítés, valamint pedagógiai fejlesztés jöhessen létre minden kistérségi lakos számára. A felújítás során tervezzük a nyílászárók cseréjét, burkolatok felújítását, komplett fűtéskorszerűsítést, a villamos hálózat felújítását, belső és külső játszóeszközök felújítását, vizes blokkok felújítását, akadálymentesítést és minimum 25 %-os férőhely növekedés biztosítását csoportszoba létrehozásával, valamint új eszközök beszerzését.

- Barcs Város belterületi vízrendezése a „DDOP 5.1.5 B” Települési bel- és külterületi vízrendezés konstrukció keretében.

A tervezett beruházási összköltség: 88 888 e Ft.
A barcsi pálfalui részen, a Bem József és a Martinovics utcákban szükséges rendezni a belterületi vízelvezetést, mivel ezek hosszú évek óta megoldatlan problémája az önkormányzatnak. A terepadottságok következtében egyszerű árokrendszer kialakításával a probléma nem megoldható, szükséges mérnöki vízelvezető rendszer és műtárgyak tervezése és kialakítása. A csapadékvíz főgyűjtő ág rekonstrukciója, a ’Piramis Házak’ mögötti terület vízrendezése azért indokolt, mert ezen a főgyűjtő ági részen régóta mederkorrekciós beavatkozásokra van szükség a meder állandó változása miatt. A probléma végleges megoldását az árokrendszer teljes burkolása adhatja meg.

- Barcsi Romatelep rehabilitációja DDOP-4.1.2 A Szociális célú városrehabilitáció c. pályázati konstrukció keretében.
A program alapvető célja a városok leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A rehabilitáció célja az, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezete minőségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg felzárkóztató programokat a társadalmi helyzet tekintetében.

A Romatelep rehabilitációja során a következő főbb fejlesztési elemek figyelembevételét terveztük:
- Cigány Közösségi Ház felújítása és esetleges bővítése,
- a Cigány Közösségi Házhoz kapcsolódó közösségi és sport területek felújítása,
- a Romatelepen található szociális bérlakások teljes körű felújítása,
- a Cigány közösségi házhoz vezető utak és járdák felújítása.

A pályázat tervezett összköltsége várhatóan 215.000.000.- Ft, melyből várhatóan az igényelhető támogatás 180.000.000.- Ft, a várható saját erő mértéke pedig várhatóan 35.000.000.- Ft. A pályázat I. fordulóban támogatásban részesítették. Jelenleg a második forduló keretében a 3. mérföldkő teljesítése van folyamatban.

- TÁMOP-3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás elterjesztése a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményekben

A projekt fő célja: az élethosszig tartó tanulásra felkészítés. A Kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatás legfontosabb alapfeladatai közé emelkedett az elmúlt néhány évben. A pedagógusok szempontjából fontos egymás eredményeinek megismerése, az aktuális feladatok megvitatása, egymást segítő megoldások keresése. A helyben is megpezsdülő szakmai közélet, különösen a megnövekedő iskolaközi feladatok és funkciók (munkaközösség-vezető, programkészítő, tehetséggondozók, helyi szaktanácsadók, szakértők stb.) növelhetik a pedagógus pálya presztizsét, a karrierépítés esélyét, a vidéki pedagógusok önbecsülését. Mindezek a fenntartók számára fontos szempontokat jelenthetnek a pedagógusok értékelésekor, az önkormányzati minőségirányítási programok részeivé válhatnak. A projekt megvalósítása lezárult. A projekt összköltsége: 128 millió Ft volt.

- TÁMOP 3.3.2. Esélyteremtés a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményben

A projekt célja esélyegyenlőségi intézkedések megvalósítása a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, integrációt támogató módszertani fejlesztés céljából. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések az intézményi szegregáció csökkentését, komplex megelőzési és felülvizsgálati-, a korai óvodáztatást biztosító programok adaptálását, a továbbtanulási utak megerősítését támogatják. Mindezek eredményeként csökken a HHH és SNI gyermekek szegregációja, megvalósul hátrányaik kompenzálása.
A projekt fő tevékenységei: projekt indítása, munkacsoportok kialakítása, szülői, kistérségi fórumok, Társadalmi Kerekasztal működtetése, együttműködés társadalmi partnerekkel, fejlesztő foglalkozások, mentorálás, szakmai programok megvalósítása, bemutató órák szervezése, eszközbeszerzés, képzések megvalósítása, projekt zárása. A projekt megvalósítása folyamatban van. A projekt összköltsége: 99 millió Ft.

- Barcs Város Oktatási Intézményeiben az informatikai infrastruktúra fejlesztése a TIOP-1.1.1. konstrukció keretében

Önkormányzatunk a A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése című konstrukcióban pályázatot nyújtott be. A program bruttó összköltsége 64 340 220 Ft. A támogatási intenzitás 100 %. A beruházást ebben az évben szeretnénk megvalósítani, amelyhez a közbeszerzési eljárást lefolytattuk.

Törekednünk kell arra, hogy az Új Széchenyi Terv Operatív Programjaiba illeszthető feladatainkra és az ebbe nem illeszthető feladatainkra egyéb pályázati lehetőségek kihasználásával jussunk forrásokhoz.
A Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek fejlesztési programjában a fő cél a leghátrányosabb helyzetű kistérségben olyan kistérségi szintű fenntartható térségfejlesztési kapacitás megalapozása vagy megerősítése volt, amely biztosítja a kistérséget érintő fejlesztések eredményességét, s ezáltal a közjó helyben élők által is érzékelhető növelését, végső soron a leghátrányosabb helyzetből való kitörést.


c.) Barcs Város Önkormányzata a következő pályázatokat és fejlesztéseket kívánja végrehajtani a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programjában:

A Társadalmi Megújulás Operatív programokból támogatott projektek

- Barcsi Városi Könyvtár szolgáltatás-fejlesztése

Barcs Város Önkormányzata Könyvtár használatra irányuló digitális és információkeresési készségeket fejlesztő internet tanfolyam.

A program célja a könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés a Barcsi Kistérségben, minőségi oktatás támogatás, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében.

A Városi Könyvtár a következő pályázati elemeket kívánja megvalósítani a pályázat keretében:

o Helyi képzési és tanulási szükségletek kielégítése a hagyományos és online könyvtári szolgáltatások fejlesztésével.
Az intézmény adatbázis-fejlesztésének, valamint interaktív honlap elkészítésének a célja, hogy a pályázat alapot nyújthat az interaktív honlap fejlesztéseinkhez, ami elősegíti a kistérségben, oktatásban résztvevők új könyvtári szolgáltatásokhoz való jutását. Ezzel elősegítjük a számítástechnika könyvtári alkalmazásának továbbfejlesztését.

o A térségi és helyi szinteken őrzött dokumentumok bekerülése az egységes országos lelőhely-nyilvántartásba.

A barcsi kistérségi könyvtári (KSZR) dokumentumok papíralapú katalógusban tárolt rekordjainak (30000 tétel) felvitele a SZIRÉN Integrált könyvtári adatbázisba. Célunk, az oktatásban és helytörténeti kutatásban közvetve és közvetlenül könyvtárunkat használók megfelelő információhoz való juttatása.

o A lakosság információkeresési és digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében könyvtári képzési programok lebonyolítása.

Az Információkeresés és könyvtárhasználati tanfolyamok indításával a könyvtárak szolgáltatásainak népszerűsítése az iskolán kívüli oktatásban, melynek keretében kb. 120 ember képzése valósulna meg a könyvtár gépparkját felhasználva, elősegítve ezzel a felsőoktatásban továbbtanuló középiskolások gyors információhoz jutását a könyvtárak szerepének növelésével.

o Olvasási készségek és az olvasáskultúra fejlesztése a helyi lakosság körében.

A programsorozat célja az olvasás megszerettetése, az olvasáskultúra és az írásbeliség fejlesztése, a könyvtári szolgáltatások népszerűsítése. Fő cél a fiatalok könyvtár- és dokumentumhasználatának erősítése, bővítése.

o Könyvtár használatra irányuló digitális és információkeresési készségeket fejlesztő internet tanfolyam:

A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés a Barcsi Kistérségben című pályázat tervezett összköltsége 20.500.000- Ft, melyből az igényelhető támogatás 20.500.000.- Ft, vagyis a pályázat 100 % támogatottságú. A pályázat beadási határideje 2009. november 20-a volt. A pályázat beadásra és regisztrálásra került.


Önkormányzatunk Verőce város és a Horvát Fejlesztési Ügynökséggel közös pályázatokat nyújtott be a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. közötti tervezési időszak keretében meghirdetett kiírások alapján. Közös tervezések és egyeztetések eredményeképpen két közös pályázatot nyújtottunk be a „Határon átnyúló közös testvérvárosi szórakozási és sportesemények szervezése”, valamint a „Kreatív ifjúsági programok támogatása” címekkel. Mindkét pályázat esetén Barcs Város Önkormányzata számára 50.000.- euró a maximális pályázati támogatás és a magyar oldalon 5 % a pályázati önerő. Tehát a két pályázat esetén az önerő maximális nagysága összesen 5.260.- euró, azaz kb. 1.578.000.- Ft. A „Kreatív ifjúsági programok támogatása” pályázat támogatásban részesült 2010. június 1-én megkezdődött a projekt, melynek keretében, horvát partnereinkkel közösen 11 ifjúsági rendezvényt tudunk megtartani, ebből hatot Barcson. ennek keretében a hat barcsi rendezvény lefolyatásra került. A projekt zárása 2011. május 31-e.

d./ Önkormányzatunk az alábbi régiós és egyéb pályázatokban érintett (TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT, egyéb):

- Barcs Város Önkormányzata a Barcsi Városi Könyvtár berendezéseire pályázatot nyújtott be 2011. április 01-én, a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtár Szakmai Kollégium pályázatára, szakmai eszközfejlesztésre. A pályázat bruttó összköltsége 2.200.000.- Ft, amelyből az igényelhető támogatás 1.980.000.- Ft, a sajáterő 220.000.- Ft.

A fejlesztések, pályázatok tekintetében elsődleges cél a jelenlegi beruházások sikeres és eredményes befejezése, valamint olyan jóléti és a városi élethez, illetve önkormányzati kötelező feladatokhoz kapcsolódó felújítások, fejlesztések generálása, amelyeknél a támogatási intenzitás a 100 %-hoz konvergál. Ezért célkitűzéseink között szerepel az óvodai, a városi, kifejezetten a városközponti infrastruktúra fejlesztése, felújítása, mint például a piac, a sétáló utca, a Milleniumi emlékpark környezete. Bár a Képviselő-testület lemondott a városközpont rehabilitációja projektről, mely a szabadidő és környezete rekonstrukcióját, illetve az új járóbeteg központ műszaki szempontból megfelelő megközelítését tartalmazta, törekedni kell az új járóbeteg központhoz tartó úthálózat felújítására.



VI. ZÁRÓ GONDOLATOK

Az előző fejezetekben a helyzetelemzés és értékelés feltárta a település jelenlegi helyzetét, a
legsürgetőbb és legfontosabb problémákat. Ezen túl a helyzetelemzés rávilágít a lehetőségekre, melyek alapvetően meghatározzák a jövő fejlesztési elképzeléseit.

Barcs Város Önkormányzatának gazdasági programja olyan stratégiai jellegű célokat tűz ki,
melyek megszabják az önkormányzati döntések irányát, megfogalmazzák azokat az
elképzeléseket, amelyek szervesen illeszkednek céljaihoz, és amely célok eléréséhez,
megvalósításához a képviselő-testület meg kívánja teremteni a szükséges anyagi forrásokat.

Barcs Város jelenlegi gazdasági programja meghatározza a település jövőjét, további fejlődésének reális lehetőségeit mindemellett hosszabb távra szóló fejlesztését is prognosztizálja.

A képviselő-testület fő célja mindig az volt, hogy mindenki jól érezze magát ebben a városban, hogy mindenki elmondhassa: jó itt élni, jól lehet itt élni.
A program kialakításánál legfontosabb szempont a város biztonságos működtetése, nagy
hangsúlyt fektetve a fejlesztések befejezésére, a költségcsökkentő megoldásokra, az értékmentésre.

Az Európai Unióban történő részvételünk a kedvező támogatási rendszer mellett számos
kötelezettséget is eredményezett és eredményez, melyre megfelelő időpontban, előre
tervezetten kell felkészülni. Elsősorban az újabb Uniós pályázati lehetőségeket kell tudni
megfelelően fogadni és alkalmazni.

Minden területen erősíteni kell a város regionális és térségi szerepét is.

A gazdasági válság és a kialakult pénzügyi helyzet alapvetően meghatározza a cikluson belüli mozgásteret.
Ki kell mondanunk, hogy a fő cél az intézményrendszer fenntartása, a kötelező feladatok színvonalának lehetőség szerinti szinten tartása. A további pályázati lehetőségeket csak az adott év költségvetési kondícióinak pontos ismeretében szabad meghatározni.

Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - átérezve a városért és a város
lakosságának helyzetéért, jövőjéért érzett felelősségét - tudatosan és célirányosan határozza
meg azokat a főbb feladatokat, amelyek megoldására az elkövetkezendő négy évben törekedni
fog.












Záradék:

Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 88/2011. (IV.28.) sz. határozatával a jelen gazdasági programot egyhangúlag elfogadta.


Barcs, 2011. április 28.



Karvalics Ottó Balázsné Dr. Vástyán Krisztina
Polgármester Címzetes főjegyző


Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 121/2011. (V.19.) számú határozatával Barcs Város Önkormányzata Gazdasági Programja 2011-2014. IV. részének „Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése” című 8. fejezettel való kiegészítését egyhangúlag elfogadta.


Barcs, 2011. június 01.



Karvalics Ottó Balázsné Dr. Vástyán Krisztina
Polgármester Címzetes főjegyző
Copyright 2011 Barcs Város Önkormányzata. Minden jog fenntartva.
Jogok és Feltételek | Impresszum